Tudjátok, hogy miért november első keddjén tartják az amerikai elnökválasztásokatVálasz a videóban
Emlékszem, hogy a kommunista évek vége felé, talán hetedikes voltam, még suliba jártunk, nem volt szünet.
Amikor délután végeztünk, édesanyámmal elvonatoztunk a közeli faluba, hogy dédszüleim sírjára virágot vigyünk és mécsest gyújtsunk.
Édesapám délután csatlakozott hozzánk, amikor befejezte a munkáját Miskolcon.
Gyerekként a gyertya faggyúját gyűjtöttem és gombócot csináltam belőle.
A ruhám szinte mindig faggyús lett az ujjaim pedig megégtek, mert nem sikerült a gyufával való gyújtás.
A sír mellett imádkoztunk, beszélgettünk az érkező rokonokkal, akik aztán eljöttek hozzánk.
Nagy-és dédszüleink összehozták a családot még akkor is, amikor már nem voltak közöttünk.
Más világ volt. Csendesebb, nyugodtabb, meghittebb.