Önrendelkezés.

A világtörténelem azt tanítja nekünk, hogy az önrendelkezés mindennél fontosabb. Minden gyarmati vagy gazdaságilag függővé tett nemzet az önrendelkezéséért vívja meg első nagy küzdelmét. Van, akinek sikerül, és van, aki alulmarad. Megdöbbentő tény, de 2006-ban ott tartottunk, hogy a Világbank adatai szerint Sierra Leone után a 7. legeladósodottabb ország voltunk a Világon. Az is tény, hogy utána a baloldali válságkezelés méginkább kiszolgáltatta hazánkat a külső pénzügyi befektetőknek. Az ország külső adóssága az IMF-től és az EU-tól felvett hitelekkel az egekbe szökött.

Arra a világtörténelemben is kevés példa van, hogy egy ország a külső adósságát ilyen rövid idő alatt a nullához közelítse, ahogyan azt mi, magyarok tettük az elmúlt 11 évben az Orbán-kormányok idején. Ez mindannyiunk közös teljesítménye és tudatos gazdaságpolitikai döntések sorozata:
a lakossági devizahitelek forintosítása,
az exportvezérelt gazdaságpolitikai fordulat, amihez nagyon kellenek a jól dolgozó, megbízható, a modern technológiákat működtetni képes magyar szakemberek,
a visszaszerzett bankok, közműcégek, amelyek korábban, külföldi tulajdonban kivitték a pénzt az országból,
az államadósságon belül a külföldi pénzben fennálló adósság 50 százalékról 20 százalék alá csökkentése,
a nemzetközi szinten is kimagasló lakossági állampapír állomány, ami köszönhető a magyar családok bölcs befektetői döntéseinek és a kormány számukra biztosított kamatprémiumának.

Továbbra is azon dolgozunk, hogy függetlenségünket megőrizzük, megóvjuk a magyarokat a világgazdaság hullámzásaitól és olyan országot építsünk, amely magabíró a legnagyobb viharok idején is.