É𝐫𝐝𝐞𝐦𝐞𝐬 𝐡𝐞́𝐭𝐯𝐞́𝐠𝐢 𝐨𝐥𝐯𝐚𝐬𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐧𝐢!

Most, amikor változik a világrendszer, rendszert vált a klíma és rendszert váltanak a technológiák, 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐭 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐡𝐚𝐭 𝐚𝐳 𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐦𝐨́𝐝𝐮𝐧𝐤 𝐢𝐬. Ez utóbbi talán mind közül a legizgalmasabb és egyben a legveszélyesebb változás – és engem most leginkább ez foglalkoztat.

Elon Musk visszatért.

Visszatért abból az állapotából, amikor – saját bevallása szerint is – elkapta a politika gépszíja. Látszott rajta, hogy megrészegítette a politika, mostanra azonban visszatért ahhoz, amihez a legjobban ért: 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő 𝐟𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐥𝐚́𝐬𝐚́𝐡𝐨𝐳 𝐞́𝐬 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő𝐫ő𝐥 𝐯𝐚𝐥𝐨́ 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐤𝐨𝐝𝐚́𝐬𝐡𝐨𝐳.

A milliárdos filantróp a The Economistnak adott egy közel másfél órás, de rendkívül izgalmas interjút. Ezt foglalom össze Nektek az alábbiakban 14 pontban, majd egészítem ki azzal, amivel Musk nem foglalkozik, 𝐦𝐢 𝐯𝐢𝐬𝐳𝐨𝐧𝐭 𝐚 𝐇𝐚𝐫𝐦𝐨𝐧𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐍𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐫𝐭 𝐀𝐥𝐚𝐩𝐢́𝐭𝐯𝐚́𝐧𝐲𝐧𝐚́𝐥 𝐢𝐠𝐞𝐧: hogyan hat mindez a hétköznapjainkra és mi a tennedője a politikának, hogy emberi méltóságunkat megőrizzük.

Ö𝐬𝐬𝐳𝐞𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐯𝐚 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐤𝐞́𝐩𝐞 𝐛𝐞𝐥𝐬ő𝐥𝐞𝐠 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐭 𝐚𝐥𝐤𝐨𝐭. 𝐒𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭𝐞 𝐚 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐭𝐞́𝐛𝐞𝐧 𝐭𝐢́𝐳 𝐞́𝐯 𝐦𝐮́𝐥𝐯𝐚 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠𝐛𝐞𝐧 𝐞́𝐥𝐡𝐞𝐭𝐮̈𝐧𝐤, 𝐞́𝐬 𝐠𝐲𝐨̈𝐤𝐞𝐫𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐡𝐚𝐭 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐡𝐞𝐳, 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐡𝐨𝐳 𝐯𝐚𝐥𝐨́ 𝐯𝐢𝐬𝐳𝐨𝐧𝐲𝐮𝐧𝐤. 𝐇𝐢𝐡𝐞𝐭𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐳𝐢𝐤, 𝐝𝐞 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐫𝐞 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐧𝐞𝐦 𝐢𝐬 𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐮̈𝐧𝐤 𝐚 𝐦𝐚𝐢 𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐥𝐞𝐦𝐛𝐞𝐧, 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐬𝐳𝐞𝐫ű𝐬𝐞́𝐠𝐛ő𝐥 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐢𝐧𝐤𝐚́𝐛𝐛 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐬𝐬𝐚́, 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐡𝐨𝐛𝐛𝐢𝐯𝐚́ 𝐯𝐚́𝐥𝐡𝐚𝐭.

Hogyan valósulhat ez meg Musk szerint?

𝐀 𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚 𝐥𝐞́𝐭𝐫𝐞𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐟𝐞𝐥𝐞𝐭𝐭𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚́𝐭; 𝐚 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐨𝐤 𝐞𝐳𝐭 𝐚́𝐭𝐮̈𝐥𝐭𝐞𝐭𝐢𝐤 𝐚 𝐟𝐢𝐳𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐚; 𝐚 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚 𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭ő𝐯𝐞́ 𝐭𝐞𝐬𝐳𝐢 𝐚 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐭; 𝐚 𝐒𝐩𝐚𝐜𝐞𝐗 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐤𝐢𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐳𝐭𝐢 𝐞𝐳𝐭 𝐚 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭 𝐚 𝐅𝐨̈𝐥𝐝𝐨̈𝐧 𝐭𝐮́𝐥𝐫𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐦𝐞𝐠ő𝐫𝐢𝐳𝐳𝐞 𝐞́𝐬 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐬𝐳𝐞 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢 𝐭𝐮𝐝𝐚𝐭𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠ű𝐫𝐛𝐞𝐧.

Akit csak az üzenetek érdekelnek, annak elég végiggörgetnie az anyagot és elolvasnia a 𝟏𝟒 𝐩𝐨𝐧𝐭 𝐜𝐢́𝐦𝐞́𝐭. Akit az érvelés is érdekel, merüljön el benne bátran.

𝟏. 𝐀𝐳 𝐀𝐈 𝐨̈𝐭 𝐞́𝐯𝐞𝐧 𝐛𝐞𝐥𝐮̈𝐥 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐬𝐞𝐛𝐛 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐞́𝐬𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢𝐬𝐞́𝐠𝐧𝐞́𝐥 – 𝐭𝐢́𝐳 𝐞́𝐯𝐞𝐧 𝐛𝐞𝐥𝐮̈𝐥 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐚𝐢𝐛𝐚𝐧 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐭𝐚𝐭𝐡𝐚𝐭𝐣𝐚 𝐦𝐞𝐠 𝐚 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭

Ez az a pont, amelyet gyakran 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐠𝐮𝐥𝐚𝐫𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐧𝐚𝐤 neveznek: amikor a technológiai fejlődés olyan gyorssá válik, hogy az azt megelőző tapasztalatainkból már nem tudjuk érdemben előre jelezni, hogyan működik majd az utána következő világ.

