️ 4 éve tart az orosz–ukrán háború, ami nemcsak a fronton zajlik, hanem a folyamatos gazdasági károkban is tetten érhető: drágább energiában, drágább finanszírozásban, szűkülő piacokban. A Századvég számításaiból kiindulva a háború kezdete és 2026. február 24-e között a háború összesített terhe elérte a 10 827 milliárd forintot Magyarországon, ami családonként 2,7 millió forint. Ez a hatalmas összeg azt jelenti, hogy a GDP 3,6 százaléka tűnik el minden évben értelmetlenül.

Ennek az összegnek a szerkezete is nagyon beszédes. A legnagyobb tétel az energia: 6808 milliárd forint, vagyis a teljes kár nagyjából 63%-a. Ez a háború legnyersebb gazdasági lenyomata: amikor az energia drágul, minden termék és szolgáltatás költségoldala, így a fogyasztói ára is megemelkedik.

A második legnagyobb csatorna a kamatteher: 2963 milliárd forint, vagyis a teljes kár 27 százaléka. A háború a régió kockázati megítélésén keresztül drágítja a finanszírozást, ráadásul az energiaár-sokk inflációt is táplál, amire a jegybankok kamatemeléssel reagálnak. Itt nem elvont pénzügyi mechanizmusról van szó: ha magasabb a kamatszint, akkor az állam finanszírozása drágább, ami kevesebb mozgásteret hagy beruházásra, bérfelzárkóztatásra, családtámogatásra, vállalkozásfejlesztésre. Ugyanez a vállalati oldalon is igaz: a beruházások megtérülése romlik, a fejlesztések halasztódnak, a növekedés lassul. A kamatteher tehát nemcsak „költségvetési tétel”, hanem növekedési fék is.

A harmadik csatorna az exportkiesés: 1056 milliárd forint, az összkár 10 százaléka. Ez részben közvetlen piaci kiesés (szankciók, ellenlépések, bizonytalanság), részben közvetett hatás (logisztika, biztosítás, fizetési kockázat, ellátási láncok).

Amíg tehát a háború havonta 226 milliárd forintot vesz ki a magyarok zsebéből, addig a gazdaság nem tud egészségesen működni: drágább a megélhetés, drágább a fejlesztés, és szűkül a mozgástér. Ezért a béke – mindamellett, hogy elsősorban létkérdés – gazdasági szükségszerűség is: a magyar családok, a magyar vállalkozások és a magyar munkahelyek védelmének feltétele.

Az elmúlt években megdupláztuk a bölcsődei férőhelyek számát 👶📈 Ez különösen fontos azokon a településeken, ahol sok kisgyerekes család él – Szada pontosan ilyen.

Ezért is örülök annak, hogy a modern…

Ukrajna újabb akciókra készül, hogy megzavarja Magyarország energiaellátását, a kormány ezért a kritikus energetikai infrastruktúra megerősítéséről döntött. Nem tűrjük, hogy beavatkozzanak a magyar…

A kijevi találkozón a brüsszeli vezetők ismét egyértelművé tették, hogy a háború folytatását és Ukrajna további finanszírozását tartják a legfontosabbnak. Az, hogy ez milyen terheket ró a magyar…

Ez nem normális

Romulusz szerint a háború nem veszélyes!
A Tisza szerint itt csak valami „hülye háború” van, amitől „nem kell félni.”

A háborúban 9000 ember meghal vagy megnyomorodik hetente!
Az angol és…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média