𝟐𝟎𝟏𝟎 𝐨́𝐭𝐚 𝟑,𝟓-𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐚𝐛𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐨̋𝐭𝐭 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐤𝐢𝐬𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐤𝐞𝐧𝐲𝐬𝐞́𝐠𝐞, 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚𝐳 𝐄𝐔-𝐚́𝐭𝐥𝐚𝐠

Számtalanszor hallottuk az elmúlt években baloldali közgazdászoktól, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor hatékonysága érdemben nem növekszik és lemaradásban van a régióban, és a magyar gazdaság növekedését csak a többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatok adják.

De mi az igazság?

Az igazság a fentiekkel szemben az, ahogy arra az Eurostat statisztikái rámutatnak, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 15 százalékkal. Ez 3,5-szeres különbség. A visegrádi országok is jóval mögöttünk vannak: ebben az időszakban átlagosan 36 százalékkal nőtt a KKV-k termelékenysége Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban.

Milyen gazdaságpolitikai intézkedések járultak hozzá ehhez a kiemelkedő növekedési ütemhez?

Elsősorban a vállalati beruházásokat ösztönző, jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika. Számos eszközzel ösztönözzük a vállalati beruházásokat:
1️⃣ 𝐀𝐝𝐨́𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐬𝐬𝐞𝐥. 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az EU-ban az adócsökkentésekben. Minél több megtermelt jövedelem marad a vállalkozásoknál, annál több forrásuk marad fejlesztésekre, beruházásokra.
2️⃣ 𝐁𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐡𝐨𝐳 𝐞́𝐬 𝐢𝐧𝐧𝐨𝐯𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐡𝐨𝐳 𝐧𝐲𝐮́𝐣𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥. Csak a COVID-válság kirobbanása közel 2000 milliárd forintot fordítottunk beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Ebből az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a KKV-k, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően pedig az elmúlt másfél évben négy és félszeresére növeltük a fejlesztési forrásokkal elért vállalkozások számát. Míg 2014-től 6 év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattunk, addig most két év alatt 15 ezer vállalkozást érünk el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal.
3️⃣ 𝐌𝐮𝐧𝐤𝐚𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐨́𝐤 𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳 𝐞́𝐬 𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐡𝐨𝐳 𝐧𝐲𝐮́𝐣𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥. A fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, szükség van hozzá jól képzett munkaerőre is. Ezért indítottuk el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után 2021 őszén minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját 70 milliárd forintos keretösszeggel. A megújított felnőttképzési rendszer biztosítja, hogy a vállalkozások rugalmasan saját igényeikre szabhatják a képzéseket, és ehhez akár 70 százalékos intenzitással igényelhetnek támogatást. Fontos, hogy amint a beruházástámogatási programok esetén, itt sem ingyen kapják a pénzt a vállalkozások: vállalniuk kell, hogy a képzésben résztvevő munkavállalóikat legalább 1 évig tovább foglalkoztatják és emelik a bérüket.
4️⃣ 𝟎 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐨𝐬 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐢𝐥𝐚𝐠 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥. Az államilag támogatott, “olcsó” hitelek vonzerejét mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel 5 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat is tudják finanszírozni. Ez jelentős, a GDP 10 százalékának megfelelő összeg.

Ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország még a COVID-válság alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga. Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az EU-átlag 22 százalék körül, a visegrádi országok átlaga pedig 20 százalék alatt mozog.

Fontos, hogy a következő években folytatódjon és még nagyobb sebességre kapcsoljon a magyar KKV-szektor termelékenységének növekedése annak érdekében, hogy stabil foglalkoztatást és növekvő béreket tudjanak vállalkozásaink biztosítani a dolgozóik számára. Ehhez a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika folytatására van szükség.

Mert Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra!