️𝗛𝗮 𝗲𝘇𝗲𝗸𝗿𝗲 𝗮 𝘁𝗲𝗰𝗵𝗻𝗼𝗹𝗼́𝗴𝗶𝗮𝗶 𝗸𝗶𝘁𝗼̈𝗿𝗲́𝘀𝗶 𝗽𝗼𝗻𝘁𝗼𝗸𝗿𝗮 𝗳𝗼́𝗸𝘂𝘀𝘇𝗮́𝗹𝘂𝗻𝗸, 𝗲́𝘃𝗶 𝟰,𝟯 𝘀𝘇𝗮́𝘇𝗮𝗹𝗲́𝗸𝗸𝗮𝗹 𝗶𝘀 𝗻𝗼̈𝘃𝗲𝗹𝗵𝗲𝘁𝗷𝘂̈𝗸 𝗠𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗻 𝗮 𝗚𝗗𝗣 𝗻𝗼̈𝘃𝗲𝗸𝗲𝗱𝗲́𝘀𝗲́𝘁!
✍️ Elmondom négy percben, miért és hogyan.

2022 nyarán Dél-Koreában jártam, hogy megértsem, minek köszönheti Dél-Korea, hogy három évtized alatt a közepes jövedelmű országok csapdájából kitörve technológiai óriássá nőtte ki magát. Több mint egy tucat egyetem-, kutatóközpont- és vállalat-látogatásból kezdtek összeállni a mozaikok. Végül az egyik nagy koreai multi vagyonát kezelő cég vezetője, aki több mint 100 milliárd dollárnyi, vagyis majdnem egy magyarországnyi GDP-t kezel, adta a legplasztikusabb választ.

️Elmondása szerint a ’90-es évek az analóg világból a digitálisra való átállásról szólt. A térségükben (és szerintük az egész világon) úgy az analóg iparban, mint a digitális fejlesztésekben a japánok álltak a legjobban. Az átállást viszont nehezítette, hogy a japánoknak jelentős veszítenivalójuk volt, hiszen a magas jövedelmet biztosító analóg ipar helyére kellett volna felhúzni a digitális világot.

A koreaiak kapva kaptak a lehetőségen és japán technológiát licenszelve alkatrész-beszállítóból digitális fogyasztói márkák gyártóivá váltak. Az a Samsung, amely hetven éve még fűszernövényekkel kereskedett, harminc éve már mobiltelefonokat gyártott és mind feljebb lépve az értékláncban, mára a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező okostelefon-gyártójává vált. Csak a tavalyi évi nyeresége a magyar GDP ötöde volt. Vagyis annyi pénzt „söpört be” a világból, amennyiért mi itt Magyarországon 4,7 millióan két és fél hónapot dolgozunk.

🤝 Elismerésemet fejeztem ki vendéglátómnak, és egyben arra kértem, hogy ha már ennyire jól olvassák a megatrendeket, árulja el a jelen növekedésének titkát. Mire azt válaszolta, hogy ma a világ élvonalába kerülés titka nem ágazat, hanem technológia specifikus. Vagyis az fogja megnyerni a 2020-as és a 2030-as évtizedet, aki az élvonalbeli technológiák használatával gyorsabban tud dönteni és pontosabb döntéseket tud hozni, és ezen döntések mentén gyorsabban és pontosabban tud gyártani. Természetesen elengedhetetlen, hogy a szuverenitásunk szempontjából fontos ágazatokat megerősítsük, de az ágazati versenyben is az fog nyerni, aki az élvonalbeli technológiákat a legjobban alkalmazza.

A Makronóm Intézet éppen ezért megvizsgálta, hogy mely élvonalbeli technológiák határozzák meg az előttünk álló évtizedeket, és ez alapján 43 technológiai és alkalmazási területet azonosított. Három szempont alapján pedig kiválasztotta azt a hat plusz nyolc technológiai területet, amelyre Magyarországnak fókuszálnia érdemes. A három szempont pedig a következő:
Mekkora az adott technológia piacának a mérete;
Milyenek a hazai adottságok a humán erőforrás, a működő vállalatok és a KFI-hálózat kapcsán;
Mekkora a terület energiaáraktól, importtól és ellátási lánctól való függetlensége.

𝘼 𝙈𝙖𝙠𝙧𝙤𝙫𝙚𝙧𝙯𝙪𝙢 𝙚𝙡𝙣𝙚𝙫𝙚𝙯𝙚́𝙨𝙪̋ 𝙠𝙤𝙣𝙛𝙚𝙧𝙚𝙣𝙘𝙞𝙖́𝙣 𝙣𝙤𝙫𝙚𝙢𝙗𝙚𝙧 𝟮𝟬-𝙖́𝙣, 𝙝𝙚́𝙩𝙛𝙤̋𝙣 𝙗𝙚𝙢𝙪𝙩𝙖𝙩𝙠𝙤𝙯𝙞𝙠 𝙈𝙖𝙜𝙮𝙖𝙧𝙤𝙧𝙨𝙯𝙖́𝙜 𝙞𝙥𝙖𝙧𝙨𝙩𝙧𝙖𝙩𝙚́𝙜𝙞𝙖́𝙟𝙖, 𝙞𝙣𝙣𝙤𝙫𝙖́𝙘𝙞𝙤́𝙨 𝙨𝙩𝙧𝙖𝙩𝙚́𝙜𝙞𝙖́𝙟𝙖 𝙚́𝙨 𝙚𝙯𝙯𝙚𝙡 𝙤̈𝙨𝙨𝙯𝙝𝙖𝙣𝙜𝙗𝙖𝙣 𝙡𝙚𝙝𝙚𝙩𝙨𝙚́𝙜𝙚𝙨 𝙩𝙚𝙘𝙝𝙣𝙤𝙡𝙤́𝙜𝙞𝙖𝙞 𝙠𝙞𝙩𝙤̈𝙧𝙚́𝙨𝙞 𝙥𝙤𝙣𝙩𝙟𝙖𝙞.

Azért leszek ott a konferencián, mert itt ér össze az iparstratégia és az innovációs stratégia, vagyis a fejlesztéspolitika alfája és omegája.
️ A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárai ismertetik a gazdaságstratégia és az iparstratégia irányait, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára az innovációs stratégiát, míg a gazdasági szereplők és az elemzői, tanácsadói szféra mindezt kontextusba helyezi. Igazán érdekesnek ígérkezik egyben látni a big picturet.

Hajrá, magyar vállalkozók!
Hajrá, magyarországi vállalkozások!