️ A 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠 𝐡𝐢𝐝𝐞𝐠𝐡𝐚́𝐛𝐨𝐫𝐮́𝐣𝐚: 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐢𝐬 𝐬𝐳𝐚𝐧𝐤𝐜𝐢𝐨𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐧𝐤𝐜𝐢𝐨́𝐤 𝐯𝐞́𝐠𝐫𝐞𝐡𝐚𝐣𝐭𝐨́𝐢𝐭 𝐞́𝐬 𝐞𝐧𝐧𝐞𝐤 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐫𝐚 𝐧𝐞́𝐳𝐯𝐞 𝐢𝐬 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞 𝐯𝐚𝐧.

𝐅𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦, 𝐡𝐨𝐬𝐬𝐳𝐮́ 𝐞𝐥𝐞𝐦𝐳𝐞́𝐬 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐢𝐤 𝐚𝐳𝐨𝐤𝐧𝐚𝐤, 𝐚𝐤𝐢𝐤 𝐦𝐞𝐠 𝐚𝐤𝐚𝐫𝐣𝐚́𝐤 𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐧𝐢, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐦𝐢 𝐳𝐚𝐣𝐥𝐢𝐤 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧! 𝐀𝐳 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐞𝐤𝐭𝐮𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐢𝐳𝐠𝐚𝐥𝐦𝐚𝐤𝐚𝐭 𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥ő𝐤𝐧𝐞𝐤 𝐚𝐳𝐭 𝐣𝐚𝐯𝐚𝐬𝐥𝐨𝐦, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐬ő 𝐡𝐚́𝐫𝐨𝐦 𝐛𝐞𝐤𝐞𝐳𝐝𝐞́𝐬 𝐮𝐭𝐚́𝐧 𝐮𝐠𝐨𝐫𝐣𝐚𝐧𝐚𝐤 𝐚 𝟏𝟑. 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐫𝐚 𝐞́𝐬 𝐨𝐧𝐧𝐚𝐧 𝐟𝐨𝐥𝐲𝐭𝐚𝐬𝐬𝐚́𝐤 𝐚𝐳 𝐨𝐥𝐯𝐚𝐬𝐚́𝐬𝐭, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐯𝐨𝐧𝐚𝐭𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐠𝐳𝐢.

A világgazdasági szembenállás új szintre lépett. Már nemcsak az 𝐄𝐠𝐲𝐞𝐬𝐮̈𝐥𝐭 Á𝐥𝐥𝐚𝐦𝐨𝐤 próbálja vámokkal, exportkorlátozásokkal és másodlagos szankciókkal saját érdekei szerint átrendezni és blokkosítani a globális gazdaságot.

𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐢𝐬 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐟𝐨𝐤𝐨𝐳𝐚𝐭𝐛𝐚 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐭: jogi és gazdasági következményekkel fenyegeti azokat a külföldi vállalatokat és személyeket, amelyek végrehajtják a Peking által jogellenesnek tekintett amerikai szankciókat, vagy olyan európai intézkedésekben működnek közre, amelyeket Kína diszkriminatívnak és ellátási láncait veszélyeztetőnek minősít.

A tét már nem pusztán az, hogy mekkorák lesznek a vámok. A valódi kérdés az, hogy 𝐦𝐞𝐥𝐲𝐢𝐤 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐡𝐚𝐭𝐚𝐥𝐨𝐦 𝐣𝐨𝐠𝐚 𝐞́𝐫𝐯𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐬𝐮̈𝐥𝐡𝐞𝐭 𝐞́𝐬 𝐡𝐨𝐥 𝐚 𝐠𝐥𝐨𝐛𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧. ️

𝟏. ️ 𝐀 𝐯𝐚́𝐦𝐡𝐚́𝐛𝐨𝐫𝐮́𝐛𝐨́𝐥 𝐣𝐨𝐠𝐡𝐚𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐡𝐚́𝐛𝐨𝐫𝐮́ 𝐥𝐞𝐭𝐭

Az amerikai–kínai konfliktus első szakaszát elsősorban a vámok határozták meg. A mostani szakaszban azonban az exporttilalmak, az eredetszabályok, a másodlagos szankciók és az extraterritoriális jogalkalmazás kerülnek előtérbe.

Az Egyesült Államok nemcsak saját vállalatait kötelezi a szankciók betartására, hanem harmadik országok cégeit is büntetéssel fenyegeti, ha amerikai technológiát használnak, dollárban kereskednek, vagy kapcsolatban állnak amerikai szereplőkkel.

Kína válasza lényegében az, hogy 𝐚𝐳 𝐚𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐣𝐨𝐠 𝐞𝐱𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞𝐫𝐫𝐢𝐭𝐨𝐫𝐢𝐚́𝐥𝐢𝐬 (𝐀𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚́𝐧 𝐤𝐢́𝐯𝐮̈𝐥𝐢) 𝐤𝐢𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬𝐞́𝐫𝐞 𝐚 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐣𝐨𝐠 𝐞𝐱𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞𝐫𝐫𝐢𝐭𝐨𝐫𝐢𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐢𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬𝐞́𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥.

