A vállalatok a költségeik növekedésénél jóval nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre egyes szektorokban

️ Elemzéssorozatomban a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációnak eredtem a nyomába. A mai 3 percben (7. rész) az agresszív árazást veszem górcső alá.

Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban, mióta az infláció a fejlett gazdaságokban gyorsulásnak indult, a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett. Vagyis, a vállalatok a költségeik növekedésénél jóval nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre egyes szektorokban. Ezt a jelenséget nevezte Virág Barnabás profit-húzta inflációnak. Az áremelkedést okozó tényezők letörése itt egyrészről a vállalatok közötti verseny fokozásával és a versenyszabályozáson keresztül lehetséges.

Az alábbi ábra is azt megmutatja, hogy Magyarországon a tulajdonosi jövedelmek a nominális GDP-nél gyorsabb ütemben növekedtek az elmúlt egy év során. Azaz Magyarországon nemcsak egyes szektorokban, hanem aggregáltan is nagyobb mértékben emelték jövedelmeiket a vállalatok, mint azt a költségemelkedés indokolta volna. Az EU átlagában vagy a régióból Csehországban és Szlovákiában ellenben a vállalati jövedelmek részaránya az energiaválság során mérséklődött a GDP-n belül. Ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban ne lenne jellemző a profit-húzta infláció, csak azt, hogy ez a jelenség csupán a szektorok egy részére koncentrálódik. A jegybank Csehországban is az infláció mögött meghúzódó tényezők közül a vállalatok által a belföldi fogyasztásra alkalmazott, a korábbi években jellemzőnél magasabb haszonkulcsot emeli ki. Amennyiben a vállalatok az exportált termékeik esetében nem alkalmaznak magasabb haszonkulcsot - fenntartva ezzel versenyképességüket, amelyet az árfolyam stabilitása sem enged számukra - eredményezheti azt, hogy aggregált szinten nem jelenik meg Csehországban a profit-húzta infláció jelensége.