️ Négy éve ezen a napon tört ki az orosz–ukrán háború, amely azóta több százezer emberéletet követelt. Európa gazdaságát a háború és az elhibázott szankciós politika magával rántotta. A magyar gazdaság 4 év alatt 10 ezer 827 milliárd forintot veszített a Századvég számításai szerint: 6808 milliárdot az energiaárak emelkedésén, 2963 milliárdot a kamatok növekedésén és 1056 milliárdot az exportkiesésen. Ez évi 3,6 százalékos növekedési veszteség. Családokra vetítve pedig évi 676 ezer forint. A béke, az öldöklés leállítása a legfontosabb létkérdés, amely egyben a legfontosabb gazdaságstratégiai kérdés is: ha béke van, az európai emberek fellélegezhetnek, visszaterelődhet az élet a megszokott medrébe.

Az, hogy Magyarország látszólag a béke szigete, hogy védettek vagyunk a migráció rendet felborító és a háború energiaárakat növelő hatásaitól, nem a véletlen műve, hanem tudatos döntések, tudatosan felvállalt küzdelmek és eddig eredményesen megvívott politikai csaták következménye.

A nyugati politikai nyomásnak ellenállva kimaradtunk az Európa rendjét most már statisztikailag mérhető és szemmel látható módon megzavaró illegális migrációból. Magyarország az EU statisztikái szerint a legbiztonságosabb ország az Unióban: 5,5 betöréses bűncselekmény esik 100 ezer lakosra, Németországban ez a szám a magyar tízszerese, Franciaországban és Svédországban ennél is több, Spanyolországban a huszonötszöröse! A helyes döntésünkért mégis napi 1 millió eurós büntetést fizettetnek velünk.

A háború energiaár-növelő hatását pedig úgy tudtuk ellensúlyozni, hogy ragaszkodtunk az olcsó orosz energiához. Az olcsó orosz olajat használó energiacégekre kivetett különadók fedezik a rezsicsökkentést, vagyis azt, hogy a családok ne érzékeljenek az energiaárak elszállásából semmit. Európa vezetői Ukrajnával összejátszva most ettől a lehetőségtől fosztanának meg bennünket.