Amikor bevezették az üvegvisszaváltást egyrészt nagyon örültem, másrészt próbáltam megértő lenni a gépek hibáival. Azt gondoltam, gyerekbetegségek, s majd idővel megoldják....de mostanra eltelt annyi idő, hogy elvárható lenne a hibák kiküszöbölése. Szerintem.

Az, hogy sorok kígyóznak a gépeknél, jó érzéssel tölt el, mert látom, hogy mások is hajlandók tenni a környezetért, de a gépek bénázása közben elszáll a lelkesedésem: Tíz flakonból kettőt vesz be, aztán lefagy. Szólsz a személyzetnek, vagy segítenek, vagy nem. Újrapróba, és megint csak pár flakont nyel el. Feladom.

Egyelőre kidobni nem akarom az üvegeket, mert akkor ugyanott lennénk, mint régen. De tényleg ez a maximum, amit ki lehet hozni ebből a rendszerből? Ha így folytatódik, nem csodálkoznék, ha sokan inkább feladnák a próbálkozást…