️ Tények és tévhitek az inflációról:

Az év első elemzése mi másról is szólhatna, mint a mindannyiunkat húsbavágón érintő inflációról. Sok-sok év viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben. Egyre gyakrabban olvasni azt a tévhitet, hogy "csupán a kormány és a költségvetési politika felelős az évtizedek óta nem látott inflációért.” Három percben bemutatom, hogy éppen ellenkezőleg: a Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa-szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak.

Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek. (A reálbérek változása, vagyis az, hogy a fizetésünk őrzi-e az értékét, a kézhez kapott jövedelmek növekedésének és az árak emelkedésének különbözetéből adódik.) Hogyan lehetséges ez?

A Makronóm Intézet hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.

1️⃣ A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

2️⃣ Az energiaárak emelkedése

3️⃣ A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége

4️⃣ Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály

5️⃣ Árfolyam

6️⃣ Agresszív árazás

️ Az első és a második pontok az infláció egy-egyharmadáért, a maradék 4 pont pedig szintén az infláció egyharmadáért volt felelős 2022-ben, melyből az utolsó negyedévben az agresszív árazás vált a legjelentősebb tényezővé. Ezért is kezdett a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot az élelmiszer kiskereskedelmi láncoknál.

A következő napokban kifejtem az árak emelkedésére ható tényezőket és a kormány azokra adott gazdaságpolitikai válaszait.

Az a célunk, hogy a mindannyiunkat sújtó inflációt a munkahelyek megőrzése és a recesszió elkerülése mellett 2023 végére egyszámjegyűre mérsékeljük.