A Tisza az eddig kiszivárgott adóemelési tervek mellett új adókat is bevezetne.
Ilyen a vagyonadó is, ami egy mézesmadzag – hamisított mézbe áztatva.
Ahhoz, hogy megértsük, mi ezzel a baj, nézzük egy lépéssel távolabbról a kérdést.

Hogy bármilyen vagyonalapon kivetett adót meg lehessen állapítani, minden magyar ember vagyonát kataszterbe kellene venni, fel kellene mérni.
A gyakorlatban ez egy vagyonosodási vizsgálat.

Ez azt jelenti, hogy mindenkihez érkezne egy hivatalos megkeresés, hogy hitelt érdemlő módon felmérje, milyen vagyontárgyai vannak: ingó és ingatlan vagyon, cégtulajdon és minden egyéb.

Persze joggal mondja azt bárki, hogy akinek nincs rejtegetnivalója, annak nincs mitől tartania.
De ez tényleg így van?

Mi történik ezután?
A vagyonadó első említése óta már legalább kétszer hallottuk azt, hogy egyre kisebb vagyonokat adóztatnának meg a Tisza holdudvarának népnyúzói.

Aki pedig már találkozott vagyoni típusú adóval – mint például az ingatlan- vagy „telekadó” –, az tudja, hogy ez nincs arányban az ember fizetésével.

Tehát az a pályakezdő vagy család, aki mondjuk a nagyszülőktől örökölt földterületet vagy egy házat, az utána fizetendő adót a saját fizetéséből kell kigazdálkodnia minden évben, hiába származik tiszta, már adózott forrásból.
Aki erre nem képes, végül meg kell szabaduljon attól a vagyontárgytól, amelynek az adóját nem tudja kifizetni a családi kasszából.

Ha egy kormányzat vagyoni alapon vet ki adót, az megnyitja az utat arra, hogy egy tollvonással módosítsa a sávokat, és bármikor évi milliókat söpörjön be egy átlagos családtól is – attól függetlenül, hogy mennyi a keresete.
Ez egy igazságos adórendszer?

Mindenkinek jól meg kell gondolnia, hogyan dönt, mert ha egyszer kiengedjük a szellemet a palackból, utána nagyon nehéz azt visszazárni.