𝐌𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐚 𝐭𝐚́𝐯𝐤𝐨̈𝐳𝐥𝐞́𝐬 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐧𝐚𝐩𝐣𝐚. 𝐔𝐧𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬𝐚𝐧 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐳𝐢𝐤? 𝐏𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐢𝐤 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐬𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚𝐢 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬.

Mert a digitális hálózat ma az, ami száz éve a vasút volt: 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲 𝐚́𝐠𝐚𝐳𝐚𝐭 𝐚 𝐬𝐨𝐤 𝐤𝐨̈𝐳𝐮̈𝐥 — 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳 𝐚𝐥𝐚𝐩, 𝐚𝐦𝐢𝐧 𝐚𝐳 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐬 𝐭𝐨̈𝐛𝐛𝐢 𝐟𝐮𝐭.

Nézzük meg, hol tartunk. 👇
1️⃣ 𝐍𝐄𝐌 𝐤𝐢𝐬 𝐩𝐞́𝐧𝐳. A digitális gazdaság ma a magyar bruttó hozzáadott érték 18%-át adja, és mintegy 935 ezer embernek — a foglalkoztatottak közel 20%-ának — biztosít megélhetést. Magyarul: 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐨̈𝐭𝐨̈𝐝𝐢𝐤 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐡𝐞𝐥𝐲 𝐦𝐨̈𝐠𝐨̈𝐭𝐭 ott van. Ez nem jövő. Ez jelen.
2️⃣ 𝐒𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬. Aki nem birtokolja a saját hálózatát, adatait és nincsenek szakemberei, az kiszolgáltatott. A digitális kapacitás erősítése csökkenti a technológiai függőséget, és megerősíti a stratégiai autonómiát. Ez ma ugyanolyan nemzetbiztonsági tét, mint az energia.

Ezért fektetünk bele rengeteget, és ezért az energiabiztonság és a számítási kapacitások építése és Magyarországra vonzása az egyik legfontosabb feladat.

𝐀𝐳 𝐧𝐲𝐞𝐫𝐢 𝐦𝐞𝐠 𝐚 𝟐𝟏. 𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐚𝐝𝐨𝐭, 𝐚𝐤𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐯𝐚𝐧 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐦𝐞𝐬𝐭𝐞𝐫𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐥𝐥𝐢𝐠𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚́𝐣𝐚, 𝐞́𝐬 𝐞𝐡𝐡𝐞𝐳 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚́𝐫𝐚 𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐚𝐩𝐚𝐜𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐫𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐞, 𝐤𝐮̈𝐥𝐨̈𝐧𝐛𝐞𝐧 𝐞𝐥𝐯𝐞𝐬𝐳𝐢́𝐭𝐢 𝐚 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐬𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐭.

3️⃣ 𝐇𝐨𝐥 𝐚́𝐥𝐥𝐮𝐧𝐤?

𝐀𝐳 𝐀𝐋𝐀𝐏 𝐤𝐢𝐯𝐚́𝐥𝐨́:
• Optikai lefedettség: 79,9% — jóval az EU 69,2%-os átlaga felett
• Gigabites internet: 39,8% itthon, szemben a 22,3%-os uniós átlaggal — ebben Magyarország második az EU-ban!

️ 𝐃𝐞 𝐚 𝐬𝐳𝐭𝐫𝐚́𝐝𝐚́𝐧 𝐤𝐞𝐯𝐞́𝐬 𝐚 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐥𝐨𝐦:
• Digitálisan érett kkv-k: csak 57,4% — az EU-átlag 72,9%
• MI-t használó cégek: mindössze 7,4%, az EU-ban 13,5%

4️⃣ 𝐀 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐬𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚 𝐧𝐞𝐦 𝐧𝐞́𝐳𝐭𝐞 𝐭𝐞́𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 — 𝐚 𝐜𝐞́𝐠𝐞𝐤𝐧𝐞́𝐥. 💪 Nem szlogeneket gyártottunk, hanem 𝐚 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐭 𝐚 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐝𝐢 𝐝𝐢𝐠𝐢𝐭𝐚𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐡𝐨𝐳 𝐤𝐨̈𝐭𝐨̈𝐭𝐭𝐮̈𝐤. A kkv-knak nyújtott támogatás nem egyszerű eszközvásárlás volt: a cégeknek vállalniuk kellett, hogy a projekt végére mérhetően nő a digitális intenzitásuk — a nagyon alacsony szinten állóknak el kellett érniük legalább az alapszintet. 𝐀𝐤𝐢 𝐞𝐳𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭𝐞, 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐯𝐢𝐬𝐬𝐳𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐟𝐢𝐳𝐞𝐭𝐧𝐢𝐞 𝐚 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐭. A pénz eredményhez kötődött. És aki komolyan vette: a „Digitálisan Felkészült Vállalkozás" minősítéssel +5%-kal, akár 3 millió forinttal több támogatást kapott.

5️⃣ 𝐃𝐞 𝐚 𝐝𝐢𝐠𝐢𝐭𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐚𝐝𝐞́𝐤 𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐜𝐞́𝐠𝐞𝐤𝐧𝐞́𝐥 𝐤𝐞𝐳𝐝ő𝐝𝐢𝐤 — 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳 𝐢𝐬𝐤𝐨𝐥𝐚𝐩𝐚𝐝𝐛𝐚𝐧. Ezért a legfontosabb döntés az volt, hogy 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐠𝐲𝐞𝐫𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐬𝐞𝐦 𝐡𝐚𝐠𝐲𝐮𝐧𝐤 𝐥𝐞.

𝐌𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐢𝐬𝐤𝐨𝐥𝐚 𝐚 𝐡𝐚́𝐥𝐨́𝐳𝐚𝐭𝐫𝐚. A Diákháló Program keretében több mint 10 milliárd forintból minden köznevelési és szakképzési intézménybe szélessávú internet és wifi került — a kisebb iskolákba legalább 100 Mbps, a nagyobbakba legalább 1 Gbps sávszélességgel, jellemzően optikai hálózaton. 𝐀 𝐤𝐨𝐫𝐬𝐳𝐞𝐫ű 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐬𝐬𝐚́𝐯 𝐢́𝐠𝐲 𝐭𝐨̈𝐛𝐛 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝟑𝟎𝟎𝟎 𝐨𝐤𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐛𝐞𝐧 𝐞́𝐩𝐮̈𝐥𝐭 𝐤𝐢 — 𝐚 𝐤𝐢𝐬 𝐟𝐚𝐥𝐮𝐬𝐢 𝐢𝐬𝐤𝐨𝐥𝐚́𝐭𝐨́𝐥 𝐚 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐯𝐚́𝐫𝐨𝐬𝐢 𝐠𝐢𝐦𝐧𝐚́𝐳𝐢𝐮𝐦𝐢𝐠.

𝐋𝐚𝐩𝐭𝐨𝐩 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐝𝐢𝐚́𝐤𝐧𝐚𝐤. A 2022-ben indult program minden 5–12. évfolyamos tanulónak — állami, egyházi, magán- és nemzetiségi iskolában egyaránt — saját használatú laptopot biztosít. Eddig több mint 450 ezer eszközt kaptak meg a családok. 𝐄𝐠𝐲 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐯𝐚́𝐫𝐨𝐬𝐢 𝐞́𝐬 𝐞𝐠𝐲 𝐭𝐚𝐧𝐲𝐚𝐬𝐢 𝐠𝐲𝐞𝐫𝐞𝐤 𝐢́𝐠𝐲 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐳𝐳𝐚𝐥 𝐚𝐳 𝐞𝐬𝐳𝐤𝐨̈𝐳𝐳𝐞𝐥, 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐳𝐨𝐧 𝐚 𝐡𝐚́𝐥𝐨́𝐳𝐚𝐭𝐨𝐧 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐥.

𝐄𝐳 𝐚 𝐝𝐢𝐠𝐢𝐭𝐚𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐢𝐠𝐚𝐳𝐢 𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐥𝐦𝐞: 𝐧𝐞𝐦 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚 𝐚 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐞́𝐫𝐭, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐬𝐞́𝐥𝐲𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞́𝐬.

𝐀𝐳 𝐮̈𝐳𝐞𝐧𝐞𝐭: az autópályát megépítettük, a behajtót kiköveztük, és a startvonalra minden gyereket odaállítottunk. ️

A magyar versenyképesség következő fejezetét most a 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐚𝐢𝐧𝐤 𝐝𝐢𝐠𝐢𝐭𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐛𝐚́𝐭𝐨𝐫𝐬𝐚́𝐠𝐚 𝐞́𝐬 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐧𝐨̈𝐯ő, 𝐝𝐢𝐠𝐢𝐭𝐚́𝐥𝐢𝐬𝐚𝐧 𝐨𝐭𝐭𝐡𝐨𝐧𝐨𝐬 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐝𝐞́𝐤 írja.

A technológia adott. Az esély adott. A többi rajtunk áll. 💪

Szerinted melyik a fontosabb a következő lépéshez — a beruházás vagy a szemléletváltás és a digitális készségek alkalmazása? Írd meg!