𝐌𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐥𝐨̋ 𝐮̈𝐳𝐞𝐦 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠?
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat összeszerelő üzemként aposztrofálja. Elmondom hat pontban és hat percben, hogy ez miért nem igaz.

𝟏. 𝟏𝟎 𝐞́𝐯 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐨́𝐢 𝐞́𝐬 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐨̋𝐢 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐤 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐝𝐮𝐩𝐥𝐚́𝐳𝐨́𝐝𝐨𝐭𝐭 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧, 𝐞́𝐬 𝐞𝐳𝐳𝐞𝐥 𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐚𝐫𝐚́𝐧𝐲𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐨̋𝐭𝐭 𝐚𝐳 𝐄𝐔-𝐛𝐚𝐧

Magyarországon a K+F-területen dolgozók aránya 2010 és 2020 között 31 ezerről 61 ezer főre nőtt, ráadásul az EU-ban nálunk növekedett a leggyorsabb ütemben. (Ábra kommentben.)

𝟐. 𝟐𝟎𝟏𝟎 𝐨́𝐭𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐫𝐢𝐩𝐥𝐚́𝐳𝐨́𝐝𝐨𝐭𝐭 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬-𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬𝐫𝐞 𝐞́𝐬 𝐢𝐧𝐧𝐨𝐯𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐫𝐚 𝐬𝐳𝐚́𝐧𝐭 𝐟𝐨𝐫𝐫𝐚́𝐬

Míg hazánkban a teljes K+F-ráfordítás 2016-ban 427 milliárd forint volt, ez az összeg 2022-re elérte a 920 milliárdot is, amelynek mintegy kétharmada vállalati ráfordítás volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy az itt levő multinacionális cégek a magyar munkaerőben rejlő potenciál és az állami szerződéskötési kritériumok miatt nem csak gyártósort telepítenek hazánkba. Vagyis a beruházásösztönző támogatások odaítélésekor vállalják a helyi egyetemmel való kapcsolatot és közös kutatás-fejlesztési projektek indítását. (Ábra kommentben.)

𝟑. 𝟐𝟎𝟐𝟐-𝐭𝐨̋𝐥 𝐤𝐞𝐳𝐝𝐨̋𝐝𝐨̋𝐞𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐢 𝐦𝐨𝐝𝐞𝐥𝐥𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐩𝐚́𝐫𝐡𝐮𝐳𝐚𝐦𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐬𝐨̋𝐨𝐤𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐯𝐞𝐭𝐞́𝐬𝐞 𝐦𝐞𝐠𝐝𝐮𝐩𝐥𝐚́𝐳𝐨́𝐝𝐨𝐭𝐭, 𝐞́𝐬 𝐞𝐳𝐳𝐞𝐥 𝐆𝐃𝐏-𝐚𝐫𝐚́𝐧𝐲𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐭𝐨𝐩 𝟓-𝐛𝐞𝐧 𝐯𝐚𝐧 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚́𝐛𝐚𝐧

Az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az 1000 milliárd forintot, megközelítve a GDP 2 százalékát. A modellváltó intézmények a rendelkezésükre bocsátott források felét csak szigorú teljesítményelvárások teljesítése esetén kapják kézhez. Ezen elvárások közül a legfontosabb, hogy képesek legyenek kiszolgálni régiójuk magas hozzáadott értéket, és így magas bért fizetni képes munkaerőigényét, valamint hogy összekapcsolják az exportversenyképes multinacionális cégek és a hazai tulajdonú, jellemzően kreatív és innovatív kisvállalati szektort.

A magyar egyetemi hallgatók háromnegyede olyan felsőoktatási intézményben tanul idehaza, amely a top 5 százalékba tartozik a világon az egyetemi rangsorok alapján.

𝟒. 𝐀 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡 𝐢𝐩𝐚𝐫 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐨̋𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐦𝐛𝐞𝐧 𝐣𝐚́𝐫𝐮𝐥𝐭 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́ 𝐚 𝐡𝐚𝐳𝐚𝐢 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨̈𝐬𝐳𝐭𝐨̈𝐧𝐳𝐞́𝐬 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞

A HIPA, vagyis a magyar beruházásösztönző ügynökség közreműködésével bevont működőtőke-beruházások értéke 2023-ban hazánkban meghaladta a 13 milliárd eurót, amely kétszerese a 2022-es, akkor rekordnak számító értéknek. Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy közben egyre élesebb nemzetközi verseny folyik a termelő beruházásokért. A HIPA által támogatott projektek jelentős része vagy az IMF definíciója szerinti high-tech szektorokba irányult, vagy kifejezetten K+F-fókuszú volt.

