Alföldi Róberttől tanulni lehetne.
A maga nemében zseni.
Kitett egy videót; nincs itt semmi látnivaló, haladhatnánk is tovább. Orbánozás, stadionozás, fröcsögés...
De ennél többről van szó. Amit látunk Alföldinél, az a pszichózis tankönyvi példája. Nem csak maga a poszt, hanem a kővetők reakciói is.
Egy bántóan felkészületlen, de végtelenül önhitt, az önreflexió írmagjával sem rendelkező ember ezreket sodor tévútra. Állandóan csak kritizál. Arra még ő sem veszi a bátorságot, hogy “éljen Gyurcsány!”-t kiáltson, mert az mégiscsak ciki. Menőbb rugdosni és hülyeségeket beszélni elcsukló hangon, totàlisan manipulálva a szektáját. Akik persze semmit nem vesznek észre abból, hogy totálisan hülyîtve, használva vannak. Évek óta ezt csinálja velük.
Értemiségit játszik, lenéz másokat - akik ennek ellenére, Stockholm-szindrómásként rajonganak érte.
Sőt, egymással versenyezve próbálnak fürdőzni az önmaga által keltett dicsfényében, hátha ők is kaphatnak egy kis darabot a nagyságából, hátha ezáltal ők is “menő értelmiségiek” lehetnek.
Stadionozik meg focistázik... de amit ő kapott egy-egy nagyobb rendezésért (István, a Király), vagy az X-faktorért, arra a focisták szájában is összeszaladna a nyál.
Alföldi Róbert talán a leghazugabb, legsunyibb képmutató Magyarorszàgon - de kétségtelenül a legnagyobb mester is az álszentkedésben és a szemfényvesztésben; a naiv, könnyen befolyásolható emberek totális manipulálásában.