𝘼𝙯 𝙚𝙪𝙧𝙤́𝙥𝙖𝙞 𝙚𝙡𝙞𝙩 𝙣𝙚𝙢 𝙖𝙯 𝙚𝙪𝙧𝙤́𝙥𝙖𝙞 𝙚́𝙧𝙙𝙚𝙠𝙚𝙠𝙚𝙩 𝙠𝙚́𝙥𝙫𝙞𝙨𝙚𝙡𝙞
Lehet, hogy hosszú távon megérzi Oroszország a szankciókat, de a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza szerint az a baj a hosszú távval, hogy „hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk”.
️ Elmondom 9️⃣ pontban, miért, a tizedikben pedig, hogy hogyan érint ez minket, magyarokat és európaiakat.
1️⃣. Az európai tagállamok a költségvetéseikből közel 1300 milliárd dollárt költöttek a háború kitörése óta rezsivédelemre és az energetikai cégek támogatására, de még így sem képesek visszafogni az energiaárak emelkedését Európában.
️Ne legyünk olyanok, mint a szemeit eltakarva bújócskázó kisgyerek, aki úgy gondolja, hogy ezzel jól el is bújt.
A háború előtti szinthez képest is legjobb esetben két-háromszorosra emelkedő energiaszámlát így is, úgy is az európai gazdasági szereplőknek kell kitermelniük, hiába rejtjük költségvetési kiadások mögé. A német nehézipar már mostanra megtizedelődött. A BASF, a német vegyipari óriás százas nagyságrendben zárt be gyárakat, és inkább Kínában építi fel azt, amit Európában tervezett 10 milliárd dollár értékben. A német tőke Amerika irányába is menekül: az amerikai inflációcsökkentő törvény (IRA) világos támogatási rendszere mágnesként vonzza az európai működő tőkét.
2️⃣. Mindeközben az öt legnagyobb olajipari óriásnak (Exxon Mobil, Chevron, Shell, BP, TotalEnergies) a 2022-es év minden idők legnagyobb nyereségét hozta. Míg ezek a cégek 2021-ben 99 milliárd dollár profitot értek el, addig 2022-ben 95 százalékkal többet, 192 milliárd dollárt. Ez több mint Magyarország az évi GDP-je (178 milliárd dollár), vagyis öt olajipari cég több nyereséget zsebelt be a háború és a szankciók okozta áremelkedésnek köszönhetően, mint amennyi értéket 4,7 millió munkavállaló egy év alatt termelt Magyarországon. Így az sem meglepő, hogy a palagáz-forradalomból az amerikai költségvetési szervek eddig 1100 milliárd dollár adóbevételre tettek szert az elmúlt tíz évben. Az utolsó lezárt év különösen jól alakult a tengerentúlon, ugyanis a kieső orosz gázt 80 százalékban amerikai cseppfolyós földgázzal pótolta Európa.
3️⃣. A Financial Times elemzése szerint az oroszok október óta egyetlen hordó olajat sem kényszerültek a 60 dolláros ársapka alatt eladni. 2023 szeptemberében valamivel több bevétele származott olajexportból az orosz költségvetésnek (11,1 milliárd dollár), mint a háborút megelőző utolsó békés hónapban (10,7 milliárd dollár) a Kyiv School of Economics szerint. 2022-ben a szankciók ellenére 35 százalékkal növekedtek Oroszország kőolaj- és földgáz-exportbevételei, az idei év a hosszú távú átlag 94 százalékán alakulhat.
4️⃣. Míg korábban a szibériai orosz olaj pár nap alatt jutott el a primorszki kikötőből Helsinkibe vagy a rotterdami finomítókba, most két hónap alatt megkerüli a Földet, majd „kínai” és „indiai” finomított olajként kerül az európai piacokra. Az extra költségeket természetesen az európai fogyasztók állják. A környezetszennyezésről nem is beszélve.
5️⃣. A szankciók egyik tompa fegyvere, hogy az európai biztosítótársaságok kijelentették, hogy nem fogják biztosítani a szankciót kicselezni szándékozó hajókat. Semmi gond, hatalmas szellemflotta jött létre – feltételezhetően orosz tulajdonban –, és mindeközben a nyugati biztosítótársaságok 95 százalékos piaci részesedése 65 százalékra csökkent másfél év alatt a tengeri hajózási piacon.
6️⃣.A mosodaországok oda-vissza keresnek a kereskedelmen.
️A Kirgizisztánba irányuló német export a szankciók előtti szint ötvenötszörösére emelkedett.
A szankciók bevezetését egyik legnagyobb vehemenciával támogató észteké százszorosára, de a finneké is harmincegyszeresére, a lengyeleké huszonkétszeresére, a görögöké huszonegyszeresére. A kirgiz kormány azonnal reagált, miszerint a rekordbővülés csupán az ottani gazdaság növekedésének és a jó kormányzásnak köszönhető.
7️⃣. Ha egy kicsit hosszabb időtávon vizsgáljuk a szankciók és a válságkezelés hatását, akkor azt látjuk, hogy 2008-hoz képest az EU és az – akkor még uniós tagállam – Egyesült Királyság együttes GDP-je 2022-re harmadával kisebb lett az USA-éhoz viszonyítva.
