𝐀 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐠𝐚𝐛𝐛𝐚𝐤 𝐢𝐠𝐚𝐳𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐤𝐨̈𝐳𝐭𝐞𝐡𝐞𝐫𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐞́𝐫𝐞 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠 𝐯𝐚𝐧 – 𝐝𝐞 𝐚 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧𝐚𝐝𝐨́ 𝐧𝐞𝐦 𝐜𝐬𝐨𝐝𝐚𝐬𝐳𝐞𝐫.

𝐌𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐚𝐳 𝐮̈𝐠𝐲?

1. A fejlett országokban a középosztály tényleges adóterhe átlagosan 𝟒𝟎 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤, a dollármilliárdosoké csak 𝟐𝟐 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤 – magánszemélyként pedig alig 𝟒 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤. 70 éve még forított volt az arány: a dollármilliárdosok 70, a felső középosztály 25 százalékos adókulccsal adózott.
2. A be nem fizetett adó nem tűnik el: magasabb áfában, járulékokban és drágább közszolgáltatásokban végül a szabálykövetők fizetik meg.

𝐌𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐣𝐚 𝐛𝐞 𝐚 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧𝐚𝐝𝐨́ 𝐚 𝐫𝐞𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐤𝐞𝐭?

3. Az 1990-es években még 𝟏𝟐 𝐎𝐄𝐂𝐃-𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧 működött vagyonadó, mára csak 𝐧𝐞́𝐠𝐲𝐛𝐞𝐧 maradt. A fő okok: kevés bevétel, magas adminisztrációs költség, értékelési viták és tőkemenekülés.
4. A működtetés költsége a bevétel akár 𝟏𝟓 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐚́𝐭 is elviheti. Nehéz évente hitelesen felbecsülni egy családi vállalkozás, termőföld vagy műtárgy értékét.
5. A dilemma egyszerű: ha az adó csak a szupergazdagokat éri el, keveset hoz; ha sok bevételt várunk tőle, a felső középosztályt is megterheli. Norvégiában például már a lakosság mintegy 𝟏𝟐 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐚 fizeti, a leggazdagabbak közül pedig nyolcvanan elhagyták az országot mintegy 5 milliárd dolláros vagyonnal.
6. Magyarországon a vagyonadó reális bevételét a tanulmány évi 𝟏𝟎𝟎–𝟏𝟖𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐫𝐚 becsüli. Ezzel szemben a gazdaság kifehérítésének 2013 óta elért eredménye mai adóalapon évente mintegy 𝟏𝟗𝟎𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 bevételt jelent.

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐨𝐥𝐝𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐣𝐚𝐯𝐚𝐬𝐥𝐮𝐧𝐤?

7. A meglévő adók pontosabb beszedését, az adóelkerülési kiskapuk bezárását és a rejtett vagyonok láthatóvá tételét.
8. A külföldre átcsoportosított nyereség, a monopolhelyzetből és politikai kivételezettségből származó járadék, valamint az értékteremtés nélküli spekuláció célzott adóztatását: Magyarországon ma ebből is 𝐤𝐨̈𝐳𝐞𝐥 𝟐𝟎𝟎𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐚𝐝𝐨́𝐛𝐞𝐯𝐞́𝐭𝐞𝐥 𝐟𝐨𝐥𝐲𝐢𝐤 𝐛𝐞 𝐞́𝐯𝐞𝐬 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭𝐞𝐧.
9. Magas, inflációkövető felső korlátot a TBSZ (tartós befektetési számla) adókedvezményére úgy, hogy az több mint 𝟔𝟐𝟎 𝐞𝐳𝐞𝐫 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐥𝐚́𝐯𝐚𝐥 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳ő hétköznapi megtakarítókat ne érintse, de ne biztosítson korlátlan adómentességet a legnagyobb vagyonoknak.
10. Szűken célzott terhet a nyilvántartott luxusjavakra – például jachtokra, magánrepülőkre és sportautókra.
11. Önkéntes közösségi hozzájárulási programot: a nagy vagyonnal rendelkezők előre beárazott óvodák, kórházi osztályok vagy ösztöndíjprogramok költségének 𝟕𝟓 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐚́𝐭 vállalnák, a fennmaradó 𝟐𝟓 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐨𝐭 pedig az állam vagy az önkormányzat biztosítaná. A hozzájárulás nem helyettesítené az adófizetést, nem adna beleszólást a közbeszerzésbe, és független könyvvizsgáló ellenőrizné.

𝐍𝐞𝐦 𝐚 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐠𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐭, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐬𝐩𝐞𝐤𝐮𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐚𝐝𝐨́𝐞𝐥𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞́𝐬𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐦𝐞𝐠𝐚𝐝𝐨́𝐳𝐭𝐚𝐭𝐧𝐢 – 𝐚𝐳 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞́𝐬𝐭 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐨̈𝐬𝐳𝐭𝐨̈𝐧𝐨̈𝐳𝐧𝐢.

A Harmonikus Növekedésért Alapítvány e témában írt 74 oldalas tanulmánya kommentben.