𝟓. 𝐀𝐳 𝐨̈𝐬𝐳𝐭𝐨̈𝐧𝐳𝐨̋𝐤𝐧𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐬𝐳𝐨̈𝐧𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐞𝐧 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭𝐞𝐧 𝐢𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐝𝐮̈𝐥𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐧𝐟𝐫𝐚𝐬𝐭𝐫𝐮𝐤𝐭𝐮́𝐫𝐚́𝐤 𝐣𝐨̈𝐭𝐭𝐞𝐤 𝐥𝐞́𝐭𝐫𝐞

Mindezek eredménye, hogy a régióban nálunk a legmagasabb a high-tech aránya az exportban. Ami az autógyártást illeti, napjainkban már semmiképp sem lehet pusztán összeszerelésről beszélni. Egyrészt azért, mert a high-tech üzemekben jól felkészült szakmunkások gyártják a gépkocsikat, ami jóval több, mint puszta „összeszerelés”. Másrészt pedig ipari-egyetemi együttműködések garmadája bizonyítja az ökoszisztéma fejlődését: a győri Audi Hungária Zrt. szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel együttműködve mára négy egyetemi tanszéket is vezetnek, és összesen 150 szakember vesz részt az egyetemi együttműködésekben. A kecskeméti Mercedes-Benz Hungária Kft. ugyancsak szorosan összefonódott a kecskeméti Neumann János Egyetemmel, mára pedig hét különböző egyetemi szak kapcsolódik a járműgyártáshoz.

Az innováció azonban nem áll meg az egyetem kapuinál. A számos példa közül most csak néhányat emelünk ki azokból, ahogy Magyarország közvetlenül vonzza az innovációt:

• Stratégiai cél, hogy a járműgyártási értéklánc minden fontos elemét hazánkba csábítsuk, ennek eredményeként pedig megszületett Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZONE: a 8500 négyzetméteren elterülő központban minden megtalálható, ami a modern autógyártáshoz és -teszteléshez szükséges. Mindemellett a ZalaZONE-hoz kapcsolódó Tudományos és Innovációs Park projektje keretében létrejött egy olyan innovációs intézmény, ahol többek között a drónos járműkövetésre, az önvezető közlekedésre, az elektromobilitásban használt hajtásláncokra és egyéb fejlett technológiák kutatására nyílik lehetőség. Ezek a példák is megerősítik, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenységek az ökoszisztémák működése során jönnek létre, vagyis amikor az ide települő multinacionális vállalatok szorosan együttműködnek a helyi szereplőkkel, legyen szó egyetemekről vagy éppen magyar startupokról.

• Nem csupán hazai, de világviszonylatban is említést érdemel a 21. század egyik legmodernebb kutatóintézete, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. Az intézmény szellemi atyja és kezdeményezője Gérard Mourou francia fizikus, aki 2018-ban Nobel-díjat kapott a lézertechnológia területén elért eredményeiért. A szegedi intézmény célja, hogy a kutatók a nagy intenzitású fényimpulzusok és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata során új utakat nyissanak meg többek között az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem területén. A magyar intézmény küldetése a felfedező kutatási projektek bevonzása, vagyis egy olyan helyszín megteremtése, amely a nemzetközi kutatói közösség rendelkezésére áll, és tudóscsoportokat vonz a világ minden tájékáról. Jól mutatja a sikerét az ott dolgozó több mint 100 kutató, a szakma pedig az intézményt a következő 50 év kulcsszereplőjének titulálta, egy lapon említve olyan tudományos központokkal, mint a NASA.

