Általános iskolában énekkaros voltam.
Emlékszem, hogy hatodikos lehettem amikor április 4. “ünnepe” húsvéthétfőre esett, ezért előtte nagypénteken estefelé, (nem véletlenül választották az időpontot) kötelező jelleggel, egy szomszédos község kultúrházába kellett mennünk.
Gondolom a “helyes ideológiai nevelés” érdekében kellett mozgalmi dalokat énekelnünk.
Talán 10 néző volt, mivel ott is mindenki a nagypénteki liturgián volt.

Amikor visszaértünk kiugrottunk a Roburból és elfutottunk a templomba. Lekaptuk a piros nyakkendőt, felkaptuk a mininstráns ruhát és már a Passió előtt az oltárnál voltunk.
Az atya örült de a végén megkérdezte: “Fiúk! Nem lesz ebből baj?”
Csak ennyit válaszoltunk: “Kit érdekel?”
Nem is nagyon értettük csak éreztük és tudtuk, hogy különösen nagypénteken, a templomban a helyünk. Az elvtársak nekünk eszünkbe sem jutottak.

Mára visszatért a “helyes ideológiai nevelés”, mivel a DK-sok, egyetlen pártként, kedvezményesen kaphattak novemberben jegyeket a Máté Gábor vezette Katona József színházba?
Vannak a “nagyrabecsült nézők” de pártként a DK-sok különbek, csak azért mert DK-sok?

Hol maradnak ilyenkor a sokat hangoztatott “elvek”?