#széptörténet #boldogság #lovespeech #konklúzió
Egy Napon, egy dúsgazdag édesapa elvitte a 10 éves fiát egy civilizációtól, nagyvárosi zsongástól távoli faluba. Meg akarta mutatni a fiának, hogy mások milyen szegény körülmények között élnek, nekik viszont milyen jó életük van, érezze a fiú, hogy szerencsés, értékelje a jómódot. Elfurikáztak a luxus Mercedesükkel, és heteket töltöttek a falu közösségével, egy szegény családdal laktak együtt.
A hazaúton az édesapa megkérdezte a fiát: -hogy tetszett a kirándulás, fiam? -Fantasztikus volt Apa!
-Láttad, hogy milyen szegény emberek élnek, fiam?!
-Óóó. láttam ám, bizony!
-Akkor mondd, fiam! Mit tanultál ebből a leckéből?
-APA! Figyelj: Nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk medencénk van, nekik folyóik vannak és szép patakjaik. Mi vásároljuk mások boltjában vesszük az ételt és mások éttermébe kell mennünk, nekik elég kimenni a természetbe, és a saját földjükből termelik ki maguknak az ételt, a finomságokat. Minket nagy falak és kerítések védenek, meg kamerák, ők egymást védik meg a falu népével összefogva. Nekünk tévénk van, internetünk, okos kütyüink, DE ők pedig egymással töltik az időt, a szeretteikkel és a barátaikkal, nem pedig gépekkel.
Az édesapának összeszorult a torka és a szíve is, szótlan volt egy ideig...
Majd a fia folytatta még: APA! KÖSZÖNÖM, HOGY MEGMUTATTAD, MEGTANÍTOTTAD NEKEM, HOGY MILYEN SZEGÉNYEK VAGYUNK! MERT, BIZONY AZOK VAGYUNK.

Konklúzió: NEM a pénz tesz minket gazdaggá, hanem a szeretet, a gondoskodás, az öngondoskodás, az önfejlesztés, a közösség, a szerelem, a szenvedély, a boldogság, az önfeledség, az öröm megélése, a szabadság, az összetartás, a gondoskodás, a munka, a TERMÉSZET.