Nekem olyan „Tiszta udvar, rendes ház” érzésem volt, amikor meghallgattam Szentkirályi Alexandra programját. Tipikus vidéki asszociáció a részemről: ha az ember átvesz egy lelakott vityillót, előbb kiebrudalja a tolvajokat, kitakarít, felújít, rendezi a katyvaszos közüzemi számlákat. Kicsit hiányoltam a Tarlós idején főpolgármester-helyettesként öt éven át szolgáló jelölttől a víziót. Bár az utolsó pont szerint "A nemzet fővárosát újra naggyá kell tenni", de beláttam, igaza van Szentkirályinak, hogy zömében a rendteremtéssel foglalkozik a programja: önbecsapás és a választók ámítása lenne rögtön nagyívű látomásokba bocsátkozni a csúnyán eladósodott, szemetes, közlekedési káosztól szenvedő metropoliszban.

Karácsonynak bezzeg lehetett „víziója”, amikor átvette a kasszát 220 milliárddal. Olyan szép ződ. Meg az, hogy Budapest köztársaság. Állam az államban.

Úgyhogy roppantul érdekelt, mivel licitál majd rá Szentkirályi Alexandra földönjáró hét pontjára.

Szó szerint idézem: „A választásnak a programokról kell szólnia. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy Szentkirályi Alexandra végre meghirdette a programját, és végre tudok reagálni mindarra, ami abból konkrét, kézzelfogható és konstruktív. … Köszönöm a figyelmet!”

A 444 szerint a videó "úgy rázza meg az embert így reggel, mint foxi a patkányt". Szent igaz, mivel a pont, pont, pont nem azért van az idézett szövegben, mert valamit kihagytam, hanem azért, mert Karácsony ott HALLGAT. Somolyog, (mint egy majdnem azt írtam, jóllakott napközis, de ilyet nem írok, mert nem jellemző rám), és hallgat. Ez A reakciója Szentkirályi hét KONKRÉT pontjára. A nagy büdös semmi. „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” mondta volt Lucifer Az ember tragédiájában. Épp itt az ideje, hogy a választók értékeljék Karácsony „lényegét”. Hajrá Alexandra, hajrá Budapest! Drukkolok a változásnak!