Katarzis.

Az első szó, ami eszembe jut a ️ Puskás, a musical ️ c. darabról, a katarzis. A katarzis Arisztotelész szerint a tragédia folyamán a főhősben és a nézőben bekövetkező megrendült, emelkedett, megtisztult lelkiállapot. Katarzisnak nevezzük az olyan élményeket, amelyek az embert életének erőteljes megerősítésére sarkallják, nemcsak értelmileg, hanem érzelmileg is.

A történet tragikus fordulópontjait - több nézőpontból is ismerve - akár “semmi se" történhetett volna velem. De még most, hetekkel az első színházi élmény után is megrendülök, felidézve az átélteket, és ezzel az érzéssel ülök be ma 15 órakor másodszor is megnézni a darabot. A legjobban talán az tetszett, hogy bár műfajának minden eszközével próbál rám hatni, mégis van benne az elviselhetetlent oldó humorból, a szó szerint idézett kortörténeti utalásokból és van benne tér. Tér a gondolatainknak, az érzéseinknek. Talán itt kezdődik a művészet: a hangok közötti csendekben. Ebből lesz a katarzis.

🙏 Köszönöm az élményt, a megerősítést, a perspektívát, amit a musical adott a dolgos hétköznapokhoz. 🙏 Köszönöm az alkotóknak, a színészeknek és mindazoknak, akik hozzájárultak a katarzis megszületéséhez (László Szabó, Szente Vajk).

Ezt mindenkinek látnia kell. ️

#büszkeség #magyarok #mivagyunkamagyarok #puskásmusical #puskás #hajrámagyarok #asportösszeköt