Büszke vagyok Rád, Ádám!

Vannak pillanatok, amelyekre nehéz szavakat találni.

Talán én ismerem legjobban az utadat: a zongoraművésszé érésed folyamatát, a művészi pályád mérföldköveit, a rengeteg munkát, kitartást és hitet, amely idáig vezetett.

A két legemlékezetesebb élményem Veled eddig a St. Gallen-i koncerted és a 2008-as Carnegie Hall-bemutatkozásod volt.

De kétségkívül a mai a legnézettebb.

60 ezer néző a stadionban és 1,5 milliárd ember a tévéképernyők előtt.

Ma nem Te vagy az est főszereplője, de a Te – futballista-múltadból is merítő – átiratod kíséri ki a pályára a BL-trófeát és a csapatokat, a PSG-t és az Arsenalt.

A múltadból, a tehetségedből és a művészi utadból adódóan ma Te vagy az a művész, aki ezt az érzést a leghitelesebben tudja megzenésíteni és kivinni a pályára.

Büszke vagyok Rád, mert nekem az ujjaim biztosan lebénultak volna ennyi ember előtt.

Büszke vagyok Rád, mert a szülővárosodban adod elő a BL-himnuszt magyarként, a világ egyik legnézettebb sporteseményén.

Büszke vagyok Rád, mert jó hírünket viszed a világban.

És büszke vagyok Rád azért is, mert a Steinway külön zongorát készített Neked erre az alkalomra – nem beszélve a többi nemzetközi szponzorról.

Hajrá, György Ádám!
Hajrá, magyarok!
Győzzön a jobbik a nekünk legkedvesebb BL-döntőn, Budapesten!

Ti kinek szurkoltok ma este?