Prime Minister Viktor Orbán briefed President Katalin Novák…
Őszintén szólva - és nagyon szépen kérem a budapesti követőimet, ne haragudjanak meg rám ezért, millió puszi –, de a fővárosban megőrülnék, nem tudnék ott élni. Egyszerűen nem vagyok az az alkat. Tudom, hogy vannak meditatív városrészek is, de az élet mozgatórugói, mint a munka, a szórakozás mégiscsak a sűrű, és impulzív, tipikusan „metropoliszos” helyeken zajlik. Ettől főváros a főváros. Vannak, akik imádják ezt a pezsgést, nem is tudják elképzelni az életüket nélküle. Ami a magamfajtának túl sok, az nekik teljesen normális, és jól is van ez így.
Erre most kitalálja Karácsony, hogy sutba az egész metropoliszos cuccal, Budapest nézzen ki így: kisvárosok a nagyvárosban. Várjatok, még locsolom. A főváros köztársaság. Szóval a Karácsony-féle megoldóképlet BP problémáira a következő: kisvárosok az ország szívében=köztársaság a köztársaságban. Jelentsen ez bármit is. Amúgy zseniális. Definícióhuszárkodni könnyebb, mint égető problémákra megoldást találni, le lehet vele kötni, legalábbis ideig-óráig a közvéleményt. Az 1%-os Párbeszédet (amelyből szintén igazoltak a DK-ba) is ezért kellett átnevezni Zöldekre.
Szerintem hiba a fővárost a kisvárosok szintjére süllyeszteni. Ez természetesen nem a kisvárosok lekicsinylése, jómagam kisváros és falurajongó vagyok. Egyszerűen nem lehet őket ugyanarra a polcra tenni. A metropolisz maradjon metropolisz. Nem leszedálni, hanem élhetővé kell tenni a fővárost, ami nem azt jelenti, hogy szívlapáttal hátba vágom az összes autóst, aki kénytelen mondjuk a munkájához, az életéhez járművet használni (nem, nem mindenkinek van lehetősége tömegközlekedésre alapozni a mindennapjait), meg nem azt jelenti, hogy virágzó fák előtt dobáljuk a tavaszi szellős szelfiket, hogy jaj, de zöldek vagyunk. Egy metropolisznak professzionális városvezetés dukál. Szívből remélem, hogy jövőre váltás lesz Budapest élén, köztársaságból elég egy, kisvárosokból is van dosztig. Néha, amikor felutazom a fővárosba, és elhaladok a kivilágított parlament előtt késő este, csak úgy dagad a mellkasom a büszkeségtől. A parlament nem egy vidéki művelődési ház.️