Közeleg az új év, amihez a családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek egyebek mellett sikereket kívánunk. A sikerekhez olykor elkél a szerencse, mint ahogy a különböző társas- és kártyajátékok esetében is. A kártya paklik sokszor kerülnek elő baráti társaságokban, családi összejöveteleken. Ma pedig különösen sokan forgathatják a lapokat, hiszen ma van a magyar kártya napja. Az első „magyar kártyát” 1836-ban rajzolta meg Schneider József pesti kártyafestő, és a lapok illusztrációit Friedrich Schiller Tell Vilmos című színdarabja ihlette. Emiatt a magyar kártyát ismerik Tell-kártyaként is. Érdekesség, hogy bár a lapok karakterei svájciak, Svájcban alig ismerik a magyar kártyát. Az osztrák Piatnik cég 1865-ben kezdte gyártani a kártyát átrajzolt formában, de az alakok azonossága, azok testtartása, ruházata egyértelműen mutatja, hogy Schneider lapjait vették alapul. A kártya hamar népszerű lett, és nagyon gyorsan terjed Ausztriában, Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában, Horvátországban és Dél-Tirolban. A Piatnik cég a II. világháborút követően elvesztette az Ausztrián kívüli cégeit, azok önálló vállalatokká váltak. Magyarországon a Játékkártyagyár, mint a cég budapesti, korábbi leányvállalatának utóda gyártja és forgalmazza a magyar kártyát.
A 32 lapos paklival – amelynek különlegessége, hogy a világon egyedülálló módon irodalmi mű ihlette a figuráit – számos ismert, és kedvelt játék játszható. Ilyen például a zsírozás, a 66, a 21, a ferbli, a snapszer, a felsős, vagy a tipikusan magyar játék az ulti, amelynek a legnagyobb kontra bemondása a Fedák Sári!