𝟐. ️ 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭𝐞 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧-𝐬𝐳𝐚𝐧𝐤𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐣𝐨𝐠𝐫𝐞𝐧𝐝𝐣𝐞́𝐭

A 834. számú rendelet alapján a kínai hatóságok vizsgálatot indíthatnak olyan külföldi államokkal, szervezetekkel és személyekkel szemben, amelyek Peking megítélése szerint veszélyeztetik Kína ipari vagy ellátási láncainak biztonságát.
Az intézkedések kiterjedhetnek a kereskedelem, a beruházások, az adatszolgáltatás és a kínai szereplőkkel való együttműködés korlátozására.

A 835. számú rendelet pedig tiltja a Peking által jogellenesnek minősített külföldi extraterritoriális intézkedések végrehajtását. Az ezekben közreműködő külföldi személyek és szervezetek feketelistára kerülhetnek, vagyonukat befagyaszthatják, kínai üzleti kapcsolataikat megtilthatják, a károsult kínai vállalatok pedig kártérítési pert indíthatnak velük szemben.

𝟑. ️ 𝐏𝐞𝐤𝐢𝐧𝐠 𝐦𝐚́𝐫 𝐧𝐞𝐦𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐭𝐢𝐥𝐭𝐚𝐤𝐨𝐳𝐢𝐤, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐣𝐨𝐠𝐢𝐥𝐚𝐠 𝐢𝐬 𝐯𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚𝐮̈𝐭

Korábban Kína jellemzően diplomáciai nyilatkozatokkal, informális korlátozásokkal vagy egyedi kereskedelmi intézkedésekkel válaszolt a nyugati szankciókra.

Most azonban 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭, 𝐣𝐨𝐠𝐢𝐥𝐚𝐠 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚́𝐥𝐲𝐨𝐳𝐨𝐭𝐭 𝐞́𝐬 𝐛𝐢́𝐫𝐨́𝐬𝐚́𝐠 𝐞𝐥ő𝐭𝐭 𝐢𝐬 𝐤𝐢𝐤𝐞́𝐧𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢́𝐭𝐡𝐞𝐭ő 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐥𝐞́𝐩𝐞́𝐬𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭.

Ezt egészítheti ki a közérdekű perekről szóló törvénytervezet, amely felhatalmazná a kínai ügyészségeket arra, hogy külföldi szervezetekkel és magánszemélyekkel szemben eljárást indítsanak, amennyiben azok tevékenysége Peking megítélése szerint sérti Kína nemzeti vagy társadalmi közérdekeit.

𝟒. 𝐀 𝐦𝐮𝐥𝐭𝐢𝐧𝐚𝐜𝐢𝐨𝐧𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐨𝐤 𝐤𝐞́𝐭 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐭𝐞𝐬 𝐣𝐨𝐠𝐫𝐞𝐧𝐝 𝐤𝐨̈𝐳𝐞́ 𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐧𝐞𝐤

Egy globális vállalat számára egyre gyakrabban nem létezik olyan döntés, amely minden érintett országban jogszerűnek számít.

Ha betartja az amerikai szankciókat, megsértheti a kínai ellen-szankciós szabályokat. Ha továbbra is üzletel a szankcionált kínai, iráni vagy más partnerrel, amerikai büntetésre számíthat.

A vállalatoknak tehát már nem egyszerűen különböző piacok eltérő szabályaihoz kell alkalmazkodniuk. E𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐞𝐠𝐲𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭𝐡𝐞𝐭𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐣𝐨𝐠𝐢 𝐤𝐨̈𝐭𝐞𝐥𝐞𝐳𝐞𝐭𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚𝐧𝐢𝐮𝐤.

Ez hosszabb távon a multinacionális vállalatok szervezeti feldarabolódásához vezethet: külön amerikai, kínai és részben európai vállalati, adatkezelési, finanszírozási és beszállítói struktúrák alakulhatnak ki.

𝟓. 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐬𝐞𝐦 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐡𝐚𝐭 𝐤𝐢́𝐯𝐮̈𝐥 𝐚 𝐤𝐨𝐧𝐟𝐥𝐢𝐤𝐭𝐮𝐬𝐨𝐧

Az Európai Unió látszólag mérsékeltebb eszközöket alkalmaz, mint az Egyesült Államok, de fenntarthatósági, kényszermunka-ellenes, támogatásellenőrzési és vállalati átvilágítási előírásainak kereskedelmi hatása egyre inkább protekcionista jellegű.

Peking már a 835. számú rendeletre hivatkozva tiltotta meg kínai szervezeteknek és személyeknek, hogy segítséget nyújtsanak az Európai Unió kínai Nuctech vállalattal szembeni vizsgálatához. Ez fontos precedens: 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐞𝐠𝐲 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚́𝐥𝐲𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐢 𝐞𝐥𝐣𝐚́𝐫𝐚́𝐬𝐭 𝐢𝐬 𝐣𝐨𝐠𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐞𝐬 𝐞𝐱𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞𝐫𝐫𝐢𝐭𝐨𝐫𝐢𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐛𝐞𝐚𝐯𝐚𝐭𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐢𝐧ő𝐬𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭.

