Magyar Péter „aranykalitkába” zárja saját képviselőit Régi vagy új képviselői irodaház️ Látszólag technikai kérdés. Magyar Péter igyekezett rendszerváltó narratívát tenni mögé. Pedig a valóság inkább életmódbeli és bizalmi

Na, de haladjunk szépen sorban Van két irodaháza az Országgyűlésnek. A régi épület a Jászai Mari térnél, és az utóbbi években épült új a Kossuth téren. Az új, szép, korszerű épületbe a Fidesz-KDNP időszak alatt az Országgyűlés hivatalának munkatársai, azaz a köztisztviselők kerültek. A régiben maradtak a politikusok. Most ezt megfordítja a Tisza Párt: ők mennek az újba, az ellenzék és a hivatali dolgozók mennek a régibeMegtehetik, ők adják a többséget

��Egyrészt ez nyilván jelenti azt, hogy a Tiszás politikusok a saját kényelmüket előrébb helyezik a törvényhozásban dolgozó köztisztviselőkénél Az új kormánytöbbség magának a legjobbat, legelegánsabbat, legszebbet választja

Másrészt a Kossuth téri irodaház lényegében átalakul Tisza pártházzá Ez a Tisza frakció tagjainak teljes elszigetelését jelenti. Így fizikailag nem találkoznak se a sajtóval, se az ellenzéki képviselőkkel, se a hivatali dolgozókkal, se az emberekkel. Kevesen tudják, hogy a mélygarázsból nem is a felszín felé vezet az útjuk, hanem egy föld alatti folyosón keresztül jutnak el az irodájukba, illetve onnan az ülésterembe, végig zárt terekben, ahol nincs véletlen találkozás, nincs egy odavetett szó, nincs kapcsolat a külvilággal, azaz sehol senki nem jöhet velük szembe Magyar Péter hermetikusan elzárja a politikusait mindentől és mindenkitől Ez a teljes bizalomhiányt mutatja a részéről. Nem bízik a sajátjaiban, ezért fizikailag kizárja annak a lehetőségét, hogy valamit kikotyogjanak, valakivel beszéljenek, vagy valaki külsős egyáltalán láthassa a Tiszás képviselőket nap mint nap

Egyfajta aranykalitkába lettek így zárva a Tiszás képviselők A legmodernebb, legelegánsabb helyre kerültek, de el is vannak zárva mindenkitől Hogy ne lógjon ki a lóláb, ezért Magyar Péter – influenszer politikusként – előre menekült, és előre adott egy rendszerváltó értelmezést a döntésnek. Pedig a valóság nem az