Musk szerint ebben a helyzetben az is kérdésessé válik, hogy az ember képes-e egyáltalán érdemi értelemben irányítani egy önmagánál sokkal intelligensebb rendszert. Az ember és a mesterséges intelligencia közötti különbséget ahhoz hasonlítja, amilyen ma az intelligenciakülönbség az ember és egy csimpánz között.

Mindezek ellenére optimista. Alapforgatókönyve szerint – ha nem következik be valamilyen civilizációs katasztrófa – 𝐚𝐳 𝐀𝐈 𝐞́𝐬 𝐚 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐢𝐤𝐚 𝐧𝐞𝐦 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐨𝐦𝐥𝐚́𝐬𝐡𝐨𝐳, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐨𝐡𝐚 𝐧𝐞𝐦 𝐥𝐚́𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠𝐡𝐞𝐳 𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐡𝐞𝐭.

𝟐. 𝐓í𝐳 𝐞́𝐯𝐞𝐧 𝐛𝐞𝐥𝐮̈𝐥 𝐚 𝐬𝐳ű𝐤𝐨̈𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐫𝐞 𝐞́𝐩𝐮̈𝐥ő 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐨́𝐥 𝐚 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐚́𝐛𝐚 𝐥𝐞́𝐩𝐡𝐞𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐚́𝐭 – 𝐞́𝐬 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳 𝐦𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐩𝐞 𝐢𝐬 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳ű𝐧𝐡𝐞𝐭

A mai közgazdaságtan alapja a szűkösség: az emberi igények nagyobbak, mint a rendelkezésre álló javak és erőforrások. Musk szerint az AI és a robotika éppen ezt az alaphelyzetet változtathatja meg.

Ha a mesterséges intelligencia képes megtervezni, a robotok pedig szinte korlátlan mennyiségben előállítani mindazt, amire szükségünk van, akkor 𝐚 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐤𝐞𝐤 𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐨𝐥𝐠𝐚́𝐥𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐤𝐢́𝐧𝐚́𝐥𝐚𝐭𝐚 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐦𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐛𝐞𝐧 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐡𝐞𝐭, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐬𝐨𝐤 𝐭𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞𝐭𝐞𝐧 𝐦𝐚𝐠𝐚 𝐚 𝐬𝐳ű𝐤𝐨̈𝐬𝐬𝐞́𝐠 𝐬𝐳ű𝐧𝐢𝐤 𝐦𝐞𝐠.

Innen ered Musk egyik legradikálisabb jóslata: szerinte körülbelül 𝟐𝟎𝟑𝟔-𝐫𝐚 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳 𝐢𝐬 𝐞𝐥𝐯𝐞𝐬𝐳𝐢́𝐭𝐡𝐞𝐭𝐢 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐥𝐞𝐠𝐢 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭ő𝐬𝐞́𝐠𝐞́𝐭.

A pénz ugyanis végső soron arra szolgál, hogy elosszuk egymás között a szűkös javakat. Ha azonban egyre több jószágból lényegében korlátlan mennyiség áll rendelkezésre, a pénz elosztó szerepe is fokozatosan veszít a jelentőségéből. Musk ezt egyfajta „𝐤𝐯𝐚́𝐳𝐢 𝐯𝐞́𝐠𝐭𝐞𝐥𝐞𝐧 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐧𝐚𝐤” 𝐧𝐞𝐯𝐞𝐳𝐢.

𝟑. 𝐀𝐳 𝐀𝐈 𝐨̈𝐧𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐞́𝐠: 𝐚 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐝𝐢 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐟𝐨𝐫𝐫𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐚𝐭 𝐚 𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚 𝐞́𝐬 𝐚 𝐡𝐮𝐦𝐚𝐧𝐨𝐢𝐝 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐨𝐤 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐚́𝐬𝐚 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚 𝐞𝐥

A mesterséges intelligencia önmagában csak digitális intelligencia. Képes programot írni, tervezni, elemezni vagy döntéseket előkészíteni, de önmagában nem tud házat építeni, autót összeszerelni, élelmiszert termelni vagy időseket gondozni.

Ehhez szükség van a fizikai világban működő „kezekre”: 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐨𝐤𝐫𝐚. Musk ezért tekinti kulcsfontosságúnak a humanoid robotikát. A humanoid robot olyan emberi formájú, általános célú robot, amely ugyanazokat az eszközöket, épületeket és infrastruktúrákat képes használni, amelyeket eredetileg emberek számára terveztünk.

Az AI adja az intelligenciát, a robot pedig ennek 𝐟𝐢𝐳𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐯𝐞́𝐠𝐫𝐞𝐡𝐚𝐣𝐭𝐨́𝐣𝐚.

Ha a közel korlátlan gépi intelligenciát több százmillió vagy akár több milliárd általános célú robottal kapcsoljuk össze, akkor Musk szerint a gazdaság termelési kapacitása nagyságrendekkel növekedhet.

