𝟔𝟓 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐛𝐨̋𝐯𝐮̈𝐥𝐭 𝐚𝐳 𝐚𝐮𝐭𝐨́𝐩𝐚́𝐥𝐲𝐚́𝐤 𝐡𝐨𝐬𝐬𝐳𝐚 𝟐𝟎𝟏𝟎 𝐨́𝐭𝐚, 𝐞𝐳𝐳𝐞𝐥 𝐚 𝟑. 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐚́𝐥𝐥 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐚𝐳 𝐄𝐔-𝐛𝐚𝐧!

A gyorsforgalmi utak fejlesztésében három célt tűztünk ki 2010 után:
1️⃣ Az autópályáink érjék el az országhatárokat és kössék össze Magyarországot a szomszédos országokkal. Ennek nem csak gazdasági, de nemzetpolitikai értelemben is kiemelt jelentősége van: évszázados adósságot törlesztünk azzal, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az anyaországban és a szomszédos országokban élő magyarokat.
2️⃣ Minden megyei jogú város váljon elérhetővé négysávos úton 2025-re.
3️⃣ Az ország bármely pontjáról váljon elérhetővé egy négysávos út 30 percen belül 2025-re.

2010 óta a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése területén nagyot léptünk előre:
a gyorsforgalmi úthálózat hossza 65 százalékkal (724 kilométerrel) bővült és ma már meghaladja az 1800 kilométert, a jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán meghaladja majd a 2000 kilométert;
ennek eredményeként az Eurostat statisztikái szerint 2009 és 2019 között arányában Magyarországon bővült az EU-ban a 3. legnagyobb ütemben a gyorsforgalmi útszakaszok hossza.

️ A kormány az elmúlt 5 évben több mint 3600 milliárd forintot fordított ezekre a fejlesztésekre.

De gazdasági értelemben miért is fontos, hogy gyors és biztonságos közúthálózaton tudjunk közlekedni az országon belül és azon túlra egyaránt? Több okból is. A sűrűbb és gyorsabb közúthálózat:
1️⃣ Hatalmas lökést ad a helyi gazdaság- és iparfejlesztésnek, élénkíti a turizmust és növeli a helyiek életminőségét.
2️⃣ Vonzóbbá teszi a térséget a beruházások számára. A beruházások pedig új munkahelyeket teremtenek és megalapozzák az adott régió növekedését.
3️⃣ Segíti a munkavállalást: ha gyorsan el tudunk jutni egyik városból a másikba, akkor a munkavállalók jóval több munkalehetőség közül választhatnak.
4️⃣ Csökkenti a szállítási költségeket, így a termékek és szolgáltatások olcsóbbak lehetnek, amivel minden magyar nyer, hiszen kevesebbet kell fizetnünk a boltban.

Az úthálózat fejlesztése nem csak helyben, hanem nemzetgazdasági szinten is jelentős hatást gyakorol. A Columbia University kutatói kiszámították, hogy a gyorsforgalmi úthálózat sűrűségének megduplázása átlagosan évente 1 százalékponttal növeli a gazdasági növekedés ütemét. A McKinsey számításai pedig arra mutatnak rá, hogy minden infrastruktúrafejlesztésére fordított 100 forint 20 forinttal növeli hosszútávon a GDP-t.

A közúti infrastruktúra fejlesztése tehát nem csak kényelmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Nem mindegy azonban, hogy az állam miből finanszírozza ezeket a fejlesztéseket: a 2010 előtti baloldali kormányok óriási hibát követtek el, amikor az állam számára rendkívül előnytelen koncessziós szerződések keretében építtették meg az M5-ös és az M6-os autópályákat: egyes számítások szerint Magyarország közel 3000 milliárd forintot veszített ezeken a beruházásokon ahhoz képest, mintha hitelből finanszírozta volna a fejlesztéseket. És tegyük hozzá azt is, hogy ez a hatalmas pénzösszeg főként külföldiekhez vándorolt.

Éppen ezért fontos, hogy ahogy 2010 óta folyamatosan, a következő időszakban is pénzügyileg fenntartható módon, de gyors ütemben bővüljön a négysávos úthálózat Magyarországon. Ezt a célt szolgálja az állam számára pénzügyileg előnyös, az államadósságot érdemben nem növelő, új koncessziós modell.

Mert Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra!