György László posztja

𝟵/𝟮𝟰 𝗦𝘇𝗲́𝗰𝗵𝗲𝗻𝘆𝗶 𝗞𝗮́𝗿𝘁𝘆𝗮 𝗣𝗿𝗼𝗴𝗿𝗮𝗺

Egy 100 millió forintos, tehát átlagos méretű beruházási hitel esetén a teljes hitelfutamidő alatt egy kisvállalkozás 25 millió forintot tud megspórolni a piacon elérhető hitelekhez képest. Ez több mint 200 ezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelent.

️ Az államilag támogatott, “olcsó” hitelek vonzerejét mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel 5 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez. Ez jelentős, a GDP 10 százalékának megfelelő összeg. Ahhoz, hogy ekkora összegű hitelforrást tudjunk a vállalkozások rendelkezésére bocsátani, természetesen az államnak is a „zsebébe kell nyúlnia”. A központi költségvetésből idén közel 20, jövőre több mint 50 milliárd forintot fordítunk erre a célra.

️ A kormány azért döntött a 0 százalékos hitelek indítása mellett, mert – a vissza nem térítendő támogatások mellett – ezek képesek voltak központi szerepet játszani abban, hogy a vállalkozások a válság során megőrizzék működőképességüket és ezzel munkavállalóikat, sőt, fejleszteni, beruházni is tudjanak. Ez kell ahhoz, hogy a magyaroknak biztos munkájuk és megélhetésük legyen, tovább növekedjenek a bérek, és megnyerjük a következő évtizedet is!

A Széchenyi Kártya program is hozzájárult ahhoz, hogy:
a foglalkoztatási ráta Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ban a válság kitörése óta (2,9 százalékponttal), míg az EU-országok átlagában csökkent (0,6 százalékponttal);
a válság során Magyarországon bizonyultak a legválságállóbbnak a bérek az EU-ban;
a beruházási rátát sikerült magasan tartanunk (27 százalék fölött, ami 5 százalékponttal haladja meg az EU és 8 százalékponttal a visegrádi országok átlagát), ezzel a minimálbér tovább nőhet 2022-ben.

️ Most azon dolgozunk, hogy a jövő évben is biztosítani tudjuk a vállalkozások számára az olcsó hitellehetőségeket, ezzel a munkát és megélhetést a magyar családok számára.

Mert Magyarország előre megy, nem hátra!