Hiába temették folyamatosan a nyugat-európai politikusok az elmúlt három évtizedben a V4-eket, mindig jött egy olyan tagállami kormány, vagy geopolitikai kihívás, mint az illegális migráció 2015-ben, amely egy platformra helyzete Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot – jelentette ki a Karc FM-en az MCC Politikatudományi Műhely kutatótanára. Az új cseh elnök Petr Pavel, vagy a szlovák külügyminiszer kijelentéseit elsősorban belpolitikai szemüvegen keresztül kell értelmezni – mondta Janik Szabolcs. Északi szomszédunkban ugyanis a kormánykoalíció szétesése miatt ősszel országgyűlési választást tartanak, melyen a külügyminiszter például a magyarkártya ismételt kijátszásától remél választókat. Csehországban közben az atlantista katonatisztből lett cseh államfő a magyar kormány kritizálásával a nyugat-európai elvárásoknak próbál eleget tenni. Az unió jövőjével kapcsolatos eltérő elképzelés jelenleg a visegrádi szövetségen belül is megjelenik, míg Varsó és Budapest erős nemzetállamok Európáját képzelnek el, Pozsony és Prága a föderatív elképzelés és az integráció gyorsítása mellett foglal állást. Janik Szabolcs szerint az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállásban is ez a kettősség húzódik meg.