A kínai ellátási láncok munkajogi, környezetvédelmi, fenntarthatósági vagy szankciós átvilágításához szükséges adatgyűjtést a kínai hatóságok adott esetben ellátásilánc-biztonsági kockázatként értékelhetik.

A konfliktus tehát nem egyszerűen Amerika és Kína között zajlik. 𝐀𝐳 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐨𝐤 𝐢𝐬 𝐤𝐨̈𝐳𝐯𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 𝐚𝐳 𝐮̈𝐭𝐤𝐨̈𝐳ő𝐳𝐨́𝐧𝐚́𝐛𝐚 𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐧𝐞𝐤. ️

𝟔. 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐥𝐞́𝐩𝐞́𝐬𝐞𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐝𝐢 𝐞𝐫𝐞𝐣𝐞́𝐭 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢 𝐟𝐨̈𝐥𝐞́𝐧𝐲𝐞 𝐚𝐝𝐣𝐚

A jogi eszközök önmagukban nem lennének elegendők. Kína azért tud hitelesen visszavágni, mert számos kritikus nyersanyag, alkatrész és technológia feldolgozásában meghatározó világpiaci pozícióval rendelkezik.
2021 és 2025 között Kína harminc alkalommal vezetett be exportkorlátozást, míg az előző ötéves időszakban tizenegy ilyen intézkedést hozott.

A ritkaföldfémek, a gallium, a germánium, a grafit, az akkumulátor-alapanyagok és más kritikus ipari inputok exportjának korlátozása közvetlenül érintheti a nyugati autóipart, hadiipart, félvezetőgyártást és zöldtechnológiai termelést.

𝐀𝐳𝐄𝐠𝐲𝐞𝐬𝐮̈𝐥𝐭 𝐀𝐥𝐥𝐚𝐦𝐨𝐤 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐮̈𝐠𝐲𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫, 𝐚 𝐝𝐨𝐥𝐥𝐚́𝐫 𝐞́𝐬 𝐚 𝐜𝐬𝐮́𝐜𝐬𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐤 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐭𝐭𝐢 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧ő𝐫𝐳𝐞́𝐬𝐞́𝐭 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐟𝐞𝐠𝐲𝐯𝐞𝐫𝐤𝐞́𝐧𝐭. 𝐊𝐢́𝐧𝐚 𝐚𝐳 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐭, 𝐚 𝐤𝐫𝐢𝐭𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐧𝐲𝐞𝐫𝐬𝐚𝐧𝐲𝐚𝐠𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐥𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐥𝐚́𝐧𝐜𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐭𝐞𝐬𝐳𝐢 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐞𝐫𝐫𝐞 𝐚𝐥𝐤𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬𝐬𝐚́.

𝟕. 𝐃𝐞́𝐥𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭-𝐀𝐳𝐬𝐢𝐚 𝐚 𝐤𝐞́𝐭 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭𝐢 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐤𝐨̈𝐳𝐯𝐞𝐭𝐢́𝐭ő 𝐭𝐞́𝐫𝐬𝐞́𝐠𝐠𝐞́ 𝐯𝐚́𝐥𝐭

Az ASEAN-országok egyszerre jelentenek felvevőpiacot a kínai termékek számára, beszállítói hátországot a kínai iparnak és alternatív termelési bázist az amerikai piacot kiszolgáló vállalatoknak.

2024-ben már a kínai export 16,4 százaléka irányult az ASEAN-országokba, vagyis több, mint az Egyesült Államokba vagy az Európai Unióba külön-külön.

A Délkelet-Ázsiába érkező kínai import mintegy 90 százaléka köztes termékből vagy termelőberendezésből áll. A térség kínai alkatrészekből, kínai gépekkel és egyre gyakrabban kínai tőkével termel a világpiacra.

𝟖. 𝐀 𝐦𝐚́𝐬𝐨𝐝𝐢𝐤 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐬𝐨𝐤𝐤 𝐞𝐥𝐭𝐞́𝐫 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐬ő𝐭ő𝐥

A 2000-es évek első kínai sokkjában Kína elsősorban olcsó késztermékekkel szorította ki más országok feldolgozóiparát.

A mostani kínai sokkban Kína már nem pusztán „a világ gyára”, hanem 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐠𝐲𝐚́𝐫𝐚𝐢𝐧𝐚𝐤 𝐠𝐲𝐚́𝐫𝐚: alkatrészeket, gépeket, ipari robotokat, akkumulátorokat, energetikai berendezéseket és termelési technológiát exportál.

A kínai feldolgozóipari közvetlen befektetések értéke Délkelet-Ázsiában 2019 és 2024 között 5,7 milliárd dollárról 15,4 milliárd dollárra emelkedett.

Ez egyszerre növeli a térség termelési képességét és a kínai technológiától, alkatrészektől, finanszírozástól és beszállítói hálózatoktól való függőségét.

𝟗. ️ 𝐀 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐚𝐭 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫𝐞 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭ő𝐬𝐞́𝐠 𝐞́𝐬 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐜𝐬𝐚𝐩𝐝𝐚

A kínai tőke, technológia és gépimport felgyorsíthatja Vietnam, Malajzia, Thaiföld vagy Indonézia iparosodását.

Ugyanakkor az olcsó kínai késztermékek súlyos veszteségeket okozhatnak a helyi iparágaknak. Indonéziában 2024-ben mintegy 80 ezer textilipari munkahely szűnt meg, miközben Thaiföldön is jelentős gyárbezárási hullám bontakozott ki.

A térség számára ezért nem az a valódi kérdés, hogy „Kína mellett vagy ellen” foglaljon-e állást, hanem az, hogy 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬-𝐞 𝐚 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐛𝐨́𝐥 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐭, 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐭, 𝐛𝐞𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐨́𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐭 𝐞́𝐬 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐢 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐚𝐝𝐨𝐭𝐭 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐞𝐧𝐢.

𝟏𝟎. 𝐀𝐳 𝐞𝐫𝐞𝐝𝐞𝐭𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚́𝐥𝐲𝐨𝐤 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐯𝐨𝐧𝐚𝐥𝐚𝐤𝐤𝐚́ 𝐯𝐚́𝐥𝐧𝐚𝐤

Washington egyre szigorúbban vizsgálja, hogy a Vietnamból, Malajziából vagy Thaiföldről érkező áru valóban helyben készült-e, vagy csupán kínai termékek átrakodásáról, minimális összeszereléséről és átcsomagolásáról van szó.

A délkelet-ázsiai országok csak addig használhatják ki közvetítő szerepüket, amíg az Egyesült Államok valódi alternatív termelési központként fogadja el őket, nem pedig a kínai vámok megkerülésére szolgáló tranzitállomásként.

Ezért a helyi hozzáadott érték, a technológiatranszfer és a saját beszállítói hálózat már nemcsak gazdaságpolitikai, hanem 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐭𝐮́𝐥𝐞́𝐥𝐞́𝐬𝐢 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬. ️ 𝐄𝐳 𝐚 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭𝐞́𝐬 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐩𝐨𝐧𝐭𝐣𝐚́𝐛𝐨́𝐥 𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬.

𝟏𝟏. 𝐀 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠 𝐩𝐚́𝐫𝐡𝐮𝐳𝐚𝐦𝐨𝐬 𝐣𝐨𝐠𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐤𝐫𝐞 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐚𝐝𝐡𝐚𝐭

A folyamat végpontja nem feltétlenül a teljes amerikai–kínai kereskedelmi szétválás. Sokkal valószínűbb a világgazdaság részleges feldarabolódása:

• amerikai technológiai, pénzügyi és szankciós rendszerre;
• kínai ipari, nyersanyag- és beszállítói rendszerre;
• valamint a kettő között egyre szűkülő mozgástérrel rendelkező közvetítő országokra.

A vállalatoknak külön beszállítói láncokat, informatikai rendszereket, adatszabályokat, finanszírozási csatornákat és vállalati struktúrákat kell kialakítaniuk a különböző blokkok számára.

𝐀 𝐠𝐥𝐨𝐛𝐚𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐧𝐞𝐦 𝐟𝐞𝐥𝐭𝐞́𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳ű𝐧𝐢𝐤, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐨𝐧 𝐚́𝐭𝐬𝐳𝐞𝐫𝐯𝐞𝐳ő𝐝𝐢𝐤.

𝟏𝟐. 𝐀 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭𝐞́𝐬 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐚́𝐫𝐚

Európa sokáig abból indult ki, hogy saját szabályozási modelljét – a fenntarthatósági, versenyjogi, munkajogi és adatvédelmi előírásokat – globálisan is érvényesítheti.

Ez az úgynevezett „brüsszeli hatás” azonban addig működött, amíg a nagy gazdasági partnerek inkább alkalmazkodtak az európai piachoz, mintsem visszavágtak volna.

Kína most azt üzeni: 𝐡𝐚 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐣𝐨𝐠𝐚́𝐭 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚́𝐧 𝐤𝐢́𝐯𝐮̈𝐥 𝐢𝐬 𝐞́𝐫𝐯𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐞𝐧𝐢 𝐚𝐤𝐚𝐫𝐣𝐚, 𝐏𝐞𝐤𝐢𝐧𝐠 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐣𝐨𝐠𝐨𝐭 𝐟𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐥 𝐚𝐫𝐫𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚́𝐥𝐲𝐚𝐢𝐭 𝐚𝐳 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐨𝐤𝐫𝐚 𝐢𝐬 𝐤𝐢𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐬𝐬𝐳𝐞.

A világgazdaság blokkosodása tehát kétoldalúvá vált. Az Egyesült Államok többé nem rendelkezik monopóliummal a szankciók, az exportkorlátozások és az extraterritoriális jogalkalmazás felett.

Kína jogi fegyvereket épít, ipari fölényét geopolitikai nyomásgyakorlásra használja, Délkelet-Ázsia pedig két gazdasági rendszer közé kerül.

