Ma van a magyar feltalálók napja. Nagyon büszke vagyok édesapámra, aki az ezerfős Kemence első egyetemi diplomása, világszabadalmasa és a világ első polifonikus hangrendszerének feltalálója.

De a tehetség nem kiváltság, hanem lehetőség. A nemzet sikerét pedig az dönti el, hogy hány fiatalnak segítünk élni ezzel a lehetőséggel.

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” – Szent-Györgyi Albert

A Magyar Feltalálók Napján különösen fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a nagy felfedezések és világraszóló találmányok mögött mindig ott áll egy kíváncsi fiatal, egy támogató közösség és egy mentor, aki hisz benne. Édesapámnak ez Ócsai tanárnő volt, aki még Klebelsberg Kunó tehetséggondozási rendszeréből került ki és a kommunisták “jóvoltaból” kötött ki az Isten háta mögött.

Amikor Szent-Györgyi Albert, Bíró László József vagy Rubik Ernő nevét említjük, nemcsak világhírű találmányokra gondolunk. Arra is, hogy valaki egykor hitt bennük, támogatta őket, és lehetőséget adott tehetségük kibontakoztatására.

Számomra ezért a mai nap a tehetséggondozás fontosságáról is szól. Hiszem, hogy minden gyermekben és fiatalban ott rejlik egy különleges képesség, amely megfelelő figyelemmel, biztatással és munkával értékké válhat. A jövő magyar feltalálói, kutatói és innovátorai ma az iskolapadokban ülnek – rajtunk múlik, hogy felismerjük és segítsük őket.

A magyar feltalálók legfontosabb üzenete talán az, hogy a tudásba fektetett energia mindig megtérül. Ezért kötelességünk olyan országot építeni, ahol a tehetség utat találhat, és ahol a szorgalomnak, a kíváncsiságnak és az alkotó gondolkodásnak becsülete van.

Ezen dolgozom nap mint nap, és ezért hiszek a tehetséggondozás erejében.

#MagyarFeltalálókNapja #Tehetséggondozás #MagyarTudás #Innováció #JövőtÉpítünk