𝟔. 𝐊𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬 𝐞́𝐬 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬 𝐧𝐢𝐧𝐜𝐬 𝐢𝐩𝐚𝐫 𝐧𝐞́𝐥𝐤𝐮̈𝐥

Számos nemzetközileg elismert tanulmány és publikáció, köztük az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése és Thomas J. Duesterberg, a Hudson Intézet vezető gazdasági szaktekintélyének a Harvard Business Review-ban megjelent értekezése is elismeri: az ipari környezet megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy innovációról lehessen beszélni. Mikko Ketokivi, a madridi IE Business School operációmenedzsment- és szervezettervezés-professzora a Journal of Operations Managementben megjelent publikációjában egyenesen amellett érvel, hogy bár minden termék esetében kívánatos a K+F-tevékenységet és a gyártást egymáshoz közel végezni, minél összetettebb és személyre szabhatóbb egy termék, annál kevésbé lehet szétválasztani ezeket egymástól. A fent említett példákból kiindulva nem túlzás kijelenteni: ahol megépül egy bonyolult terméket előállító gyártóüzem, ott előbb-utóbb – megfelelő feltételek és állami szerepvállalás mellett – törvényszerűen megjelennek a hozzá kapcsolódó innovációs, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek, ahogyan azt Magyarország példáján is látjuk.

**
𝑴𝒂𝒈𝒚𝒂𝒓𝒐𝒓𝒔𝒛𝒂́𝒈𝒓𝒐́𝒍 𝒆𝒛 𝒂𝒛 𝒊𝒑𝒂𝒓𝒊 𝒌𝒐̈𝒓𝒏𝒚𝒆𝒛𝒆𝒕 𝒉𝒊𝒂́𝒏𝒚𝒛𝒐𝒕𝒕 𝟐𝟎𝟏𝟎-𝒃𝒆𝒏, 𝒆́𝒔 𝒆𝒛𝒆́𝒓𝒕, 𝒆𝒛𝒛𝒆𝒍 𝒐̈𝒔𝒔𝒛𝒆𝒇𝒖̈𝒈𝒈𝒆́𝒔𝒃𝒆𝒏 𝒉𝒊𝒂́𝒏𝒚𝒛𝒐𝒕𝒕 𝟏 𝒎𝒊𝒍𝒍𝒊𝒐́ 𝒎𝒖𝒏𝒌𝒂𝒉𝒆𝒍𝒚 𝒊𝒔, 𝒂𝒎𝒆𝒍𝒚 𝒂 𝒇𝒆𝒏𝒕𝒆𝒃𝒃 𝒍𝒆𝒊́𝒓𝒕𝒂𝒌 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒊𝒏𝒕 𝒂𝒛 𝒊𝒏𝒏𝒐𝒗𝒂́𝒄𝒊𝒐́𝒔 𝒎𝒖𝒏𝒌𝒂𝒉𝒆𝒍𝒚𝒆𝒌 𝒆𝒍𝒐̋𝒇𝒆𝒍𝒕𝒆́𝒕𝒆𝒍𝒆. 𝑨𝒛 𝒖́𝒋𝒓𝒂𝒊𝒑𝒂𝒓𝒐𝒔𝒊́𝒕𝒂́𝒔 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎𝒆́𝒏𝒚𝒆𝒌𝒆́𝒑𝒑𝒆𝒏 𝒎𝒂́𝒓𝒂 𝒂 𝒉𝒂𝒛𝒂𝒊 𝒊𝒑𝒂𝒓 𝒂𝒛 𝑰𝑴𝑭 𝒌𝒊𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕𝒂́𝒔𝒂 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒊𝒏𝒕 𝒂 𝒏𝒆́𝒎𝒆𝒕 𝒆́𝒔 𝒂 𝒅𝒂́𝒏 𝒊𝒑𝒂𝒓𝒓𝒂𝒍 𝒗𝒆𝒓𝒔𝒆𝒏𝒚𝒆𝒛𝒗𝒆 𝒂 𝒍𝒆𝒈𝒊𝒏𝒌𝒂́𝒃𝒃 𝒉𝒊𝒈𝒉-𝒕𝒆𝒄𝒉 𝑬𝒖𝒓𝒐́𝒑𝒂́𝒃𝒂𝒏, 𝒗𝒂𝒈𝒚𝒊𝒔 𝑴𝒂𝒈𝒚𝒂𝒓𝒐𝒓𝒔𝒛𝒂́𝒈𝒐𝒏 𝒂𝒛 𝒆𝒈𝒚𝒊𝒌 𝒍𝒆𝒈𝒎𝒂𝒈𝒂𝒔𝒂𝒃𝒃 𝒂 𝒉𝒊𝒈𝒉-𝒕𝒆𝒄𝒉 𝒂𝒓𝒂́𝒏𝒚𝒂 𝒂𝒛 𝒊𝒑𝒂𝒓𝒐𝒏 𝒃𝒆𝒍𝒖̈𝒍.

Valóban összeszerelő üzem volnánk? Aligha.