𝐀 𝟐𝟏. 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐝𝐢 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐬𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐭 𝐞𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐤𝐞𝐯𝐞́𝐬𝐛𝐞́ 𝐚 𝐯𝐚́𝐦𝐨𝐤 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭𝐣𝐞, 𝐞́𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐢𝐧𝐤𝐚́𝐛𝐛 𝐚𝐳 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐳𝐳𝐚 𝐦𝐞𝐠, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐠𝐲 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳𝐢𝐤-𝐞 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐯𝐚𝐥, 𝐟𝐢𝐧𝐚𝐧𝐬𝐳𝐢́𝐫𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥, 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥, 𝐤𝐫𝐢𝐭𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐧𝐲𝐞𝐫𝐬𝐚𝐧𝐲𝐚𝐠𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐞́𝐬 𝐨̈𝐧𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐞𝐥𝐥𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐥𝐚́𝐧𝐜𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥.

𝟏𝟑. 𝐀 𝐤𝐢𝐬, 𝐧𝐲𝐢𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐤 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐚: 𝐫𝐞𝐳𝐢𝐥𝐢𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚 𝐞́𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐧𝐞𝐤𝐭𝐢𝐯𝐢𝐭𝐚́𝐬

A kis, nyitott országok értelemszerűen nem rendelkezhetnek egyszerre saját csúcstechnológiával, globális pénzügyi rendszerrel, valamennyi kritikus nyersanyaggal és teljesen önálló ellátási láncokkal.

Törekedniük kell azonban 𝐫𝐞𝐳𝐢𝐥𝐢𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚́𝐣𝐮𝐤, vagyis alkalmazkodó- és ellenálló képességük folyamatos erősítésére. Ez az előbbieken túl jelenti:

• az élelmiszer-biztonság maximalizálását;
• a vízbiztonság és a vízmegtartó képesség növelését;
• az energiaellátás diverzifikálását;
• a stratégiai termelési képességek fenntartását;
• 🤝 valamint a gazdasági kapcsolatok megerősítését mindkét meghatározó rendszerrel.

Egy kis európai országnak egyszerre kell kapcsolódnia az 𝐚𝐦𝐞𝐫𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢, 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐮̈𝐠𝐲𝐢 𝐞́𝐬 𝐢𝐧𝐧𝐨𝐯𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐡𝐞𝐳, 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐤𝐢́𝐧𝐚𝐢 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢, 𝐧𝐲𝐞𝐫𝐬𝐚𝐧𝐲𝐚𝐠-, 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐛𝐞𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐨́𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐡𝐞𝐳 – már amennyiben a két nagyhatalom és az Európai Unió egyáltalán lehetőséget hagy erre.

A konnektivitás ebben az értelemben nem ideológiai középre állást jelent. Nem semlegességet, és nem is egyenlő távolságot. 𝐀𝐳𝐭 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭𝐢, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐠𝐲 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐧𝐠𝐞𝐝𝐢 𝐨̈𝐧𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐞𝐥𝐯𝐚́𝐠𝐧𝐢 𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠 𝐞𝐠𝐲𝐢𝐤 𝐦𝐞𝐠𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐳𝐨́ 𝐟𝐞𝐥𝐞́𝐭ő𝐥 𝐬𝐞𝐦.

𝟏𝟒. ️ 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧 𝐞𝐳 𝐦𝐚́𝐫 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞𝐥𝐝𝐨̈𝐧𝐭ő 𝐬𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬

Értelmezésem szerint a valódi geopolitikai tét szintjén éppen ez a törekvés jelentette a 2026-ban leköszönt magyar kormány bukásának egyik mélyebb okát.

Az előző kormány konnektivitási stratégiáját az Egyesült Államok akkori vezetése, Kína és Oroszország elfogadta vagy támogatta, miközben az Európai Unió intézményei biztonsági, politikai és függőségi kockázatként kezelték, és minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeztek feltartóztatni. Különösen érdekes volt ez annak tükrében, hogy míg Nyugat-Európa politikusai kiondottan rossz szemmel nézték a magyar konnektivitási stratégiát, a Magyarországon működő nyugat-európai cégek kifejezetten kérték.

Nem állítom, hogy önmagában ez döntötte el a 2026-os választást. Azt állítom, hogy 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐬𝐳𝐢́𝐧𝐢 𝐛𝐞𝐥𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐤𝐮̈𝐳𝐝𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐦𝐨̈𝐠𝐨̈𝐭𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐞𝐧𝐧𝐞́𝐥 𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐞𝐛𝐛 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬 𝐢𝐬 𝐦𝐞𝐠𝐡𝐮́𝐳𝐨́𝐝𝐨𝐭𝐭: 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐤𝐢𝐳𝐚́𝐫𝐨́𝐥𝐚𝐠 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤 𝐩𝐞𝐫𝐢𝐟𝐞́𝐫𝐢𝐚́𝐣𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧-𝐞, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐦𝐞𝐠𝐩𝐫𝐨́𝐛𝐚́𝐥𝐣𝐨𝐧 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐞́𝐬 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐡𝐢́𝐝𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝𝐧𝐢 𝐊𝐞𝐥𝐞𝐭 𝐞́𝐬 𝐍𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭.

