Brüsszel pénzvisszatartó stratégiája érdemben gyengítette a forintot 2022-ben.

️ Elemzéssorozatomban a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációnak eredtem a nyomába. A mai 3 percben (6. rész) az árfolyamot veszem górcső alá.

A forint az elmúlt időszakban érdemben gyengült úgy az euróval, mint a dollárral szemben, amiben a háború okozta bizonytalanság, a gazdasági válság réme, illetve az uniós viták is közrejátszottak. De az árfolyam gyengülésének van egy öngerjesztő aspektusa is. Magyarország földrajzi adottságai miatt energiát importál, míg az energiaár korábban ismertetett okok miatti emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg hiányát. Ez a gyakorlatban úgy csapódik le, hogy az importőrök többlet devizakereslete tovább gyengíti az árfolyamot, még inkább növelve a folyó fizetési mérleg deficitjét, még drágábbá téve az energia beszerzését. Ezt a folyamatot a pénzügyi befektetők is igyekeztek kihasználni és short pozíciókat építettek ki a forint ellen, annak leértékelődésére számítva.

Látható, hogy összetett folyamatról van szó. A forint árfolyama a koronavírus-járvány elején még együtt mozgott a lengyel zlotyval, vagy a cseh koronával. A korona árfolyama ugyanakkor 2020 végétől elszakadt a másik két V4-es országétól és erősödésnek indult az euróval szemben. A zloty és a forint viszont egészen a háború kitöréséig együtt változott. Az első reakció mindkét deviza és a korona esetében is a gyengülés volt, azonban amíg a zlotyi és a korona esetében ez csak átmenetinek bizonyult, a forint esetében tartós trendről beszélhetünk. A forint régiós, kedvezőtlenebb teljesítményéhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, amelyekből Csehország teljes egészében, Lengyelország pedig jelentős részben júniustól kezdődően kimaradt. Másrészt, szerepet játszott benne az érintett országok eltérő monetáris politikája is: a magyar jegybank folyamatosan és egyértelműen kiállt a lebegő árfolyam alkalmazása mellett, míg a cseh és a lengyel jegybank beavatkozott a piaci folyamatokba, megakadályozva ezzel árfolyamuk leértékelődését. A forint esetében a tavaly év végi megnyugvást egyrészről az MNB októberi lépései (energiaimportőrök devizakeresletének fedezése, rövidtávú kamatok emelése), valamint az uniós megállapodás hozta el.

️ Az utóbbi hetekben a Brüsszellel való megállapodás hírére újra erősödni kezdett a forint️