A ma kezdődő madridi NATO-csúcson a tagországok új stratégiai célokat emelnek, kiemelten foglalkoznak az orosz–ukrán háborúval, Kína terjeszkedésével, a szövetség bővítésével, de Afrika és a sarkvidék kérdésével is. A NATO legutóbbi stratégiai koncepcióját 2010-ben írták alá, de az új idők fenyegetései új reakciót követelnek meg.
.
– Drasztikusan javítani fogja a NATO a keleti szövetséges országok védelmét az új stratégiai koncepció keretében, amely jobban reflektál majd az új biztonsági kihívásokra is – nyilatkozta tegnap a Financial Timesnak Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Az elrettentés helyett ezentúl a keleti blokk teljes védelmére helyezik a hangsúlyt, és beemelik az azonnali nyugati katonai segítségnyújtást egy esetleges támadás esetére, amely elv a hidegháborús időkre nyúlik vissza. Stoltenberg hozzátette,
.
Oroszországot ezentúl újra a legközvetlenebb és legégetőbb biztonsági fenyegetésnek tekintik.
.
A főtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján emellett kijelentette, hogy a NATO nyolcszorosára, közel 300 ezer katonára növeli a gyorsreagálású haderejét.

A háromnapos NATO-csúcs ma kezdődik Madridban, ahol a harminc szövetséges ország mellett Ausztráliát, Új-Zélandot, Japánt, Dél-Koreát is meghívták, hogy kialakítsák a NATO új stratégiai céljait, meghatározzák az új fenyegetéseket, megerősítsék a védelmi szerepüket és minél hamarabb elérjék a tagországok védelemre fordított kétszázalékos GDP-szintjét. A NATO stratégiai koncepciója a szövetség egyik legfontosabb dokumentuma. A jelenlegit még 2010-ben, Lisszabonban írták alá, amelyről James Stavridis, a szövetség korábbi parancsnoka a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta: akkor „stratégiai partnerségre” hívták Oroszországot, és a NATO deklarálta, hogy nem jelent veszélyt Moszkvára nézve.
.
Forrás: Magyar Nemzet
.
#HirTV #terjunkalenyegre
#hirek #NATO #NATOcsucs
#csucstanacskozas #oroszukranhaboru