𝟒. 𝐀𝐳 𝐀𝐈-𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐭 𝐦𝐚́𝐫 𝐧𝐞𝐦 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐦𝐞𝐠𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐚𝐧𝐢 – 𝐞𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐟𝐞𝐣𝐥ő𝐝𝐞́𝐬 𝐥𝐞𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐚, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐫𝐨𝐬𝐬𝐳 𝐤𝐢𝐦𝐞𝐧𝐞𝐭𝐞𝐥 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬𝐳í𝐧ű𝐬𝐞́𝐠𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐬𝐞 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐚𝐭

Musk korábban az AI egyik leghangosabb kritikusa volt. Attól tartott, hogy egy önmagát egyre gyorsabban fejlesztő mesterséges intelligencia kicsúszhat az emberiség ellenőrzése alól. Korábban 𝟏𝟎–𝟐𝟎 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐨𝐬 𝐞𝐬𝐞́𝐥𝐲𝐭 𝐢𝐬 𝐚𝐝𝐨𝐭𝐭 𝐚𝐫𝐫𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳 𝐀𝐈 𝐯𝐞́𝐠𝐮̈𝐥 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢𝐬𝐞́𝐠 𝐩𝐮𝐬𝐳𝐭𝐮𝐥𝐚́𝐬𝐚́𝐭 𝐨𝐤𝐨𝐳𝐡𝐚𝐭𝐣𝐚.

Ezt a kockázatot ma sem tagadja, ami megváltozott, az a következtetése. Szerinte az AI-verseny mára akkora lendületet vett, hogy 𝐫𝐞𝐚́𝐥𝐢𝐬𝐚𝐧 𝐦𝐚́𝐫 𝐧𝐢𝐧𝐜𝐬 „𝐬𝐭𝐨𝐩 𝐠𝐨𝐦𝐛”. Ha az egyik ország vagy vállalat leáll, a többiek továbbmennek. Ezért a kérdés már nem az, hogyan állítsuk meg a mesterséges intelligenciát, hanem az, 𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐬𝐮̈𝐤 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬𝐳í𝐧ű𝐬𝐞́𝐠𝐞́𝐭, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐫𝐨𝐬𝐬𝐳 𝐢𝐫𝐚́𝐧𝐲𝐛𝐚 𝐟𝐞𝐣𝐥ő𝐝𝐣𝐨̈𝐧.

Musk szerint ehhez az AI-nak mindenekelőtt 𝐢𝐠𝐚𝐳𝐬𝐚́𝐠𝐤𝐞𝐫𝐞𝐬ő𝐧𝐞𝐤, 𝐤𝐢́𝐯𝐚́𝐧𝐜𝐬𝐢𝐧𝐚𝐤 𝐞́𝐬 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐛𝐚𝐫𝐚́𝐭𝐧𝐚𝐤 kell lennie: olyan rendszernek, amely a valóság minél pontosabb megértésére törekszik, és fontos számára az emberiség fennmaradása és boldogulása.

𝟓. 𝐀𝐳 𝐀𝐈-𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐬ő𝐬𝐨𝐫𝐛𝐚𝐧 𝐮́𝐣 𝐛𝐮̈𝐫𝐨𝐤𝐫𝐚́𝐜𝐢𝐚́𝐭 𝐢𝐠𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐥, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳 𝐚𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭ő𝐤 𝐟𝐨𝐥𝐲𝐚𝐦𝐚𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐮̈𝐭𝐭𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐭

Musk meglepően gyakorlati megoldást javasol az AI kockázatainak kezelésére. Szerinte a világ néhány vezető AI-fejlesztőjének – amerikaiaknak és kínaiaknak egyaránt – 𝐡𝐞𝐭𝐞𝐧𝐭𝐞 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐤𝐞́𝐭𝐡𝐞𝐭𝐞𝐧𝐭𝐞 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭𝐧𝐢𝐞 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐞 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐚 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐤𝐨𝐜𝐤𝐚́𝐳𝐚𝐭𝐨𝐤𝐫𝐨́𝐥.

Mielőtt egy új, az előző generációnál lényegesen erősebb modellt nyilvánosan elérhetővé tesznek, a többi vezető fejlesztő egy-két hétig tesztelhetné. Ennek logikája egyszerű: 𝐚 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫𝐞 𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐧𝐞𝐤 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́ 𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐣𝐨𝐛𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞𝐥𝐭𝐞𝐤 𝐥𝐞𝐠𝐢𝐧𝐤𝐚́𝐛𝐛 𝐚𝐛𝐛𝐚𝐧, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐥𝐣𝐚́𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬 𝐡𝐢𝐛𝐚́𝐢𝐭.

Ha több vezető fejlesztő arra jut, hogy egy rendszer súlyosan veszélyes, és annak készítője nem hajlandó változtatni rajta, akkor be kell vonni az államot. Musk szerint végső soron 𝐤𝐞́𝐭 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳𝐢𝐤 𝐞𝐥𝐞𝐠𝐞𝐧𝐝ő 𝐞𝐫ő𝐯𝐞𝐥 𝐚𝐡𝐡𝐨𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐠𝐲 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐛𝐚𝐧 𝐯𝐞𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐲𝐞𝐬 𝐀𝐈-𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐤𝐢𝐛𝐨𝐜𝐬𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐭 𝐦𝐞𝐠𝐚𝐤𝐚𝐝𝐚́𝐥𝐲𝐨𝐳𝐳𝐚: 𝐚𝐳 𝐚𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐚 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢.

