️ 4 éve tart az orosz–ukrán háború, ami nemcsak a fronton zajlik, hanem a folyamatos gazdasági károkban is tetten érhető: drágább energiában, drágább finanszírozásban, szűkülő piacokban. A Századvég számításaiból kiindulva a háború kezdete és 2026. február 24-e között a háború összesített terhe elérte a 10 827 milliárd forintot Magyarországon, ami családonként 2,7 millió forint. Ez a hatalmas összeg azt jelenti, hogy a GDP 3,6 százaléka tűnik el minden évben értelmetlenül.

Ennek az összegnek a szerkezete is nagyon beszédes. A legnagyobb tétel az energia: 6808 milliárd forint, vagyis a teljes kár nagyjából 63%-a. Ez a háború legnyersebb gazdasági lenyomata: amikor az energia drágul, minden termék és szolgáltatás költségoldala, így a fogyasztói ára is megemelkedik.

A második legnagyobb csatorna a kamatteher: 2963 milliárd forint, vagyis a teljes kár 27 százaléka. A háború a régió kockázati megítélésén keresztül drágítja a finanszírozást, ráadásul az energiaár-sokk inflációt is táplál, amire a jegybankok kamatemeléssel reagálnak. Itt nem elvont pénzügyi mechanizmusról van szó: ha magasabb a kamatszint, akkor az állam finanszírozása drágább, ami kevesebb mozgásteret hagy beruházásra, bérfelzárkóztatásra, családtámogatásra, vállalkozásfejlesztésre. Ugyanez a vállalati oldalon is igaz: a beruházások megtérülése romlik, a fejlesztések halasztódnak, a növekedés lassul. A kamatteher tehát nemcsak „költségvetési tétel”, hanem növekedési fék is.

A harmadik csatorna az exportkiesés: 1056 milliárd forint, az összkár 10 százaléka. Ez részben közvetlen piaci kiesés (szankciók, ellenlépések, bizonytalanság), részben közvetett hatás (logisztika, biztosítás, fizetési kockázat, ellátási láncok).

Amíg tehát a háború havonta 226 milliárd forintot vesz ki a magyarok zsebéből, addig a gazdaság nem tud egészségesen működni: drágább a megélhetés, drágább a fejlesztés, és szűkül a mozgástér. Ezért a béke – mindamellett, hogy elsősorban létkérdés – gazdasági szükségszerűség is: a magyar családok, a magyar vállalkozások és a magyar munkahelyek védelmének feltétele.

Az elmúlt években megdupláztuk a bölcsődei férőhelyek számát 👶📈 Ez különösen fontos azokon a településeken, ahol sok kisgyerekes család él – Szada pontosan ilyen.

Ezért is örülök annak, hogy a modern…

Ukrajna újabb akciókra készül, hogy megzavarja Magyarország energiaellátását, a kormány ezért a kritikus energetikai infrastruktúra megerősítéséről döntött. Nem tűrjük, hogy beavatkozzanak a magyar…

A kijevi találkozón a brüsszeli vezetők ismét egyértelművé tették, hogy a háború folytatását és Ukrajna további finanszírozását tartják a legfontosabbnak. Az, hogy ez milyen terheket ró a magyar…

Ez nem normális

Romulusz szerint a háború nem veszélyes!
A Tisza szerint itt csak valami „hülye háború” van, amitől „nem kell félni.”

A háborúban 9000 ember meghal vagy megnyomorodik hetente!
Az angol és…

A háborúpárti vezetők Kijevben gyűltek össze, ahol megerősítették elkötelezettségüket a háború folytatása és Ukrajna további, feltétel nélküli támogatása mellett.

E döntések során figyelmen kívül…

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média