𝐌í𝐠 𝟐𝟎𝟎𝟗-𝐛𝐞𝐧 𝟏𝟎 𝐞𝐳𝐞𝐫 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐧𝐲𝐢 𝐛𝐞́𝐫𝐞𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐛𝐨̋𝐥 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝟐𝟖𝟎𝟎 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐭 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐨́𝐧𝐚́𝐥, 𝐚𝐝𝐝𝐢𝐠 𝟐𝟎𝟐𝟐-𝐛𝐞𝐧 𝐦𝐚́𝐫 𝟔𝟒𝟎𝟎 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭.

2010 óta közel egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, és a bérek vásárlóereje közel 70 százalékkal növekedett. Hogyan sikerült ezt elérni? 3 kormányzati intézkedés alapvető szerepet játszott benne:

1️⃣ „𝗦𝗲𝗴𝗲́𝗹𝘆 𝗵𝗲𝗹𝘆𝗲𝘁𝘁 𝗺𝘂𝗻𝗸𝗮” 𝗴𝗮𝘇𝗱𝗮𝘀𝗮́𝗴𝗳𝗶𝗹𝗼𝘇𝗼́𝗳𝗶𝗮. Ha munka van, minden van, ezért munka- és tudásalapú társadalom és gazdaság felépítésén dolgozunk. A jobboldali gazdaságpolitika 2010 után felismerte, hogy nem segélyt, hanem munkahelyeket kell biztosítani a magyarok számára boldogulásuk elősegítése érdekében, mert ez biztosítja, hogy mindenki minden évben lépni tudjon egyet előre.

2️⃣ 𝗔 𝗺𝘂𝗻𝗸𝗮́𝘁 𝘁𝗲𝗿𝗵𝗲𝗹𝗼̋ 𝗮𝗱𝗼́𝗸 𝗰𝘀𝗼̈𝗸𝗸𝗲𝗻𝘁𝗲́𝘀𝗲. A 2010 előtti adórendszer nem hogy nem ösztönözte, de éppen hogy visszafogta a foglalkoztatás bővülését. Miért? Mert olyan magasan tartotta a bérekre rakódó adókat, hogy a vállalatoknak 4 egységnyi költségébe került, hogy a munkavállalók nettó bérét 1 egységgel meg tudják emelni. Ekkora költséget sok esetben a legversenyképesebb vállalatok sem tudtak tisztességesen kigazdálkodni, ami egyrészt alacsony, másrészt bújtatott foglalkoztatáshoz vezetett. A Kormány ezt felismerve:
A korábbi kétkulcsos (36% és 18%) személyi jövedelemadó rendszer helyébe egykulcsos (15%) családi személyi jövedelemadó rendszert vezetett be.
A munkáltatói adókat fokozatosan 33,5 százalékról 13 százalékra csökkentette.
Családi adókedvezmény rendszerét teljesen megújította és kiterjesztette (2022-ben már 980 milliárd forintot szán a Kormány erre a célra, szemben a 2009-es 12 milliárd forinttal).
Ezekkel az intézkedésekkel 2022-re eljutottunk oda, hogy 10 ezer forintnyi béremelésből 6400 forint a munkavállalónál marad, szemben a 2009-es 2800 forinttal. A 2022-es magyar arány már meghaladja úgy az EU-átlagot, mint a visegrádi országok átlagát.

3️⃣ 𝗔 𝗺𝘂𝗻𝗸𝗮𝗵𝗲𝗹𝘆𝘁𝗲𝗿𝗲𝗺𝘁𝗼̋ 𝗯𝗲𝗿𝘂𝗵𝗮́𝘇𝗮́𝘀𝗼𝗸 𝘁𝗮́𝗺𝗼𝗴𝗮𝘁𝗮́𝘀𝗮. Az egymillió új munkahely létrehozásában meghatározó szerepet játszott az a beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely úgy a külföldi működőtőke bevonzásában (gondoljunk csak az Audi, a Lego vagy az SK Innovation gyáraira, vagy a Siemens Energy, a Knorr-Bremse és a Vitesco kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásaira), mint a magyar tulajdonú vállalati szektor beruházásainak támogatásában eredményesen teljesített. Ennek eredménye, hogy Magyarországon az elmúlt években – még a válság alatt is – 27 százalék fölött tudtuk tartani a GDP-arányos beruházási rátát, ami 5 százalékponttal haladja meg az EU és 7-8 százalékponttal a visegrádi országok átlagát.

2020 elejére jelentős előrelépést értünk el a foglalkoztatás területén, azonban a COVID-válság komoly veszélyt jelentett a munkahelyekre, ezért határoztuk meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfontosabb céljaként a munkahelyek védelmét és a munkahelyteremtést. A gazdaságvédelmi és –újraindítási intézkedések eredményesnek bizonyultak: már 2021 nyarán többen dolgoztak Magyarországon (4,7 millió fő), mint a rendszerváltoztatás óta valaha.

Ma a munkahelyekre és a bérek vásárlóerejére a külföldről begyűrűző infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért vezettük be a 4 STOP politikáját:
RezsiSTOP
ÜzemanyagárSTOP
ÉlelmiszerárSTOP
KamatSTOP

A célunk, hogy tovább növeljük a foglalkoztatást és a bérek vásárlóerejét. Ehhez következetesen folytatnunk kell a megkezdett munkát adócsökkentésekkel és a magas béreket biztosítani képes vállalati beruházások támogatásával, és nem szabad visszatérnünk a 2010 előtti elhibázott, segélyalapú gazdaságpolitikához.