Magyarországnak a környező dunai fejedelemségekkel, Szerbiával, Romániával együtt kell működnie és a nemzetiségi kérdést kell megfelelően kezelnie annak érdekében, hogy a német és orosz szorítás közepette átvészelje Magyarország a korszakot. Erre az összefüggésre Kossuth Lajos csak jóval a szabadságharcot követő évtizedekben jutott el – mondta a Karc FM-en a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. Péterfi Gábor szerint abban, hogy az utókor lényegesen kevesebbet tud Magyarország egykori párizsi nagykövetének munkájáról, jelentős szerepe van annak, hogy politikáját nem támogatta Bécs és Párizs, valamint London sem ismerte el.