𝟔. 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐣𝐨́ 𝐞𝐬𝐞́𝐥𝐥𝐲𝐞𝐥 𝐚́𝐭𝐯𝐞𝐡𝐞𝐭𝐢 𝐚 𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐞́𝐬𝐭 𝐚𝐳 𝐀𝐈-𝐛𝐚𝐧, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐞𝐫ő𝐟𝐨𝐫𝐫𝐚́𝐬𝐚𝐢 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭 𝐨𝐭𝐭 𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐚𝐳 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚 𝐞́𝐬 𝐚 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐢𝐤𝐚 𝐢𝐬

Musk szerint komoly esély van arra, hogy 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐯𝐞́𝐠𝐮̈𝐥 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭ő 𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚-𝐡𝐚𝐭𝐚𝐥𝐦𝐚́𝐯𝐚́ 𝐯𝐚́𝐥𝐣𝐨𝐧. Ennek oka nem elsősorban az, hogy Kína jobb algoritmusokat ír.

Az AI fejlődésének négy fizikai alapfeltétele van: 𝐜𝐡𝐢𝐩, 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬, 𝐯𝐢𝐥𝐥𝐚𝐦𝐨𝐬 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚 𝐞́𝐬 𝐡ű𝐭𝐞́𝐬. Ha pedig az AI-t a fizikai gazdaságba is át akarjuk ültetni, ehhez ötödikként hozzáadódik a robotika.

Kína ezek közül több területen rendkívül erős. Musk különösen a villamosenergia-termelést emeli ki. Szerinte Kína már jelenleg is több villamos energiát termel, mint az Egyesült Államok, Európa és India együtt, és ez az előny tovább növekedhet. Ez azért kulcsfontosságú, mert a hatalmas AI-adatközpontok energiaigénye óriási.

A mesterségesintelligencia-verseny tehát Musk értelmezésében egyre kevésbé csak informatikai verseny. 𝐄𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲, 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲 𝐞́𝐬 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲 𝐢𝐬. Kínában jelenleg a legnagyobb szűk keresztmetszetet a legfejlettebb chipek jelentik az amerikai exportkorlátozások miatt. Musk azonban azt gondolja, hogy Kína idővel saját technológiával ezt az akadályt is képes lehet megkerülni.

𝟕. 𝐌𝐮𝐧𝐤𝐚𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐤: 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫ű𝐞𝐧 𝐧𝐞́𝐡𝐚́𝐧𝐲 𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬 𝐬𝐳ű𝐧𝐢𝐤 𝐦𝐞𝐠, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐞́𝐠𝐮̈𝐥 𝐥𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐠𝐞́𝐛𝐞𝐧 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚

Musk jóslata sokkal radikálisabb annál, mint hogy az AI „elvesz néhány állást”. Azt állítja, hogy 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐭, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐨́𝐠𝐞́𝐩𝐞𝐧 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐭𝐞𝐥𝐞𝐟𝐨𝐧𝐨𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐞𝐥𝐯𝐞́𝐠𝐞𝐳𝐧𝐢, 𝐡𝐚𝐦𝐚𝐫𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐣𝐨𝐛𝐛𝐚𝐧 𝐯𝐞́𝐠𝐞𝐳 𝐦𝐚𝐣𝐝 𝐚𝐳 𝐀𝐈, 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫.

A programozást hozza példának. Szerinte a mai mesterséges intelligencia már most jobb lehet a professzionális programozók mintegy 90 százalékánál, hamarosan 99 százalékukat is felülmúlhatja, később pedig olyan fölénybe kerülhet, mint amilyenben ma a legjobb sakkprogramok vannak a világ legerősebb sakkozóival szemben, és szerinte ugyanez fog történni 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐬𝐳𝐞𝐥𝐥𝐞𝐦𝐢 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐯𝐚𝐥.

A fizikai munkák valamivel tovább maradnak meg, mert ott robotokra is szükség van. A humanoid robotok elterjedésével azonban ez az utolsó korlát is megszűnik.

Musk következtetése ezért rendkívül egyszerű: a 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚 𝐨𝐩𝐜𝐢𝐨𝐧𝐚́𝐥𝐢𝐬𝐬𝐚́ 𝐯𝐚́𝐥𝐢𝐤.

Az emberek a jövőben úgy dolgozhatnak, ahogyan ma valaki kertészkedik. Nem azért, mert gazdaságilag szükséges, hanem azért, mert örömöt, célt, státuszt vagy alkotási lehetőséget ad.

𝟖. 𝐇𝐚 𝐚 𝐠𝐞́𝐩𝐞𝐤 𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐧𝐚𝐤 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭𝐮̈𝐧𝐤, 𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦𝐫𝐞, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 „𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐞𝐬 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐬 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦𝐫𝐞” 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠

Ha az emberek munkájára egyre kevésbé lesz szükség, felmerül az alapvető kérdés: 𝐦𝐢𝐛ő𝐥 𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐦𝐮̈𝐤? Musk nem egyszerűen a ma ismert 𝐔𝐁𝐈-𝐫𝐨́𝐥, 𝐚𝐳𝐚𝐳 𝐟𝐞𝐥𝐭𝐞́𝐭𝐞𝐥 𝐧𝐞́𝐥𝐤𝐮̈𝐥𝐢 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦𝐫ő𝐥 beszél. Az ő kifejezése: 𝐔𝐧𝐢𝐯𝐞𝐫𝐬𝐚𝐥 𝐇𝐢𝐠𝐡 𝐈𝐧𝐜𝐨𝐦𝐞 – 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐞𝐬 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐬 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦.

Ennek mögöttes logikája az, hogy egy AI- és robotvezérelt gazdaságban a termelés olyan gyorsan növekedhet, hogy 𝐧𝐞𝐦 𝐟𝐞𝐥𝐭𝐞́𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐞́𝐩𝐩𝐞𝐧 𝐚 𝐝𝐞𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐚𝐳 𝐚́𝐫𝐚𝐤 𝐚́𝐥𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐧𝐨𝐬 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐞́𝐬𝐞 𝐯𝐚́𝐥𝐢𝐤 𝐩𝐫𝐨𝐛𝐥𝐞́𝐦𝐚́𝐯𝐚́. Ha például a termékek és szolgáltatások mennyisége tízszeresére nő, miközben a pénzmennyiség csak kétszeresére, akkor a pénz vásárlóereje nőne, az árak pedig zuhannának. Musk szerint ezért az állam úgy is oszthat több pénzt az embereknek, hogy az nem feltétlenül okoz inflációt – 𝐟𝐞𝐥𝐭𝐞́𝐯𝐞, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬 𝐞𝐧𝐧𝐞́𝐥 𝐢𝐬 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐚𝐛𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐬𝐳𝐢𝐤.

Ez egészen más gondolkodás, mint a mai jóléti államé. A mai rendszer azt kérdezi: 𝐤𝐢𝐭ő𝐥 𝐬𝐳𝐞𝐝𝐣𝐮̈𝐤 𝐛𝐞 𝐚𝐳𝐭 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐭, 𝐚𝐦𝐢𝐭 𝐦𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐢𝐨𝐬𝐳𝐭𝐮𝐧𝐤? Musk jövőképe inkább azt kérdezi: 𝐦𝐢 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐢𝐤 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫, 𝐡𝐚 𝐚 𝐠𝐞́𝐩𝐞𝐤 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐧𝐞𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐦𝐚𝐠𝐚 𝐚 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬 𝐭𝐞𝐬𝐳𝐢 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭ő𝐯𝐞́ 𝐚 𝐯𝐚́𝐬𝐚́𝐫𝐥𝐨́𝐞𝐫ő 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐬 𝐤𝐨̈𝐫ű 𝐞𝐥𝐨𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐭?

𝟗. 𝐀 𝐥𝐞𝐠𝐯𝐞𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐲𝐞𝐬𝐞𝐛𝐛 𝐢𝐝ő𝐬𝐳𝐚𝐤 𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐚 𝐥𝐞𝐬𝐳, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳 𝐨𝐝𝐚𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭ő 𝐚́𝐭𝐦𝐞𝐧𝐞𝐭

Musk jövőképe rendkívül optimista, de maga is elismeri, hogy az odavezető út nehéz lehet. A probléma egyszerű. 𝐀𝐳 𝐚́𝐥𝐥𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐡𝐚𝐦𝐚𝐫𝐚𝐛𝐛 𝐭ű𝐧𝐡𝐞𝐭𝐧𝐞𝐤 𝐞𝐥, 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐚 𝐛ő𝐬𝐞́𝐠 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐢 𝐤𝐢𝐚𝐥𝐚𝐤𝐮𝐥𝐧𝐚𝐤.

Lehet egy olyan időszak, amikor az AI már rengeteg ember munkáját helyettesíti, de a robotok még nem termelnek mindenből szinte korlátlan mennyiséget, az új jövedelemelosztási rendszer pedig még nem épült ki. Musk szerint ezért az átmenet „rázós” lehet.

Ez talán a következő évtized egyik legfontosabb társadalmi kérdése: 𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐣𝐮𝐭𝐮𝐧𝐤 𝐞𝐥 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐚𝐥𝐚𝐩𝐮́ 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐦𝐞𝐤 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐚́𝐛𝐨́𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐚, 𝐚𝐡𝐨𝐥 𝐚 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞́𝐭 𝐠𝐞́𝐩𝐞𝐤 𝐯𝐞́𝐠𝐳𝐢𝐤, 𝐚𝐧𝐞́𝐥𝐤𝐮̈𝐥 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐤𝐨̈𝐳𝐛𝐞𝐧 𝐬𝐳𝐞́𝐭𝐞𝐬𝐧𝐞 𝐚 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦?

𝟏𝟎. 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐡𝐨𝐬𝐬𝐳𝐮́ 𝐭𝐚́𝐯𝐮́ 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐡𝐨𝐳 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠 𝐯𝐚𝐧 𝐞𝐫ő𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐢́𝐭𝐨́𝐢 𝐤𝐨𝐧𝐭𝐫𝐨𝐥𝐥𝐫𝐚

Musk vállalataiban szokatlanul nagy döntési és szavazati hatalmat akar megtartani. Ezt nem pusztán személyes hatalomvágyként magyarázza, hanem azzal, hogy 𝐚 𝐭ő𝐳𝐬𝐝𝐞𝐢 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐨𝐤 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐭𝐮̈𝐤𝐧𝐞́𝐥 𝐟𝐨𝐠𝐯𝐚 𝐭𝐮́𝐥 𝐫𝐨̈𝐯𝐢𝐝 𝐢𝐝ő𝐭𝐚́𝐯𝐛𝐚𝐧 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐤𝐨𝐝𝐧𝐚𝐤. A vállalatvezetőkön folyamatos nyomás van, hogy jó legyen a következő negyedéves eredmény.

Egy Mars-program, holdbázis, új robotikai platform vagy teljesen új technológia azonban akár öt-tíz évig csak pénzt égethet, mielőtt megtérül. Ha a vezetőt le lehet azért váltani, mert rövid távon túl sokat költ ilyen projektekre, akkor szerinte 𝐬𝐨𝐡𝐚 𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬𝐮𝐥𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐞𝐠 𝐚 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐛𝐚𝐧 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐟𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐥𝐨́ 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤.

Ezért akar olyan mértékű tulajdonosi kontrollt, amely lehetővé teszi számára, hogy ne a következő negyedévben, hanem öt, tíz vagy akár ötven éves időtávban gondolkodjon.

Érdekes módon Musk a kisbefektetőket sokszor hosszabb távon gondolkodónak tartja, mint a professzionális alapkezelőket, akiknek a saját éves teljesítményük és bónuszuk miatt folyamatosan rövid távon kell eredményt produkálniuk.

𝟏𝟏. 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐚́𝐫𝐚 𝐚𝐳 𝐀𝐈, 𝐚 𝐫𝐨𝐛𝐨𝐭𝐢𝐤𝐚 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 ű𝐫𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐚 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐩𝐫𝐨𝐣𝐞𝐤𝐭𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞

Musk nem hagyta el a Mars tervét az AI kedvéért. Éppen ellenkezőleg: a kettőt 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐳𝐨𝐧 𝐜𝐢𝐯𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐩𝐫𝐨𝐣𝐞𝐤𝐭 𝐤𝐞́𝐭 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞́𝐧𝐞𝐤 tekinti. A célja annak maximalizálása, hogy 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢 𝐭𝐮𝐝𝐚𝐭 𝐟𝐞𝐧𝐧𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐣𝐨𝐧 𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐧𝐞́𝐥 𝐦𝐞𝐬𝐬𝐳𝐞𝐛𝐛𝐫𝐞 𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐝𝐣𝐞𝐧 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐬𝐞́𝐠𝐛𝐞𝐧.

Musk világképe ebből a szempontból belsőleg egységes rendszert alkot: az AI létrehozza az emberfeletti intelligenciát; a robotok ezt átültetik a fizikai gazdaságba; a bőséges energia és számítási kapacitás lehetővé teszi a civilizáció növekedését; a SpaceX pedig kiterjeszti ezt a civilizációt a Földön túlra.

Végső víziója egy valóban űrutazó civilizáció: először Hold és Mars, később pedig még távolabbi világok.

𝟏𝟐. 𝐔𝐤𝐫𝐚𝐣𝐧𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐤𝐚𝐭𝐨𝐧𝐚𝐢 𝐠𝐲ő𝐳𝐞𝐥𝐞𝐦, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐤𝐨𝐦𝐩𝐫𝐨𝐦𝐢𝐬𝐬𝐳𝐮𝐦𝐨𝐬 𝐛𝐞́𝐤𝐞 𝐚 𝐫𝐞𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐢𝐦𝐞𝐧𝐞𝐭

A Starlink műholdas internetrendszer miatt Musk közvetlenül is bekerült az ukrajnai háború történetébe. A Starlink kulcsfontosságú kommunikációs infrastruktúrát biztosított Ukrajnának a háború alatt.

Musk azonban a konfliktus katonai jövőjéről rendkívül pragmatikusan gondolkodik. Szerinte 𝐎𝐫𝐨𝐬𝐳𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐟𝐨𝐠 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞𝐭𝐫ő𝐥 𝐤𝐢𝐯𝐨𝐧𝐮𝐥𝐧𝐢, 𝐔𝐤𝐫𝐚𝐣𝐧𝐚 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐟𝐨𝐠𝐣𝐚 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐞𝐧𝐧𝐲𝐢 𝐞𝐥𝐯𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞𝐭𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞𝐭𝐞́𝐭 𝐤𝐚𝐭𝐨𝐧𝐚𝐢𝐥𝐚𝐠 𝐯𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐧𝐢.

Ha ez igaz, akkor a háború további éveken keresztüli folytatása szerinte elsősorban a halottak számát növeli, nem pedig a végső területi eredményt változtatja meg. Ezért tárgyalásos rendezést és területi kompromisszumot tart reálisnak.

Saját álláspontját nem oroszbarátként, hanem utilitaristaként írja le: számára az a kérdés, hogyan lehet a legkevesebb további emberi veszteséggel elérni azt az eredményt, amelyhez a háború végül amúgy is eljutna.

𝟏𝟑. 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐦𝐞𝐠𝐛𝐚́𝐧𝐭𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐭𝐮́𝐥𝐳𝐨𝐭𝐭𝐚𝐧 𝐛𝐞𝐥𝐞𝐦𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭 𝐚 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚́𝐛𝐚 – 𝐝𝐞 𝐚𝐳 𝐚𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦 𝐩𝐚𝐳𝐚𝐫𝐥𝐚́𝐬𝐚́𝐧𝐚𝐤 𝐯𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚𝐬𝐳𝐨𝐫𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐭 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐫𝐚 𝐢𝐬 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬𝐧𝐞𝐤 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐣𝐚

Musk az interjúban maga is elismeri: 𝐭𝐮́𝐥𝐳𝐨𝐭𝐭𝐚𝐧 𝐛𝐞𝐥𝐞𝐦𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭 𝐚 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚́𝐛𝐚 𝐞́𝐬 𝐞𝐥𝐫𝐚𝐠𝐚𝐝𝐭𝐚𝐭𝐭𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐭.

Azt mondja, utólag úgy látja, több időt kellett volna saját vállalataira fordítania. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtagadná a 𝐃𝐎𝐆𝐄 vagyis a Department of Government Efficiency kezdeményezésének alapgondolatát.

A DOGE munkájából azt emeli ki, hogy sok esetben még olyan egyszerű kérdésekre sem lehetett világos választ kapni, mint: 𝐤𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐣𝐚 𝐯𝐞́𝐠𝐮̈𝐥 𝐞𝐳𝐭 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐭? 𝐌𝐢𝐫𝐞 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐢𝐤? 𝐄𝐬 𝐯𝐚𝐧-𝐞 𝐛𝐢𝐳𝐨𝐧𝐲𝐢́𝐭𝐞́𝐤 𝐚𝐫𝐫𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐥𝐣𝐮𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐨𝐝𝐚, 𝐚𝐡𝐨𝐯𝐚́ 𝐞𝐫𝐞𝐝𝐞𝐭𝐢𝐥𝐞𝐠 𝐬𝐳𝐚́𝐧𝐭𝐚́𝐤?

𝟏𝟒. 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐨̈𝐧𝐤𝐞́𝐩𝐞: 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐬ő𝐣𝐨𝐛𝐛𝐨𝐥𝐝𝐚𝐥𝐢𝐧𝐚𝐤, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐤𝐥𝐚𝐬𝐬𝐳𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐥𝐢𝐛𝐞𝐫𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐜𝐞𝐧𝐭𝐫𝐢𝐬𝐭𝐚́𝐧𝐚𝐤 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐣𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐭

Musk saját politikai programját meglepően egyszerűen foglalja össze: 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐬 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐤, 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐬 𝐯𝐚́𝐫𝐨𝐬𝐨𝐤 𝐞́𝐬 𝐞́𝐬𝐬𝐳𝐞𝐫ű 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐢 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐞𝐤𝐞𝐳𝐞́𝐬.

Azt állítja, hogy ezek tíz-tizenöt évvel ezelőtt még teljesen hétköznapi nyugati centrista álláspontok voltak. Saját magát ezért nem szélsőjobboldaliként, hanem 𝐤𝐥𝐚𝐬𝐬𝐳𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐥𝐢𝐛𝐞𝐫𝐚́𝐥𝐢𝐬𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐞́𝐬 𝐜𝐞𝐧𝐭𝐫𝐢𝐬𝐭𝐚𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐳𝐳𝐚 𝐦𝐞𝐠.

A bevándorlást sem utasítja el – erre külön hangsúlyt helyez, hiszen maga is bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba. Azt mondja, olyan bevándorlást támogat, amelyben az érkezők 𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐧𝐚𝐤, 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞𝐧𝐞𝐤, 𝐛𝐞𝐭𝐚𝐫𝐭𝐣𝐚́𝐤 𝐚 𝐭𝐨̈𝐫𝐯𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐤𝐞𝐭, 𝐭𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞𝐥𝐢𝐤 𝐚 𝐛𝐞𝐟𝐨𝐠𝐚𝐝𝐨́ 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐞𝐥𝐟𝐨𝐠𝐚𝐝𝐣𝐚́𝐤 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐯𝐞𝐭ő 𝐧𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐢𝐭. A kontrollálatlan bevándorlást viszont veszélyesnek tartja, különösen akkor, ha nagy létszámú csoportok alapvető kulturális értékei tartósan összeütközésbe kerülnek a befogadó társadalom értékeivel.

𝐀 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚́𝐭 𝐚𝐳𝐨𝐧𝐛𝐚𝐧 𝐯𝐞́𝐠𝐬ő 𝐬𝐨𝐫𝐨𝐧 𝐦𝐞́𝐠𝐬𝐞𝐦 𝐭𝐞𝐤𝐢𝐧𝐭𝐢 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐧𝐞𝐤. Musk szerint az AI- és robotikai szingularitás akár tíz éven belül bekövetkezhet, és olyan alapvetően változtathatja meg az emberi civilizáció működését, hogy a mai politikai viták jelentős része egyszerűen eltörpülhet mellette.

+𝟏, 𝐚 𝟏𝟓., 𝐚𝐦𝐢 𝐤𝐢𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐭: 𝐦𝐢 𝐚𝐳 𝐚 𝐭𝐮𝐝𝐚𝐭, 𝐚𝐦𝐢𝐭 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛 𝐤𝐢́𝐯𝐚́𝐧 𝐚𝐝𝐧𝐢 𝐌𝐮𝐬𝐤. 𝐔𝐁𝐈 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐞́𝐠 𝐚𝐳 𝐔𝐇𝐈, 𝐂𝐎𝐁𝐈-𝐫𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠.

Ugyan az élet értelmét csak megsejteni lehet, de e sejtés felsejlik a tudományos kutatásokból, a filozófusok munkáiból és a világvallásokból is: az élet 𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐥𝐦𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐳𝐞 𝐯𝐚𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠𝐡𝐨𝐳. 𝐀𝐡𝐡𝐨𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐬𝐤𝐨𝐝𝐚́𝐬𝐮𝐧𝐤 𝐫𝐞́𝐯𝐞́𝐧 𝐦𝐚́𝐬𝐨𝐤, 𝐚 𝐜𝐬𝐚𝐥𝐚́𝐝𝐮𝐧𝐤, 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐬𝐞𝐛𝐛 𝐥𝐚𝐤𝐨́𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐢𝐧𝐤, 𝐭𝐞𝐥𝐞𝐩𝐮̈𝐥𝐞́𝐬𝐞𝐢𝐧𝐤, 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐮̈𝐧𝐤, 𝐫𝐞́𝐠𝐢𝐨́𝐧𝐤 𝐭𝐚𝐠𝐣𝐚𝐢 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧 𝐭𝐮𝐝𝐡𝐚𝐭𝐣𝐚́𝐤 𝐚 𝐣𝐨̈𝐯ő𝐣𝐮̈𝐤𝐞𝐭. Vagyis ott ér véget az emberhez méltó élet, amikor elkezdjük haszontalannak érezni magunkat.

Nagyon sokszor látjuk azt, hogy valaki elveszíti a munkáját, megfosztják a gyermekétől, vagy elfordulnak tőle a gyermekei és hirtelen összeomlik. Enerválttá válik, függőségek kerítik hatalmába, az üresség helyébe alkoholizmus, gyógyszer- és kábítószer függőség költözik, elhízás és cukorbetegség és végül teljes leépülés a vége. Ez történt sok munkáját vesztett családdal Naurun vagy vagy éppen a rendszerváltás után talajt vesztett magyar családok százezreinél.

𝐄𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐣𝐮𝐤 𝐚 𝐇𝐚𝐫𝐦𝐨𝐧𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐍𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐫𝐭 𝐀𝐥𝐚𝐩𝐢́𝐭𝐯𝐚́𝐧𝐲𝐧𝐚́𝐥, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐬𝐞𝐦 𝐚𝐳 𝐮𝐧𝐢𝐯𝐞𝐫𝐳𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦, 𝐚𝐳 𝐔𝐁𝐈, 𝐬𝐞𝐦 𝐌𝐮𝐬𝐤 𝐮𝐧𝐢𝐯𝐞𝐫𝐳𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐬 𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐦𝐞, 𝐚𝐳 𝐔𝐇𝐈 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐞𝐠𝐞𝐧𝐝ő 𝐨̈𝐧𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐡𝐞𝐳 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́ 𝐞́𝐥𝐞𝐭 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐡𝐨𝐳.

Ha a technológiai fejlődés miatt egy napon valóban eltűnik a munkahelyek jelentős része, akkor a munkajövedelmet helyettesítő állami juttatásokat – az önmaguk ellátására képtelenek kivételével – 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐢 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐣𝐚́𝐫𝐮𝐥𝐚́𝐬𝐡𝐨𝐳 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐤𝐨̈𝐭𝐧𝐢.

Ezt nevezzük 𝐂𝐎𝐁𝐈-𝐧𝐚𝐤 – 𝐂𝐨𝐧𝐭𝐫𝐢𝐛𝐮𝐭𝐢𝐨𝐧-𝐨𝐫𝐢𝐞𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐁𝐚𝐬𝐢𝐜 𝐈𝐧𝐜𝐨𝐦𝐞-𝐧𝐚𝐤, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐣𝐚́𝐫𝐮𝐥𝐚́𝐬-𝐨𝐫𝐢𝐞𝐧𝐭𝐚́𝐥𝐭 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐨̈𝐯𝐞𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦𝐧𝐞𝐤.

A hozzájárulásnak nem feltétlenül hagyományos fizetett munkát kell jelentenie. Lehet gyermeknevelés, idősek gondozása, tanulás, mentorálás, közösségi munka, környezetünk gondozása, önkéntesség, alkotás vagy bármi más, amellyel az ember értéket teremt mások számára. A lényeg nem az, hogy az állam munkára kényszerítse az embert. Éppen ellenkezőleg: e𝐠𝐲 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧, 𝐚𝐡𝐨𝐥 𝐚 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐧𝐚𝐤 𝐞𝐬𝐞𝐭𝐥𝐞𝐠 𝐦𝐚́𝐫 𝐧𝐢𝐧𝐜𝐬 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐞 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐚𝐧𝐧𝐲𝐢𝐮𝐧𝐤 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐣𝐚́𝐫𝐚, 𝐚 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭ő𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞𝐧𝐢𝐞 𝐚𝐫𝐫𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐫𝐚 𝐢𝐬 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠 𝐥𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐚𝐧𝐧𝐲𝐢𝐮𝐧𝐤𝐫𝐚.

Az embernek meg kell őriznie azt az érzést, hogy képes gondoskodni önmagáról és másokról, képes értéket teremteni és hozzátenni valamit a közösség életéhez, mert lehet, hogy a mesterséges intelligencia és a robotok egyszer valóban felszabadítanak bennünket a munka kényszere alól, d𝐞 𝐚𝐭𝐭𝐨́𝐥 𝐦𝐞́𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝 𝐟𝐞𝐥𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝𝐢́𝐭𝐚𝐧𝐢𝐮𝐤 𝐛𝐞𝐧𝐧𝐮̈𝐧𝐤𝐞𝐭 𝐚 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠, 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥ő𝐬𝐬𝐞́𝐠 𝐞́𝐬 𝐚 𝐦𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐫𝐨́𝐥 𝐯𝐚𝐥𝐨́ 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐬𝐤𝐨𝐝𝐚́𝐬 𝐚𝐥𝐨́𝐥.

Ez a jövőről szóló nagy technológiai víziók egyik hiányzó eleme – és a Harmonikus Növekedésért Alapítvány egyik küldetése, hogy ezt az üzenetet képviselje.