Akit érdekel a valóság az árfolyamokkal kapcsolatban...

400 Forint az Euró. Egyébként már nem annyi, most épp 393. Ami szintén nagyon sok persze. És nem tudjuk, mennyi lesz egy óra múlva.
Krízishelyzetekben, válságok idején, pláne háborúban a kis országok kis likviditású devizái mindig a legnagyobb gyengülést szenvedik el, nagy kilengésekkel. Most különösen azon országok devizái gyengülnek, amelyek a legközelebb vannak a háborús térséghez. A forint 2 hét alatt 356-ról 392-re emelkedett az euróhoz képet, ami 10 százalékos gyengülést jelent. A lengyel zloty 4,54-ről 4,97-re. Ez 9,5%-os gyengülés. (A bolgár leva évek óta hozzá van kötve az euróhoz, a román lei formálisan nincs, de a jegybank 2021 áprilisa óta az ún. „piszkos lebegtetés’ politikáját alkalmazva, folyamatosan interveniál, és 4,94-en tartja az árfolyamot. Amit sokkal könnyebben meg is tud tenni, mert a román pénzpiac sokkal kevésbé mély, mint a közép-európai országoké. Nincs benne likviditás, ezért a pénzügyi spekulánsok nagyon drága lenne ellene játszani. A magyar és a lengyel deviza piaca viszont sokkal mélyebb, ezért a spekulánsok is ütik őket ilyenkor. L. lejjebb...)
A gyengülés roppant kellemetlen. főleg azoknak, akik most mennek sízni, és épp eurót váltanak, de minden importtermék jelentősen drágul, és ez már sokkal többeket érint. De ettől még semmi különös nincs a gyengülésben: azt sajnos a nemzetközi helyzet idézi elő. (Nem a zorbáááán!)
Eközben az euró is rendesen gyengül a dollárhoz képest - erről már kevesebb szó esik, pedig ez is pontosan ugyanígy történik minden hasonló helyzetben.
Na, ilyenkor jön a szokásos balos toposz: dehát már eleve mennyit gyengült a forint!
Igen, gyengült, a mostani háború kitörését megelőzően 5 év alatt kb. 15%-kal (míg a lengyel zloty csak kb. 8%-kal.) Ez azonban egyrészt nem hirtelen, nagy kilengéssel, történt, hanem stabilan és kiszámíthatóan. Egy tudatos gazdaságpolitika részeként. Ennek köszönhetjük azt, hogy Magyarország a világ 35. legnagyobb exportőre, lakosságarányosan pedig a 25-ikek vagyunk. (2012-höz képest 10 helyet javítva.)
És ennek köszönhetjük a rekordalacsony munkanélküliséget is. A stabil, de magasabb euro-forint árfolyam pedig tovább erősíti mind az exportunk versenyképességét, mind pedig a hazai piacot, hiszen a drágább import miatt a fogyasztó elsősorban inkább hazai termékeket, szolgáltatásokat vásárol.
Na, jöhet az újabb balos szlogen: ez propaganda! (Csak szólok: szabótímeásan rikácsolva még hatásosabb: PRRROOPAGANDAAA!)
Természetesen nem kell a tényekkel foglalkozni annak, aki nem akar. Ettől még olcsó demagógia az euró-forint árfolyamot kiemelni, és ezzel hergelni a lakosságot.
(Ráadásul politikailag sincs különösebb hozadéka, kizárólag a hardcore O1G közönséget lehet még jobban hiszterizálni vele. A gáz, a benzin és az elektromos áram ára sokkal jobban érdekli az átlagembert, és ezekért a magyar lakosság a nyugat-európai árak felét-ötödét fizeti.)

És egy kis színes a végére:
Soros György a magyar forinttal szemben kifejezetten szeret játszani. Több hasonló krzishelyzetben is megtette már, a 2008-as pénzügyi válság és a koronavírus járvány kitörésekor is. Ez dokumentált tény, de persze, amikor erről a tényről beszélünk, megint előugrik egy toposz: ez sorosozás. Pedig Soros egyszer már az angol fontot is majdnem bedöntötte 1992. szeptember 16-án. innen származik Angliában a „fekete szerda” kifejezés. A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta. Az akció után a brit jegybank nem tudta tartani az árfolyamot és ki kellett lépnie az ún. európai árfolyammechanizmus rendszeréből.