𝟏𝟓.🤝🇩🇪 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧 𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐥𝐤𝐨𝐳𝐢𝐤 𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐞́𝐬 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡

Ami az előző kormány bukásához hozzájárult, az a hivatalban lévő kormány sikerének alapja lehet. Az elmúlt években Magyarország lett a kínai működőtőke legfontosabb európai célpontja. 2023-ban a 450 milliós lélekszámú Európába érkező kínai közvetlen befektetések 44 százaléka Magyarországra érkezett; 2024-ben a részesedés mintegy egyharmad volt, 2025-ben pedig hazánk 3,9 milliárd eurónyi kínai befektetéssel ismét Európa első számú célországa lett.

Mindez egy tízmilliós ország esetében önmagában is rendkívüli koncentráció.

Nem véletlenül Kecskeméten működik és bővül a 𝐌𝐞𝐫𝐜𝐞𝐝𝐞𝐬-𝐁𝐞𝐧𝐳 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐠𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐞́𝐬 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐨𝐧 𝐦𝐚́𝐬𝐨𝐝𝐢𝐤 𝐥𝐞𝐠𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐠𝐲𝐚́𝐫𝐚. A 2026-ban átadott, egymilliárd eurós fejlesztés után az éves termelési kapacitás mintegy 350 ezer autóra emelkedik.

Nem véletlenül Debrecenben építette fel a 𝐁𝐌𝐖 𝐚 𝐍𝐞𝐮𝐞 𝐊𝐥𝐚𝐬𝐬𝐞 𝐞𝐥𝐞𝐤𝐭𝐫𝐨𝐦𝐨𝐬 𝐚𝐮𝐭𝐨́𝐜𝐬𝐚𝐥𝐚́𝐝 𝐠𝐲𝐚́𝐫𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐫𝐚 𝐥𝐞́𝐭𝐫𝐞𝐡𝐨𝐳𝐨𝐭𝐭, 𝐮́𝐣 𝐠𝐞𝐧𝐞𝐫𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐮̈𝐳𝐞𝐦𝐞́𝐭, helyi nagyfeszültségű akkumulátor-összeszereléssel. A BMW saját meghatározása szerint ez a vállalat legújabb és egyik leginnovatívabb gyártóhelye, az első olyan autógyára, amely normál működésben fosszilis energiahordozók nélkül termel.

És nem véletlen az sem, hogy a CATL Debrecenben építi 100 gigawattórás tervezett kapacitású európai üzemét, amely nyugati autógyártók – köztük a BMW, a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Stellantis – ellátási láncához kapcsolódhat – és akkor nem beszéltünk az EVE, a Samsung SDI és a többi akkumulátorgyártóról, amelyek nélkül nincs zöldátállás.

𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧 𝐟𝐢𝐳𝐢𝐤𝐚𝐢𝐥𝐚𝐠 𝐢𝐬 𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐥𝐤𝐨𝐳𝐢𝐤 𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐞́𝐬 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡:

• német autóipari tudás;
• nyugati szoftver-, pénzügyi és innovációs kapcsolatok;
• kínai akkumulátor-, gépgyártási és beszállítói képességek;
• valamint a magyar mérnöki, kutatási és termelési tudás.

Mielőtt az olvasó összerezzenne: az ipari termelés természetesen soha nem jár szó szerint zéró környezeti terheléssel. A helyes követelmény az, hogy ezek az üzemek zárt technológiai rendszerekben, a szigorú magyar és európai szabályok betartásával, folyamatos kibocsátás-ellenőrzéssel, korszerű víz-visszaforgatással és ellenőrzött hulladékkezeléssel működjenek.

A környezeti kockázatokat nem felnagyítani és nem is letagadni kell, hanem 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐯𝐚𝐥, 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚́𝐥𝐲𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐞́𝐬 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐞𝐭𝐞𝐬 𝐡𝐚𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧ő𝐫𝐳𝐞́𝐬𝐬𝐞𝐥 𝐚 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭ő 𝐥𝐞𝐠𝐚𝐥𝐚𝐜𝐬𝐨𝐧𝐲𝐚𝐛𝐛 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭𝐫𝐞 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞𝐧𝐢.

𝟏𝟔. 𝐀 𝐛𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐨̈𝐧𝐦𝐚𝐠𝐮𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐞𝐠𝐞𝐧𝐝ő𝐤: 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐢𝐬 𝐛𝐞 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐧𝐢

A nemzeti reziliencia szempontjából nem elég, ha Magyarország területén nagy külföldi gyárak működnek. A valódi kérdés az, hogy:

• ️ képesek-e a magyar vállalkozások beszállítóvá válni;
• ️ létrejönnek-e magyar tulajdonú technológiai és mérnöki képességek;
• ️ átkerül-e a tudás a hazai gazdaságba;
• ️ növekszik-e a Magyarországon előállított helyi hozzáadott érték.

Ezért ösztönözte az előző kormányzat az egyetemeket, az állami kutatói hálózatot és a szakképzési centrumokat arra, hogy szorosabban kapcsolódjanak össze a Magyarországon működő vállalatokkal és ezért kapták a Magyar kis- és középvállalkozások a támogatások háromnegyedét.

