A magyar ateisták szervezete kampányt indított, mert elegük van a „keresztény Magyarország szólamából” (sic!).

A szervezet megfeledkezik arról, hogy éppen a keresztény kulturális keret az, amely lehetővé teszi számukra, hogy szabadon indítsanak el egy olyan kampányt, aminek a keresztényellenes felhangja sokakat sért vagy provokál. Sok nem keresztény kultúrájú országban a vallástalanság ugyanúgy büntetendő, mint a vallási kisebbséghez – például az üldözött keresztény közösségekhez – tartozás.

A kampány másik hibája, amikor a kereszténységet egy szólamnak nevezi. A kereszténység nem szólam, hanem – ebben a világi összefüggésben – kultúra és értékrend. Azt jelenti, hogy mi, magyarok ezer éve abban az emberképben hiszünk, amit a Biblia tanít. Hiszünk az ember méltóságában és egyéni felelősségében, hiszünk az együttérzésben, a másik felé való odafordulásban, az emberi közösségek fontosságában, hiszünk a közjóban, a békében, az igazságos rendben. Amikor eltértünk ezektől az értékektől, akkor is ezektől az értékektől tértünk el és ide törekedtünk visszatérni. A viszonyítási pont, az origo, az iránytű és a lelkiismeret hangja megmarad.

Büszke vagyok arra, hogy Szent István királyunk erre a keresztény kulturális talapzatra helyezte a magyar nemzetet. Ha nem így lett volna, nem éljük túl az elmúlt ezer év viszontagságait. Éppen ezért akármilyen kísérlet a keresztény örökségünk megtagadására önsorsrontó. Egyben eleve kudarcra ítéltetett, hála Istennek.

Boldog Szent István napot, Isten éltessen Magyarország!