NEHÉZ IDŐK VÁRNAK EURÓPÁRA ÉS BENNE MAGYARORSZÁGRA IS.

Az elmúlt napokban sokan kérdezik, hogy a Hormuzi-szoros április 13. óta tartó tengeri blokádja mit fog jelenteni a magyar gazdaságnak és a pénztárcáinknak. Nem egyszerű a válasz, ezért négy lehetséges kimenetellel számoltam, és ezt szeretném most lépésről lépésre összefoglalni.

HOL ÁLLUNK MOST?
A piacok kezdetben élesen reagáltak: a Brent olajár március végére 125 dollár fölé ugrott a 60-70 dolláros sávból, a holland TTF-gáz 30 euróról 60 euróig szaladt. Az elmúlt két hétben viszont érdemi korrekció zajlott le, a kőolaj 95 dollár köré esett, a gáz 41,5 euróra. A piac már beárazta, hogy a második tárgyalási forduló létrejön — az elsőt pakisztáni közvetítéssel tartották április elején —, és ez az ún. feszültségprémiumot kifuttatta. Ez az árazás viszont törékeny, hiszen ha a tűzszünet április 21-én nem hosszabbodik meg, a csúcs napokon belül visszaüthet.

NÉGY FORGATÓKÖNYV, NÉGY SÚLY
A valóság ritkán esik egybe egyetlen forgatókönyvvel, inkább ezek súlyozott átlagaként formálódik. Jelen állás szerint az alábbiakkal számolhatunk:

→ 45% — Patthelyzet.
A tárgyalások folytatódnak, a Hormuz részlegesen nyitva marad, a kőolaj 95–115 dollár, a gáz 45–60 euró között stabilizálódik. Ez a legvalószínűbb pálya.

→ 20% — Keretmegállapodás.
Valódi áttörés a tárgyalóasztalnál, és az árak a válság előtti szint felé kúsznak vissza.

→ 23% — A háború újraindul.
Tartósan 120 dollár feletti olaj és nagyon kemény hónapok az európai és a magyar háztartásoknak.

→ 12% — „Fáradt háború".
A pakisztáni közvetítés kimerül, új közvetítő — Kína vagy Törökország — veszi át a szálakat. Nem hoz új csúcsot, de 3–5 hónappal meghosszabbítja a feszült árszintet. Éppen ez a tartós feszültség emeli magasabbra az éves átlagárat a rövid, de élesebb patthelyzetnél.

MIT JELENT EZ MAGYARORSZÁGNAK? — KÉTIRÁNYÚ NYOMÁS
Egyrészt viszonylag kedvező helyzetben értek minket az események: a márciusi hazai infláció 1,8 százalék volt, a maginfláció 1,9 — vagyis a gazdaság határozott dezinflációs pályán állt, amikor a krízis kitört. Ez komoly puffer, és ezt a puffert az elmúlt hónapokban keményen megharcolta a hazai gazdaságpolitika.
Másrészt nálunk az energiasokkok jobban ütnek, mint az uniós átlagban: a magyar energiamix nagyjából 58 százaléka import, az élelmiszerláncunk érzékeny a műtrágya- és logisztikai árakra, az iparunk struktúrája pedig energiaintenzív.

A SZÁMOK, AMIKET LÁTOK
A kombinált hatás súlyozott várható értékben 4,8 százalékos inflációt hoz 2026-ra és +1,2 százalékos GDP-növekedést — mindkét irányban rosszabb az IMF 3,8 százalékos és +1,7 százalékos alappályájánál, de messze nem katasztrófa. A csúcsot a harmadik-negyedik negyedévre várom: a legvalószínűbb pályán 5,8 százalék körüli decemberi inflációt, háborús kimenet esetén pedig akár 11,5 százalékot is.

AMIRŐL NEM SZABAD ELFELEDKEZNÜNK: A BARÁTSÁG VEZETÉK
Az ukrán bejelentés szerint április végére részlegesen üzemképes lehet (hogy a „javítások" miért húzódtak el ennyi ideig, azt az Önök fantáziájára bízom).
Ha a vezeték tényleg újraindul, a MOL Dunai Finomító kedvezőbb árú orosz nyersolajhoz jut, ami 0,3–0,5 százalékponttal enyhíti a hazai üzemanyag-inflációt még a háborús forgatókönyvben is. Ha azonban mégsem indul újra, vagy újabb találat éri, az Adria-vezetékre való kényszer-átállás 5–10 százalékos input-drágulást hoz — ami a dízelárban csapódik le, onnan pedig a teherfuvarozáson át az élelmiszerekben.

A LÉNYEG EGYSZERŰ
A magyar háztartások és vállalatok szempontjából közös érdek a béke és az, hogy az olaj minden irányból — déli, keleti és nyugati vezetéken egyaránt — zavartalanul érkezzen. Ez nem ideológiai kérdés, hanem hétköznapi matematika, ami ott van minden rezsiszámlában és minden tankolásnál.

MIT FIGYELJÜNK A KÖVETKEZŐ KÉT HÉTBEN?
◦ Április 21. — Meghosszabbítják-e a tűzszünetet?
◦ Április vége — Valóban újraindul-e a Barátság részlegesen?
◦ Május eleje — Jönnek-e az első jelzések a katari Ras Laffan LNG-telep újrakapcsolásáról?

Ez a két hét többet fog elárulni 2026 inflációjáról, mint az elmúlt három hónap együttvéve.

️ Amíg lehet, vitázom, és képviselem a nemzeti oldalt!

Azt mondja a Fb: 45 ezer követőm lett.
Köszönöm, hogy az elmúlt 5 napban (a Meta lecsavarásának kikapcsolása óta) közel 3 ezerrel nőtt a követőim száma.️Bezzeg előtte 2 hónapig, a kampány alatt…

Eltávolítható-e a köztársasági elnök – mondjuk fenyegetéssel?
Mi vár ránk a választások után? – egyebek mellett erről is beszél ifj. Lomnici Zoltán, podcast-sorozatának friss részében. Az alkotmányjogász – nézői kérdések mentén – elemzi a jelenlegi politikai…

Gulyás Gergely:
A kormány a rendezett és gyors átadás-átvétel feltételeit biztosítani fogja.
Mindenkinek érdeke, hogy a védett üzemanyagár fennmaradjon. A kormány a szerdai kormányülésen döntött a…

A kormány a rendezett és gyors átadás-átvétel feltételeit biztosítani fogja.

Mindenkinek érdeke, hogy a védett üzemanyagár fennmaradjon. A kormány a szerdai kormányülésen döntött a védett ár…

Adéllal sikeresen teljesítettük a 21 napos kihívást! 21 munkanapon keresztül, kihagyás nélkül minden nap futottunk 6 és fél 7 között legalább két kilométert. Én hússzor hajnalban, és egy reggeli…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média