8️⃣. Lehet, hogy hosszú távon megérzi Oroszország a szankciókat, de John Maynard Keynes, a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza szerint az a baj a hosszú távval, hogy „hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk”. 2023-ban pedig az orosz gazdaság 2,2 százalékkal fog bővülni, gyorsabban, mint az Európai Unió. Oroszországban a folyamatos válságok és szankciók kitermeltek egy makroközgazdász és gazdaságpolitikusi réteget, akiket találóan válságveteránoknak neveztek el. A válságveteránok gyorsan és unortodox módon tudnak reagálni az oroszokat érő támadásokra.
Ez az, amiért nem omlott össze az orosz gazdaság és társadalom.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a 2024-es lesz Oroszország újkori történelmében az első olyan év, amikor az oroszok többet költenek védelemre, mint szociális kiadásokra. Jelentős jövedelemátcsoportosítás megy végbe a védekezésben részt vevők irányába az összes többi szektorból és társadalmi csoporttól. A folyamatos védekezés pedig szuperkonzervatív, megtakarításra és óvatosságra építő befektetői környezetet eredményez. Mindezek hatására kevesebb a beruházás és az innováció, ami visszaveti Oroszország növekedési kilátásait – Alexandra Prokopenko orosz közgazdász szerint.
9️⃣. Ami a legrosszabb, hogy a szankciók nem érik el céljukat. Nem dramatizálva a helyzetet, de karácsonyhoz közeledve csakis ugyanazt kívánhatjuk, mint amit a háború kitörése óta mindvégig és folyamatosan: fegyverszünetet és békét. Ahogy a háború tovább folytatódik, egyre több az emberáldozat, egyre több a háborús trauma, egyre mélyebbek a sebek, és azok minél mélyebbek, annál lassabban gyógyulnak. A jugoszláv háború traumáit sem tudták mindmáig teljességgel feldolgozni az ott élő népek és Európa, holott az egy kisebb léptékű konfliktus volt.
1️⃣0️⃣. És ez „csak” a szemmel látható felszín. Az orosz agresszióra adott elhibázott válaszok miatt Európában családok millióinak megélhetése került veszélybe. Ez csak azok számára nem világos, akik úgy bújócskáznak, mint a szemét eltakaró kisgyerek.
𝗘𝘇 𝗮𝘇, 𝗮𝗺𝗶𝗲́𝗿𝘁 𝗺𝗶 𝗺𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿𝗼𝗸 𝗮 𝘃𝗶𝗹𝗮́𝗴 𝗲́𝘀𝘀𝘇𝗲𝗿𝘂̋ 𝗼̈𝘀𝘀𝘇𝗲𝗸𝗮𝗽𝗰𝘀𝗼𝗹𝘁𝘀𝗮́𝗴𝗮́𝗯𝗮𝗻 𝘃𝗮𝗴𝘆𝘂𝗻𝗸 𝗲́𝗿𝗱𝗲𝗸𝗲𝗹𝘁𝗲𝗸.
𝗘𝘇 𝗮𝘇, 𝗮𝗺𝗶𝗲́𝗿𝘁 𝗠𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴 𝘁𝗮𝗹𝗮́𝗹𝗸𝗼𝘇𝗮́𝘀𝗶 𝗽𝗼𝗻𝘁 𝗮 𝘃𝗶𝗹𝗮́𝗴𝗯𝗮𝗻, 𝗮𝗵𝗼𝗹 𝗮 𝗸𝗲𝗹𝗲𝘁𝗶 𝗲́𝘀 𝗮 𝗻𝘆𝘂𝗴𝗮𝘁𝗶 𝗵𝗶𝗴𝗵-𝘁𝗲𝗰𝗵 𝘁𝗮𝗹𝗮́𝗹𝗸𝗼𝘇𝗶𝗸.
𝗘𝘇 𝗮𝘇, 𝗮𝗺𝗶𝗲́𝗿𝘁 𝗮𝘇𝘁 𝘀𝘇𝗲𝗿𝗲𝘁𝗻𝗲́𝗻𝗸, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗘𝘂𝗿𝗼́𝗽𝗮 𝗳𝗲𝗹𝗲𝗹𝗼̋𝘀 𝗱𝗼̈𝗻𝘁𝗲́𝘀𝗵𝗼𝘇𝗼́𝗶 𝘁𝗼̈𝗯𝗯𝗲𝘁 𝗳𝗼𝗴𝗹𝗮𝗹𝗸𝗼𝘇𝘇𝗮𝗻𝗮𝗸 𝗮𝘇 𝗲𝘂𝗿𝗼́𝗽𝗮𝗶 𝗰𝘀𝗮𝗹𝗮́𝗱𝗼𝗸𝗮𝘁 𝗲́𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼̋ 𝗵𝘂́𝘀𝗯𝗮 𝘃𝗮́𝗴𝗼́ 𝗸𝗲́𝗿𝗱𝗲́𝘀𝗲𝗸𝗸𝗲𝗹, 𝗲́𝘀 𝗸𝗲𝘃𝗲𝘀𝗲𝗯𝗯𝗲𝘁 𝗮𝘇𝘇𝗮𝗹, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗮𝘇 𝗘𝘂𝗿𝗼́𝗽𝗮́𝗻 𝗸𝗶́𝘃𝘂̈𝗹𝗶 𝗻𝗲́𝗽𝗲𝗸 𝗵𝗼𝗴𝘆𝗮𝗻 𝗲́𝗹𝗶𝗸 𝗮𝘇 𝗲́𝗹𝗲𝘁𝘂̈𝗸𝗲𝘁. ️Az is fontos természetesen, de a morális felelősség Európa vezetőit mindenekelőtt Európához és az európai családokhoz köti.