A cél az volt, hogy 𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐞́𝐬 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡 𝐧𝐞 𝐞𝐥𝐬𝐳𝐢𝐠𝐞𝐭𝐞𝐥𝐭 𝐤𝐮̈𝐥𝐟𝐨̈𝐥𝐝𝐢 𝐬𝐳𝐢𝐠𝐞𝐭𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝𝐣𝐨̈𝐧 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐨́𝐝𝐣𝐨𝐧 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐢𝐯𝐞𝐥, 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐨́𝐤 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐚́𝐯𝐚𝐥 𝐞́𝐬 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐟𝐢𝐚𝐭𝐚𝐥𝐨𝐤 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐦𝐚𝐢 𝐟𝐞𝐥𝐤𝐞́𝐬𝐳𝐢́𝐭𝐞́𝐬𝐞́𝐯𝐞𝐥.

𝟏𝟕. ️ 𝐀 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐞́𝐥𝐯𝐨𝐧𝐚𝐥𝐛𝐚 𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭

Az eredmények a szakképzésben már mérhetően megjelentek.

𝐀 𝐄𝐮𝐫𝐨𝐒𝐤𝐢𝐥𝐥𝐬 𝟐𝟎𝟐𝟓 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐞𝐧 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐜𝐬𝐚𝐩𝐚𝐭 𝐚𝐳 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐔𝐧𝐢𝐨́ 𝐭𝐚𝐠𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐚𝐢 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭 𝐚 𝐡𝐚𝐫𝐦𝐚𝐝𝐢𝐤, 𝐚 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐦𝐞𝐳ő𝐧𝐲𝐛𝐞𝐧 𝐚 𝐧𝐞𝐠𝐲𝐞𝐝𝐢𝐤 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐯𝐞́𝐠𝐳𝐞𝐭𝐭.

𝐀 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐞𝐫ő𝐩𝐢𝐚𝐜𝐢 𝐦𝐞𝐠𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐩𝐨𝐧𝐭𝐣𝐚́𝐛𝐨́𝐥 𝐢𝐬 𝐚 𝐡𝐚𝐫𝐦𝐚𝐝𝐢𝐤 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐚́𝐥𝐥 𝐚𝐳 𝐎𝐄𝐂𝐃-𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐤 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭.

Ez azért lényeges, mert a szakképzés minőségét nem önmagában az iskolai tananyag, hanem végső soron az mutatja meg, hogy a megszerzett tudás mennyire találkozik a gazdaság valós igényeivel.

A megújított rendszer ezért erősítette a duális képzést, a vállalati részvételt és a technológiai cégekkel való együttműködést. A cél nem egyszerűen bizonyítványok kiadása, hanem olyan szakemberek képzése lett, akik a gyárakban és technológiai vállalatoknál azonnal alkalmazható tudással rendelkeznek.

𝟏𝟖. 𝐀 𝐟𝐞𝐥𝐬ő𝐨𝐤𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬 𝐟𝐢𝐧𝐚𝐧𝐬𝐳𝐢́𝐫𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐚, 𝐦𝐢𝐧ő𝐬𝐞́𝐠𝐞 𝐞́𝐬 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐞𝐫ő𝐩𝐢𝐚𝐜𝐢 𝐞𝐫𝐞𝐝𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐢

A magyar felsőoktatás finanszírozása az átalakítás során mintegy háromszorosára nőtt, miközben a teljesítményelvárások, a vállalati együttműködések és a nemzetközi versenyképesség is hangsúlyosabbá vált.

𝟐𝟎𝟐𝟔-𝐛𝐚𝐧 𝐭𝐢𝐳𝐞𝐧𝐤𝐞́𝐭 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐨𝐳𝐨𝐭𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐟𝐞𝐥𝐬ő𝐨𝐤𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐥𝐞𝐠𝐣𝐨𝐛𝐛 𝐨̈𝐭 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐚́𝐛𝐚, 𝐞́𝐬 𝐞𝐳𝐞𝐤𝐞𝐧 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐥𝐭 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐢 𝐡𝐚𝐥𝐥𝐠𝐚𝐭𝐨́𝐤 𝐤𝐞́𝐭𝐡𝐚𝐫𝐦𝐚𝐝𝐚.

𝐀 𝐃𝐢𝐩𝐥𝐨𝐦𝐚́𝐬 𝐏𝐚́𝐥𝐲𝐚𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐞́𝐬𝐢 𝐑𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐚 𝐯𝐞́𝐠𝐳𝐞𝐭𝐭𝐞𝐤 𝐚́𝐭𝐥𝐚𝐠𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐞𝐠𝐲-𝐤𝐞́𝐭 𝐡𝐨́𝐧𝐚𝐩 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 𝐞𝐥𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐳𝐤𝐞𝐝𝐧𝐞𝐤, amennyiben már nem kezdtek el dolgozni egyetemi tanulmányaik alatt. A magyar hallgatók jelentős része ugyanis már a diplomaszerzés előtt munkatapasztalatot szerez.

