️ 𝐋𝐄𝐇𝐄𝐓 𝐆𝐘𝐎𝐑𝐒 𝐌𝐄𝐆𝐎𝐋𝐃Á𝐒 𝐏𝐀𝐊𝐒 𝐇Ű𝐓Ő𝐕Í𝐙𝐄𝐋𝐋Á𝐓Á𝐒Á𝐑𝐀

𝐇𝐚́𝐫𝐨𝐦 𝐢𝐝𝐞𝐢𝐠𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐛𝐞𝐚𝐯𝐚𝐭𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲 𝐧𝐚𝐩𝐨𝐤 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐡𝐞𝐭𝐞𝐤 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 𝐦𝐞𝐠𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬í𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́

𝐀 𝐏𝐚𝐤𝐬𝐢 𝐀𝐭𝐨𝐦𝐞𝐫ő𝐦ű 𝐤𝐨̈𝐳𝐥𝐞́𝐬𝐞 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐃𝐮𝐧𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐦𝐞́𝐠 𝐚 𝐦𝐨𝐬𝐭𝐚𝐧𝐢 𝐞𝐱𝐭𝐫𝐞́𝐦 𝐤𝐢𝐬𝐯í𝐳𝐧𝐞́𝐥 𝐢𝐬 𝐞𝐥𝐞𝐠𝐞𝐧𝐝ő 𝐯í𝐳 𝐯𝐚𝐧 𝐚 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐤 𝐡ű𝐭𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳. A probléma az, hogy a vízszint a fő hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai alá süllyedt. Vagyis nem új vízforrást kell találni: a Duna vizét kell a vízkivételhez terelni, helyileg megemelni vagy átszivattyúzni.

𝐄𝐫𝐫𝐞 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐥𝐞𝐠𝐚𝐥𝐚́𝐛𝐛 𝐡𝐚́𝐫𝐨𝐦 𝐢𝐝𝐞𝐢𝐠𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐦ű𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢 𝐦𝐞𝐠𝐨𝐥𝐝𝐚́𝐬 𝐥𝐞́𝐭𝐞𝐳𝐢𝐤.

1️⃣ 𝐈𝐃𝐄𝐈𝐆𝐋𝐄𝐍𝐄𝐒 𝐒𝐀𝐑𝐊𝐀𝐍𝐓𝐘Ú 𝐕𝐀𝐆𝐘 𝐓𝐄𝐑𝐄𝐋Ő𝐌Ű

A sarkantyú a partból részben a mederbe benyúló kőszórásos, szádfalas vagy moduláris mű. Leszűkíti a kisvízi medret, a sodrást a hidegvíz-csatorna felé tereli, és megfelelő elhelyezés esetén helyi visszaduzzasztást is létrehozhat.

𝐌𝐞𝐠𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬í𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐝ő: 𝟓-𝟏𝟎 𝐧𝐚𝐩, ha a mederadatok, az úszóművek, a daruk és a kőanyag vagy a moduláris elemek azonnal rendelkezésre állnak.
𝐁𝐞𝐜𝐬𝐮̈𝐥𝐭 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠: 𝟎,𝟓-𝟐 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭.
𝐄𝐥ő𝐧𝐲𝐞: gyors, egyszerű és nem igényel folyamatos energiafelhasználást.
𝐊𝐨𝐫𝐥𝐚́𝐭𝐣𝐚: csak hidrodinamikai modellezés mutathatja meg, hogy elegendő vízszintemelkedést ad-e a teljes termeléshez.

2️⃣ 𝐒𝐙Á𝐃𝐅𝐀𝐋𝐀𝐒 𝐄𝐋𝐙Á𝐑Á𝐒 É𝐒 𝐍𝐀𝐆𝐘 𝐓𝐄𝐋𝐉𝐄𝐒Í𝐓𝐌É𝐍𝐘Ű 𝐒𝐙𝐈𝐕𝐀𝐓𝐓𝐘Ú𝐙Á𝐒

𝐀 𝐬𝐳𝐚́𝐝𝐟𝐚𝐥 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐛𝐚 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐨́𝐝𝐨́, 𝐡𝐨𝐬𝐬𝐳𝐮́ 𝐚𝐜𝐞́𝐥𝐥𝐞𝐦𝐞𝐳𝐞𝐤𝐛ő𝐥 𝐤𝐞́𝐬𝐳𝐮̈𝐥ő 𝐢𝐝𝐞𝐢𝐠𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐟𝐚𝐥. A lemezeket vibrálással vagy veréssel süllyesztik a mederbe. A fal mögött egy ideiglenes vízteret lehet kialakítani, amelybe nagy teljesítményű szivattyúk emelik át a Duna vizét. 𝐀 𝐬𝐳𝐚́𝐝𝐟𝐚𝐥 𝐭𝐞𝐡𝐚́𝐭 𝐨̈𝐧𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐞𝐦 𝐡𝐨𝐳 𝐯𝐢𝐳𝐞𝐭: 𝐚 𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚𝐭𝐭𝐲𝐮́𝐬 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫𝐞𝐥 𝐞𝐠𝐲𝐮̈𝐭𝐭 𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝𝐢𝐤.

Pontosan ezt a megoldási logikát alkalmazták Pakson 1983-ban. November 13-án született meg a döntés, november 25-én lezárták a hidegvíz-csatornát és működött a rendszer, november 27-re stabilizálódott az üzem, 28-án pedig átadták a provizóriumot. 𝐀 𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝ő 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝟏𝟐 𝐧𝐚𝐩, 𝐚 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐬𝐭𝐚𝐛𝐢𝐥 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐤𝐨̈𝐫𝐮̈𝐥𝐛𝐞𝐥𝐮̈𝐥 𝐤𝐞́𝐭 𝐡𝐞́𝐭 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 𝐤𝐞́𝐬𝐳𝐮̈𝐥𝐭 𝐞𝐥.

𝐌𝐞𝐠𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬í𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐝ő: 𝟏𝟎-𝟏𝟒 𝐧𝐚𝐩 rendkívüli munkarendben.
𝐁𝐞𝐜𝐬𝐮̈𝐥𝐭 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠: 𝟓-𝟏𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 forint a négy blokk teljes, mintegy 100 m³/s-os hűtővízigényére méretezve.
𝐄𝐥ő𝐧𝐲𝐞: kipróbált, szabályozható és robusztus megoldás.
𝐊𝐨𝐫𝐥𝐚́𝐭𝐣𝐚: sok szivattyút, csővezetéket, üzemanyagot, kezelőszemélyzetet és jelentős tartalékkapacitást igényel.

Az 1983-as beavatkozás 25 millió forintba került, ami a KSH fogyasztóiár-indexe alapján 2025-ös árszinten körülbelül 𝟏,𝟐 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐧𝐚𝐤 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥 𝐦𝐞𝐠. Akkor azonban egyetlen blokk mintegy 20 m³/s-os igényét kellett biztosítani; a négy mai blokk teljes üzeme körülbelül 100 m³/s-ot igényel.

3️⃣ Ú𝐒𝐙Ó 𝐒𝐙𝐈𝐕𝐀𝐓𝐓𝐘Ú𝐓𝐄𝐋𝐄𝐏 𝐕𝐀𝐆𝐘 𝐏𝐎𝐍𝐓𝐎𝐍𝐎𝐒 Á𝐓𝐄𝐌𝐄𝐋É𝐒

Nagy teljesítményű szivattyúkat uszályokra vagy pontonokra lehet telepíteni, a szívóoldalt a Duna mélyebb részére helyezve, a vizet pedig közvetlenül a hidegvíz-csatornába vagy a vízkivételi rendszerhez vezetve.

𝐌𝐞𝐠𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬í𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐝ő: 𝟑-𝟕 𝐧𝐚𝐩 részleges kapacitásra; a teljes, 100 m³/s-os rendszer kiépítése inkább 7-14 nap.
𝐁𝐞𝐜𝐬𝐮̈𝐥𝐭 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠: 𝟏-𝟒 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 részleges termeléshez; teljes kapacitásnál 𝟓-𝟏𝟎 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 is lehet.
𝐄𝐥ő𝐧𝐲𝐞: gyorsan telepíthető és a változó vízszinthez igazítható.
𝐊𝐨𝐫𝐥𝐚́𝐭𝐣𝐚: a teljes erőmű vízigénye rendkívül nagy, ezért önmagában sok gépet és jelentős energiát igényel.

𝐀 𝐋𝐄𝐆É𝐋𝐄𝐓𝐒𝐙𝐄𝐑Ű𝐁𝐁 𝐆𝐘𝐎𝐑𝐒 𝐌𝐄𝐆𝐎𝐋𝐃Á𝐒: 𝐀 𝐊𝐎𝐌𝐁𝐈𝐍Á𝐂𝐈Ó

A leggyorsabb és legbiztonságosabb átmeneti rendszer valószínűleg nem egyetlen műtárgyból állna. 𝐄𝐠𝐲 𝐢𝐝𝐞𝐢𝐠𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐬𝐚𝐫𝐤𝐚𝐧𝐭𝐲𝐮́ 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐭𝐞𝐫𝐞𝐥ő𝐦ű 𝐚 𝐯í𝐳𝐤𝐢𝐯𝐞́𝐭𝐞𝐥𝐡𝐞𝐳 𝐭𝐞𝐫𝐞𝐥𝐧𝐞́ 𝐞́𝐬 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐢𝐥𝐞𝐠 𝐦𝐞𝐠𝐞𝐦𝐞𝐥𝐧𝐞́ 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐞𝐭, 𝐚 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐨𝐧𝐨𝐬 𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚𝐭𝐭𝐲𝐮́𝐤 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐫𝐚́𝐬𝐞𝐠𝐢́í𝐭𝐞𝐧𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐯í𝐳𝐡𝐨𝐳𝐚𝐦 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐬í𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐫𝐚. Ha ez nem elegendő, a hidegvíz-csatornában szádfalas elzárással stabil vízszintű ideiglenes medence alakítható ki.

𝐑𝐞𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐬í𝐭𝐞𝐭𝐭 𝐢𝐝ő: 𝟕-𝟏𝟒 𝐧𝐚𝐩.
𝐑𝐞𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐧𝐚𝐠𝐲𝐬𝐚́𝐠𝐫𝐞𝐧𝐝: 𝟐-𝟔 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭 a sarkantyú és a szivattyús rásegítés kombinációjára; a teljes szádfalas, négyblokkos rendszer ennél drágább lehet.

𝟏𝟗𝟖𝟑 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐥𝐬𝐚́𝐠𝐚 𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐳𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐮́𝐣𝐫𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐞́𝐩í𝐭𝐞𝐧𝐢. Hanem az, hogy egy bonyolult, országos mozgósítást igénylő ideiglenes hűtővízrendszert már negyvenhárom évvel ezelőtt is szűken két hét alatt működőképessé tettek - mínusz 5 és mínusz 15 Celsius-fok közötti hidegben.

𝐌𝐚 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐠𝐞́𝐩𝐞𝐤, 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐦𝐞𝐝𝐞𝐫𝐟𝐞𝐥𝐦𝐞́𝐫𝐞́𝐬, 𝐡𝐢𝐝𝐫𝐨𝐝𝐢𝐧𝐚𝐦𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐦𝐨𝐝𝐞𝐥𝐥𝐞𝐤, 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐦𝐞́𝐧𝐲ű 𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚𝐭𝐭𝐲𝐮́𝐤 𝐞́𝐬 𝐦𝐨𝐝𝐮𝐥𝐚́𝐫𝐢𝐬 𝐯í𝐳𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐞́𝐬𝐢 𝐞𝐥𝐞𝐦𝐞𝐤 𝐚́𝐥𝐥𝐧𝐚𝐤 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳𝐞́𝐬𝐫𝐞. Ezért az ideiglenes sarkantyú, a pontonos átemelés és a szádfalas-szivattyús rendszer változatait azonnal, egymással párhuzamosan érdemes megtervezni és előkészíteni.

𝐍𝐞𝐦 𝐡𝐨́𝐧𝐚𝐩𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐧𝐚𝐩𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐡𝐞𝐭𝐞𝐤𝐛𝐞𝐧 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐤𝐨𝐝𝐧𝐢. A tartós megoldás a vízkivételi rendszer mélyebbre helyezése és a Duna vízszintjének hosszú távú stabilizálása. Addig azonban műszakilag van mozgástér arra, hogy extrém kisvíznél is biztosítsuk Paks termeléséhez szükséges hűtővizet.
*
Természetesen az is lehetséges, hogy a Duna magas vízhőmérséklete miatt ezek közül egyik megoldás sem biztosítaná a blokkok biztonságos üzemeltetését, vagy hogy a szakemberek ezeket a lehetőségeket már részletesen megvizsgálták. 𝐇𝐚 𝐚𝐳𝐨𝐧𝐛𝐚𝐧 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐭 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐦ű𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐚𝐭, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐦𝐞𝐬 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐨𝐥𝐧𝐢, 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐧𝐞́𝐡𝐚́𝐧𝐲 𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐢𝐝𝐞𝐢𝐠𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐦𝐢𝐥𝐥𝐢𝐚́𝐫𝐝𝐨𝐬 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐤𝐢𝐞𝐬𝐞́𝐬 𝐢𝐬 𝐞𝐥𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐡𝐞𝐭ő 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭.

𝐅𝐨𝐫𝐫𝐚́𝐬𝐨𝐤
1. MVM Paksi Atomerőmű Zrt.: Szükségessé válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, 2026. július 30.
2. Tóth Ferenc: Dunából elcsent hűtővíz - az 1983-as paksi szükségvízellátás részletes műszaki feldolgozása.
3. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Folyó- és tószabályozás - a sarkantyúk működésének szakmai leírása.
4. Központi Statisztikai Hivatal: fogyasztóiár-index, 1983-2025.

A költségek előzetes, 2026-os nagyságrendi becslések, nem kiviteli tervből vagy kivitelezői ajánlatból származó árak. A tényleges összeg a szükséges vízhozamtól, a meder- és talajviszonyoktól, az eszközök rendelkezésre állásától és a nukleáris biztonsági követelményektől függ.

A képek MI-generáltak, nem valósak, a három megoldás szemléltetését szolgálják.