Ma ünnepeljük a magyar feltalálók napját!
És ma díjaztuk a jövő Nobel-díj várományosait!

A jeles dátum az első Budapesten született magyar Nobel-díjas, Szentgyörgyi Albert nevéhez fűződik, aki 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását. „A jövőben a C-vitamint úgy kell majd árusítani, mint a lisztet. Minden bolt polcain kilós kiszerelésben.” – vélekedett Szentgyörgyi Albert. Felfedezését saját példáján is bizonyította: 84 évesen úgy gyógyult ki a tüdőgyulladásból, hogy a napi bevitt 1g mennyiséget megemelte 8g-ra.

És sorolhatnánk még a kiváló példákat, Bánki Donáttól Jedlik Ányoson át, Rubik Ernőtől Eötvös Lorándig. A magyar felfedezők eredményeit világszerte jegyzik és fogják a jövőben is, mert fiatal kreatív felfedezőből ma sincs hány.

A Magyar Innovációs Szövetség idei 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének 10 díjazottja a környezetszennyezési károk csökkentésétől a daganatos elváltozások egyszerűbb módszerekkel történő szűrésén át a legkülönfélébb témákban kereste a tudományos megoldásokat. A Magyar Feltalálók napján, a jövő Szentgyörgyi Albertjeit, lelkesítő pedagógusaikat és innovatív szellemű iskoláikat díjaztuk, amelyek szerepe kulcsfontosságú a tehetségkutatás és gondozás mellett a közösség és a csapatépítés területén. Ez utóbbi pedig a siker elengedhetetlen feltétele.
A Harvard University tanulmánya szerint ma a kockázatitőke-befektetők és az angyalbefektetők a Csapatot keresik: vagyis nem elég a korszakalkotó zseni, a felfedezés lázában égő géniusz munkája, kell egy jó csapat is. Épp úgy, ahogy a mondás tartja: „Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül. Ha messzire akarsz érni, keress társakat."

Gratulálok valamennyi díjazottnak!

Hajrá, Magyarország! Hajrá, fiatal magyar felfedezők!