Ez a gyors elhelyezkedés egyszerre mutatja a diploma munkaerőpiaci értékét és azt, hogy a felsőoktatás egyre szorosabban kapcsolódik a gazdaság igényeihez.

𝟏𝟗. 𝐊𝐮̈𝐥𝐨̈𝐧 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐞𝐭: 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬-𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐚𝐤𝐤𝐮𝐦𝐮𝐥𝐚́𝐭𝐨𝐫𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐛𝐚𝐧

A szakképzés és a felsőoktatás eredményeitől külön kell kezelni a magyar kutatás-fejlesztés technológiai sikereit. Ezek mutatják meg, hogy Magyarország nemcsak gyártási helyszín, hanem egyre inkább önálló innovációs szereplő is lehet.

A Bay Zoltán Kutatóközpont és magyar vállalati partnerei által fejlesztett ONLi anódtechnológia a jelenlegi lítiumion-akkumulátorokhoz képest 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐤𝐞́𝐭𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐬 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐬ű𝐫ű𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐭 tehet elérhetővé.

A fejlesztés további előnye, hogy a gyártási eljárás 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐞𝐠𝐲 𝟐𝟎 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐥𝐞́𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐤𝐢𝐬𝐞𝐛𝐛 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐢𝐠𝐞́𝐧𝐲ű, miközben a vízfelhasználás radikálisan csökkenthető, egyes eljárási szakaszokban pedig teljesen elhagyható.

Ez a kívánatos fejlődési irány: n𝐞 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐚𝐳 𝐚𝐤𝐤𝐮𝐦𝐮𝐥𝐚́𝐭𝐨𝐫𝐠𝐲𝐚́𝐫 𝐥𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐧, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬, 𝐚 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬, 𝐚 𝐦𝐞́𝐫𝐧𝐨̈𝐤𝐢 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬, 𝐚 𝐛𝐞𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐨́𝐢 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐦𝐞́𝐧𝐲 𝐞́𝐬 𝐚 𝐬𝐳𝐞𝐥𝐥𝐞𝐦𝐢 𝐭𝐮𝐥𝐚𝐣𝐝𝐨𝐧 𝐞𝐠𝐲𝐫𝐞 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐛𝐛 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞 𝐢𝐬.

𝟐𝟎. ️ 𝐀 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐜𝐬 𝐜𝐬𝐚𝐭𝐚́𝐢 𝐦𝐨̈𝐠𝐨̈𝐭𝐭 𝐟𝐨𝐥𝐲𝐭𝐚𝐭𝐧𝐢 𝐤𝐞𝐥𝐥 𝐚 𝐩𝐨𝐥𝐢𝐜𝐲 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐣𝐚́𝐭

Miközben a hazai nyilvánosság a hatalompolitika – a politics – mindennapi csatáitól hangos, a szakpolitika – a policy – szintjén folytatni kell a megkezdett munkát.

Az egyetemeket továbbra is össze kell kapcsolni a vállalatokkal.
A kutatásokat továbbra is gazdasági és társadalmi hasznosulás felé kell terelni.

A szakképzésnek továbbra is követnie kell a technológiai átalakulást.
A felnőttképzésbel folytatni kell az adatalapúvá tételét és a rugalmas reagálási képességének fejlesztését.

A magyar vállalkozásokat képessé kell tenni arra, hogy ne pusztán nézői, hanem beszállítói, fejlesztői és nyertesei legyenek az új világgazdasági korszaknak.

Mindezt nem egyetlen párt, kormány vagy politikai oldal érdekében kell folytatni, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐣𝐚𝐯𝐚́𝐫𝐚.

A kormányok jönnek és mennek. A nemzeti képességek azonban csak évtizedes, következetes munkával építhetők fel – és néhány rossz döntéssel nagyon gyorsan lerombolhatók.

Hiszem és bízom benne, hogy előbb-utóbb ezek a szakpolitikai kérdések fogják uralni a magyar közvéleményt. Mert végső soron nem az dönti el Magyarország jövőjét, hogy ki nyeri meg a napi politikai csatákat, hanem az, hogy 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐞𝐤 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐮𝐧𝐤-𝐞 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐭, 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐭, 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐞𝐧𝐢 𝐚 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐬𝐨𝐝𝐨́ 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐛𝐚𝐧.

𝐀 𝐥𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐠: 𝐚 𝐠𝐥𝐨𝐛𝐚𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳ű𝐧𝐢𝐤 𝐦𝐞𝐠, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐤 𝐦𝐞𝐧𝐭𝐞́𝐧 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐬𝐳𝐞𝐫𝐯𝐞𝐳ő𝐝𝐢𝐤. 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞 𝐚𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐥𝐣𝐞 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐫𝐞𝐳𝐢𝐥𝐢𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚́𝐣𝐚́𝐭, 𝐞́𝐬 𝐚𝐦𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬, 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐫𝐞 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐣𝐨𝐧 𝐛𝐞𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐯𝐚 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚𝐢-𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐮̈𝐠𝐲𝐢 𝐞́𝐬 𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢-𝐛𝐞𝐬𝐳𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐨́𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐛𝐞.