𝐀 𝐒𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝𝐬𝐚́𝐠 𝐕𝐚́𝐧𝐝𝐨𝐫𝐚,
a magabíró Magyarország gazdasági stratégiája

𝐉𝐨̈𝐯ő𝐤𝐞́𝐩 𝐞́𝐬 𝐤𝐮̈𝐥𝐝𝐞𝐭𝐞́𝐬: 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐛𝐢́𝐫𝐨́ 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐟𝐨𝐫𝐫𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐚

️ A tartósan fejlett országok közös vonása, hogy urai a saját sorsuknak. Minden sikeres ország magabíró, amely azt jelenti, hogy egyszerre nyitott, alkalmazkodóképes és befogadó, és egyszerre szuverén, reziliens, ütésálló. Ezért az a célunk, hogy ilyen, magabíró Magyarországot építsünk. Az összes többi ebből és ez után következik.

𝟐𝟎𝟏𝟎-𝐛𝐞𝐧 𝐤𝐫𝐢𝐭𝐢𝐤𝐮𝐬 𝐨̈𝐫𝐨̈𝐤𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐭 𝐯𝐞𝐭𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐚́𝐭: a GDP-termelésben a külföldi tulajdon aránya az EU-ban Írország után a legmagasabb volt, a devizahitelek ellehetetlenítették a családokat, a külső eladósodottság megbénította a mozgásteret, a magyar vállalkozások többsége alacsony hozzáadott értékű beszállítói szerepbe szorult, és hiányzott egymillió munkahely.

𝐀𝐳 𝐞𝐥𝐦𝐮́𝐥𝐭 𝐭𝐢𝐳𝐞𝐧𝐨̈𝐭 𝐞́𝐯 𝐚 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫𝐞𝐬 𝐬𝐭𝐚𝐛𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐫𝐨́𝐥 𝐬𝐳𝐨́𝐥𝐭. Helyreállítottuk a költségvetési egyensúlyt, kiváltottuk a devizahiteleket, létrehoztunk egymillió munkahelyet, újraiparosítottuk Magyarországot, és visszaszereztük a korábban a hazát kiárusítók által eltékozolt stratégiai vagyon egy részét, amellyel együttesen megteremtettük a makrogazdasági stabilitást. A jövőben a versenyképesség nemcsak hatékonyságot, hanem rezilienciát is jelent: azok az országok lesznek sikeresek, amelyek válságálló, önellátó képességekkel rendelkeznek.

𝐃𝐞 𝐚 𝐬𝐭𝐚𝐛𝐢𝐥𝐢𝐳𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐞́𝐠𝐚́𝐥𝐥𝐨𝐦𝐚́𝐬, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲 𝐮́𝐣 𝐤𝐢𝐢𝐧𝐝𝐮𝐥𝐨́𝐩𝐨𝐧𝐭. A következő stratégiai feladat ezért egyértelmű: 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐭𝐮𝐥𝐚𝐣𝐝𝐨𝐧 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐞́𝐬𝐞, 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐛𝐞𝐚́𝐠𝐲𝐚𝐳𝐨́𝐝𝐚́𝐬𝐚́𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐢́𝐭𝐞́𝐬𝐞 𝐞́𝐬 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐚𝐝𝐨𝐭𝐭 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐞. Nem tudhatjuk, hogy a 2020-as évek válságai meddig tartanak, mi a megoldásukon dolgozunk. Nyitott és versenyképes gazdaságunk olyan, mint egy összenyomott rugó: a béke pillanatában felszabadul a benne felgyűlt energia, és gyorsan kilő, de fel kell készülnünk egy olyan korra is, amikor az is hatalmas teljesítmény, ha azt sikerül megőriznünk, amink van. De ezért is tennünk kell. Nézzük, hogy melyek azok az alapértékek, amelyekre támaszkodhatunk.

𝐀 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐢𝐧𝐤𝐫𝐞 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤:

1) 𝐀 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐥𝐞𝐠𝐤𝐢𝐭𝐞𝐫𝐣𝐞𝐝𝐭𝐞𝐛𝐛 𝐜𝐬𝐚𝐥𝐚́𝐝𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞́𝐭 𝐦ű𝐤𝐨̈𝐝𝐭𝐞𝐭𝐣𝐮̈𝐤. Azért, hogy a jövő is magyar legyen. Hiába csökken mindenhol a születésszám Európában, nekünk a magyar családok támogatása a válaszunk erre, nem pedig az illegális migráció. Látva a nyugat-európai folyamatokat, fel kell készülnünk arra, hogy a keresztény módon élni akaró európaiak egyre nagyobb arányban szeretnék majd hazánkat hazájuknak tudni. A helyi közösségek jóváhagyásával érkező, kulturálisan azonos családok a múltban is termékenyítőleg hatottak közösségeinkre, és a jövőben is így fognak. Gondoljunk csak a betelepülő svábokra.

2) 𝐄𝐠𝐲𝐞𝐝𝐮̈𝐥𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐚𝐝𝐨𝐭𝐭𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳𝐮̈𝐧𝐤. Magyarország egyértelműen a top 10 százalékába tartozik a világnak, ahol a legjobb élni és lakni, ami a természeti adottságainkat illeti. Vizeink, erdőink, termőföldjeink, klímánk mind a világ legélhetőbb országai közé sorolnak minket. Ezt meg akarjuk őrizni. Tiszta országot építünk a Kárpát-medence ölelésében. Erről szól a hulladékgazdálkodási koncepciónk és szigorú környezetvédelmi előírásaink.

️ 3) 𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐚 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐮𝐧𝐤. Az elmúlt 16 évben a szó szoros és átvitt értelmében az árral szemben is jó döntéseket hoztunk, és keményen dolgoztunk azon, hogy Európa legbiztonságosabb országa legyünk. Nem akárki tudja ezt biztosítani, hanem az, aki ellent tudott tartani a déli határokon megjelenő illegális migrációnak, valamint az Európa centrumából érkező, a migráció szétterítésére irányuló politikai és pénzügyi nyomásnak is. Az, aki a gáton és a kerítésen is legény, nem napraforgó, ahogy ezt most látjuk. Csak összehasonlításképpen, az Eurostat statisztikái szerint Magyarországon 100 ezer főre vetítve 5,5 rablást regisztráltak 2023-ban, Spanyolországban 135-öt, Franciaországban 92-őt, Svédországban 61-et, Németországban 54-et. Bármelyik nyugati vezető a fél karját odaadná, ha olyan közbiztonsági állapotok lennének náluk is, mint Magyarországon.

️ 4) 𝐊𝐞𝐫𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐧𝐲 𝐤𝐮𝐥𝐭𝐮𝐫𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐨𝐤𝐨𝐧 𝐚́𝐥𝐥𝐮𝐧𝐤. A keresztény Európa a bölcsője annak a fejlett világnak, amit ma ismerünk, és amely életszínvonal elérésére mindenki törekszik a világban. Az Európai Unió alapjának számító Római Szerződés atyja, Robert Schuman mondta, hogy „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” A szimbólumainknak erkölcsi tartalma van. Nem véletlen, hogy a Római Szerződést március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján írták alá, és az sem, hogy az Európai Unió zászlajának kék színe Szűz Mária kékje, és 12 csillaga Szűz Mária koronájának tizenkét csillaga. Az Európai Unió vezetői mára megfeledkeztek Európa keresztény alapjairól.

5) 𝐇𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐣𝐚́𝐫𝐮𝐥𝐚́𝐬𝐫𝐚 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤: 𝐚 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐫𝐚, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐫𝐚, 𝐚 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐨́ 𝐬𝐳𝐞𝐥𝐥𝐞𝐦𝐫𝐞 𝐞́𝐬 𝐚 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐫𝐚. A mesterséges intelligencia és az adatforradalom mindent kontrolláló, valamint a humanoid robotok minden emberi tevékenységet kiváltani képes korában is megtartjuk az emberi méltóság alapját, vagyis az emberi szabad akaratot, a döntés és a cselekvés szabadságát, azt az érzést, hogy dolgunk van a világban. A nyugati civilizációs válaszok jelenleg ettől eltérnek, az embert fogyasztó lénnyé alacsonyítanák le, és a haszontalan osztályba sorolnák. (Spanyolországban már bevezették az univerzális alapjövedelmet, azóta nem csökkent a szegények aránya.)

️ 𝐀 𝐥𝐞𝐠𝐣𝐨𝐛𝐛 𝐠𝐲𝐚𝐤𝐨𝐫𝐥𝐚𝐭𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐣𝐮𝐤 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐚𝐝𝐨𝐭𝐭𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦𝐛𝐞 𝐯𝐞́𝐯𝐞 𝐞́𝐬 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐞́𝐬𝐳𝐣𝐚́𝐫𝐚́𝐬 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭:

1) 𝐇𝐨𝐥𝐥𝐚𝐧𝐝 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐫𝐞́𝐠𝐢𝐨́𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤. A magrégió olyan régió, amelyben 90 percre van egymástól minden, az életminőséget meghatározó építőelem. A magyarok lakta Kárpát-medence önmagában egy nagy, kiterjedt magrégió-hálózat. Ezen belül több olyan kisebb, egymással átlapoló régió van, mint amilyen például a Budapest–Balaton–Tata-medence régió, amely élhetőségében összevethető a New York–Hamptons–Connecticut vagy a Milánó–Comói-tó–Lombardia hármas élhetőségével. A jövő egyik fontos feladata a tehetségek megtartása és bevonzása. Magabiztos vagyok a tekintetben, hogy Magyarország régiói a keresztény kulturális alapjuknak, a természeti adottságaiknak, a biztonságuknak és a szolgáltatásaik színvonalának köszönhetően tehetségmágnesek lesznek. A gondolkodás fókuszába kell helyezni az értékeink tudatosítását, pozícionálását és a szolgáltatásaink ennek megfelelő fejlesztését.

2) 𝐈𝐳𝐫𝐚𝐞𝐥𝐢 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐧𝐞́𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐳𝐳𝐮̈𝐤 𝐚𝐳 𝐨̈𝐧𝐭𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞𝐭𝐞𝐤𝐞𝐭, 𝐣𝐨̈𝐯ő𝐚́𝐥𝐥𝐨́, 𝐚 𝐟𝐞𝐧𝐧𝐭𝐚𝐫𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́ 𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐨𝐥𝐠𝐚́𝐥𝐨́ 𝐦𝐞𝐳ő𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐭 𝐞́𝐬 𝐞́𝐥𝐞𝐥𝐦𝐢𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐩𝐚𝐫𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤. Magyarország ma már nem víznagyhatalom. A víz megtartása és okos hasznosítása nemzetbiztonsági kérdés. Erre stratégiánk van, és ezt a stratégiát 10 év alatt 2300 milliárd forintból meg is valósítjuk. A klímaváltozás következményei alkalmazkodást követelnek meg mindenkitől. „Mindennek változnia kell ahhoz, hogy semmi se változzon.”

3) 𝐍𝐞́𝐦𝐞𝐭 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐢 𝐤𝐮𝐥𝐭𝐮́𝐫𝐚́𝐭 𝐡𝐨𝐧𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐮𝐧𝐤 𝐦𝐞𝐠. A kapitalizmus azon Rajna menti protestáns területekről indult hódító útjára, ahol először jelent meg a vállalkozói hivatástudat. Mi azokat a vállalkozókat segítjük, akik otthonuknak tekintik hazánkat. Akik számára érték a térségük felvirágoztatása, és az, hogy másoknak munkát adnak. Ez a kultúra 2010 után kezdett el megerősödni hazánkban, és további erősítése szükséges.

4) 𝐀𝐳 𝐨𝐬𝐳𝐭𝐫𝐚́𝐤 𝐤𝐚𝐦𝐚𝐫𝐚𝐢 𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬𝐢 𝐦𝐨𝐝𝐞𝐥𝐥𝐭 𝐞́𝐬 𝐚 𝐧𝐞́𝐦𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬𝐭 𝐢𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐮𝐥 𝐯𝐞́𝐯𝐞 𝐫𝐮𝐠𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬 𝐬𝐳𝐚𝐤- 𝐞́𝐬 𝐟𝐞𝐥𝐧ő𝐭𝐭𝐤𝐞́𝐩𝐳𝐞́𝐬𝐢 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐭 𝐚𝐥𝐤𝐨𝐭𝐮𝐧𝐤. Lefektettük az alapjait egy adat alapon mérhető felnőttképzési rendszernek. A mesterséges intelligencia és a robotizáció korában az emberi méltóság és hozzájárulás megőrzésének kulcsa egy rugalmas, és a vállalkozók tudását közvetlenül a felnőttképzésbe csatornázó rendszer. Ez a megmaradásunk és a kanyarban előzésünk záloga. A szakképzés 2018-as átalakítása óta jelenleg ott tartunk, hogy az európai szakképzési versenyek eredménye alapján Európa top 3 legjobb szakképzési rendszerét kínáljuk a magyar diákoknak.

5) 𝐋𝐞𝐧𝐠𝐲𝐞𝐥 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐫𝐞𝐠𝐢𝐨𝐧𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐛𝐚𝐣𝐧𝐨𝐤𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤. A lengyeleknek saját akaratukból megadatott az a kegyelem, hogy a rendszerváltoztatás szerencselovagjai nem árulták el a hazájukat. (Tisztelet a kivételnek. A globális cégek helyi kifutófiúi és kifutólányai, akik újabb és újabb köntösbe öltöznek egy-egy bécsi hétvégéért, Práter-látogatásért, külföldi ösztöndíjért, átjátszották a magyar tulajdont külföldieknek.) Ez az, amiért Magyarországon 2010-ben 51 százalékkal a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban a hazai cégek hozzájárulása a GDP-hez. Ezt sikerült tizenöt év szívós munkájával 59 százalékra feltornászni, melynek során sok olyan tevékenységet hazai tulajdonba vettünk, amely minden jól működő országban hazai tulajdonban van. Ugyanakkor ez az arány még mindig elmarad a közel 70 százalékos lengyel értéktől. Még mindig van bőven tér a magyar vállalkozók továbbgazdagodására és további magyarok gazdaggá tételére. Ezzel a szegények és a középosztály is jól jár, mert mindenhol a helyi gazdagok jelentik az elsődleges védelmi vonalat válságok idején, illetve ha beüt a baj. Nekünk olyan vállalkozókra és vállalatvezetőkre van szükségünk, akik tisztában vannak történelmi felelősségükkel.

️ 6) 𝐒𝐳𝐢𝐧𝐠𝐚𝐩𝐮́𝐫𝐢 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐡𝐚𝐭𝐞́𝐤𝐨𝐧𝐧𝐲𝐚́ 𝐞́𝐬 𝐚𝐤𝐭𝐢́𝐯𝐯𝐚́ 𝐭𝐞𝐬𝐬𝐳𝐮̈𝐤 𝐚𝐳 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐨𝐭. A mesterséges intelligencia, ha nem minket használ, hanem mi használjuk, óriási lehetőség arra, hogy az ügyfélút a közigazgatás útvesztőiben ügyfélélménnyé váljon. A kormányablakok létrejötte elvitathatatlan előrelépés ezen az úton. Az igazi élményt az élethelyzet alapján működő, felesleges adatokat nem kérő, és a kormányzati döntésekhez adatot szolgáltató rendszer jelenti, amely az állampolgárok adatszuverenitását is tiszteletben tartja. Ezáltal időt, idegszálakat és pénzt spórolva tudjuk rendezni az állammal az ügyeinket és fejleszteni a szolgáltatásainkat.

️ 7) 𝐃𝐞́𝐥-𝐊𝐨𝐫𝐞𝐚 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐣𝐚́𝐫𝐚 𝐬𝐚𝐣𝐚́𝐭 𝐦𝐚́𝐫𝐤𝐚́𝐤𝐚𝐭 𝐡𝐨𝐳𝐮𝐧𝐤 𝐥𝐞́𝐭𝐫𝐞. A Samsungnak 70 évébe telt, mire egy szárított hallal és fűszernövényekkel kereskedő cégből globális bajnokká vált, amely a magyar GDP ötödét söpri be profit formájában a világpiacokról. Jó úton járunk, már ma is vannak a globális résekbe betüremkedő magyar márkák. Látva a Samsung ívét, 16 év alatt ez reményteli teljesítmény, de nem dőlhetünk hátra.

8) 𝐅𝐢𝐧𝐧 𝐞́𝐬 𝐢𝐳𝐫𝐚𝐞𝐥𝐢 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐞𝐦𝐞𝐥𝐣𝐮̈𝐤 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐞𝐢𝐧𝐤𝐞𝐭 𝐞́𝐬 𝐢𝐧𝐧𝐨𝐯𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐬 𝐨̈𝐤𝐨𝐬𝐳𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐦𝐚́𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤. 2022-től kezdődően átalakítottuk egyetemeink irányítási modelljét, megdupláztuk a finanszírozást, amelynek felét teljesítményalapon adjuk oda. Ma ott tartunk, hogy egyetemeink évről évre lépnek előre a nemzetközi rangsorokban. A magyarországi egyetemeken tanulók 80 százaléka a világ top 5 százalékába tartozó egyetemen tanul, és a magyar hallgatók több mint kétharmada mindezt állami ösztöndíjjal teszi.

9) 𝐈𝐧𝐝𝐢𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐣𝐚𝐩𝐚́𝐧 𝐦𝐢𝐧𝐭𝐚́𝐫𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐭𝐨𝐥𝐣𝐮𝐤 𝐚𝐳 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐮𝐧𝐤𝐚𝐭. Nem példanélküli, ha egy ország az energiaellátás biztonsága érdekében pragmatikus kapcsolatokra törekszik. Nekünk a magyar családok és a Magyarországon működő vállalkozások energiabiztonsága az első, hogy biztos, megfizethető és tiszta energiához jussanak. Ezért építjük az energiamixünket a nap- és a nukleáris energia kombinációjára, kiegészítve a rugalmas energiaforrásokkal. A 21. században felértékelődik a tiszta és nagy biztonsággal elérhető energia. A bennünket kívülről személők szerint az akkumulátorkapacitásokkal megnyertük a jövőt. Nincs tiszta és zöld jövő jól szabályozott akkumulátoripar nélkül. Az energiabiztonság érdekében hosszabbítjuk meg a Paksi Atomerőmű I. üzemidejét, építjük fel a Paksi Atomerőmű II.-t, és építettük ki fajlagosan az egyik legnagyobb napelemkapacitást a világban, és a munkát tovább folytatjuk. Az adat- és mesterségesintelligencia-szuverenitás alapja ugyanis az energiaszuverenitás.

𝐏𝐚𝐭𝐫𝐢𝐨́𝐭𝐚 𝐠𝐚𝐳𝐝𝐚𝐬𝐚́𝐠𝐬𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚́𝐧𝐤 𝐨̈𝐭 𝐞𝐥𝐦𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐩𝐢𝐥𝐥𝐞́𝐫𝐫𝐞 𝐞́𝐩𝐮̈𝐥

A rendszerváltoztatás közgazdaságtana kizárólagosan az akkor éppen irányadó, a piacot minden más szempont fölé helyező, és az átalakuló országoknak egységes receptet kínáló neoliberális elméletre épült. Erre hivatkoztak a gazdasági gyarmatosítók, a kényelmesen az árral sodródó kifutófiúk és kifutólányok, és az elméleti közgazdászok, akik kiközösítették és megbélyegezték a másként gondolkodókat. Hogy ez ne fordulhasson elő többé Magyarországon, Santo Martin kollégámmal megírtuk a patrióta gazdaságpolitika elméleti megalapozását szolgáló tanulmányunkat. Akit részleteiben érdekel, keresse fel a Kommentár 2026-os első számát a tanulmányunkért. Álljon itt a patrióta közgazdaságtan összes fontos elméleti irányzat üzenetét szintetizáló összegzése.

1) 𝐊𝐞𝐞𝐩 𝐥𝐨𝐜𝐚𝐥, 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐥𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫, 𝐚𝐦𝐢 𝐚 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐢𝐬 𝐡𝐚𝐳𝐚𝐢 – Növeljük a hazai hozzáadott értéket a gazdaság egészében és különösen a stratégiai szektorokban egészen addig, míg el nem érjük a fejlett országok szintjét. A Föld kincseit, az élelmet adó termőföldet, az erdőket, a vizeket és az ásványkincseket nemzeti kézben tartjuk. Az elv egyszerű: ami itthoni értékesítésből termel profitot, az itthon is építse a hazát.

2) 𝐆𝐨 𝐠𝐥𝐨𝐛𝐚𝐥, 𝐚 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐜𝐞́𝐠𝐞𝐤 𝐣𝐮𝐬𝐬𝐚𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐢 𝐚 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐤𝐨̈𝐳𝐢 𝐩𝐢𝐚𝐜𝐨𝐤𝐫𝐚 – Nem elég itthon jónak lenni. Magyar multikat építünk, és állami eszközökkel segítjük a hazai bajnokok külpiacra lépését és külföldi vállalati felvásárlásait (kifektetés), hogy a profitot hazahozva erősítsék a magyar gazdaságot.

️ 3) 𝐊𝐞𝐞𝐩 𝐫𝐚𝐭𝐢𝐨𝐧𝐚𝐥, 𝐧𝐞𝐦 𝐢𝐝𝐞𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐭, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐩𝐢𝐚𝐜𝐨𝐭 𝐞́𝐩𝐢́𝐭𝐮̈𝐧𝐤 – A magyar vállalatokat piaci elveknek megfelelő eszközökkel erősítjük, a külföldi és a hazai cégek közötti tudásátadást ösztönözzük. A külföldi exportversenyképes vállalkozásokat és a magyar gazdaság modernizálását szolgáló külföldi vállalkozásokat továbbra is bevonzzuk. Mindenkinek megteremtjük a feltételeket, hogy a tehetségéhez mérten járuljon hozzá a sikerhez: duális képzéssel, ingyenes felsőoktatással és valós esélyteremtéssel.

4) 𝐊𝐞𝐞𝐩 𝐦𝐨𝐯𝐢𝐧𝐠, 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐚 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐚́𝐬 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐧𝐝𝐨́ – Látjuk a megatrendek alakulását, ezért jövőállóvá tesszük a gazdaságot. A méretünk előny: gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodunk a technológiai (mesterséges intelligencia, robotika) trendekhez és kulcskő szerepünkből a geopolitikai szerkezetváltásokhoz, mint az ideológiailag túlfejlett, lomhább nyugati gazdaságok.

️ 5) 𝐊𝐞𝐞𝐩 𝐛𝐚𝐥𝐚𝐧𝐜𝐞𝐝, 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧𝐬𝐮́𝐥𝐲𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐚𝐥𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐛𝐞𝐧 – Nincs erős gazdaság erős hátország nélkül. Megőrizzük a munkahelyeket és támogatjuk a beruházásokat, a családok biztonságát pedig a teljesítményt elismerő adópolitikával és célzott otthonteremtési támogatásokkal garantáljuk.

Ez a magyar válasz a 21. század kihívásaira, amivel elérjük, hogy 2030-ra a top 5-be, 2040-re pedig a top 3-ba kerüljünk az Európai Unióban, ahol a legjobb élni és dolgozni. Ez nem ígéret, hanem program – és az elmúlt 15 évünk lehetővé teszi, hogy végigcsináljuk.

️ A relatív pozíciónk nemcsak a mi teljesítményünknek köszönhető. Sajnálatos az a biztonsági erodálódás, amely Nyugat-Európában tapasztalható, és amely folyamat exponenciális természetűvé vált az elmúlt években. Az életminőség nemcsak GDP-ben, hanem élhető természeti és épített környezetben, valamint biztonságban és fenntarthatóságban is mérendő.

Pilinszky János ismert szállóigéje: „Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen.” A lényeglátásra, a mennyiség helyett a minőségre és az emberi hitelességre helyezi a hangsúlyt. Vannak esetleges szárnycsapásaink, mint a fecskefiókának, hiszen mély válságból kellett stabilizálni a magyar gazdaságot és új struktúrákat építeni, de az elmúlt tizenhat év íve sokkal fontosabb az esetleges szárnycsapásoknál. Az előttünk álló választás tétje, hogy a szabadság vándoraként kecsesen ringó fecskeként haladunk-e tovább céljaink elérése felé, vagy recsegő kecskeként visszaaraszolunk a globalizáció vágóhídjára?

🙏 Akinek Pio atya szerint olyan őrangyala van, mint nekünk, magyaroknak, másképpen nem is zárhatja a jövőre vonatkozó sorait, mint hogy: Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten és az őrangyalunk mindannyiunk fölött. Reményre ad okot, hogy Pio atya szerint „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.” Ahhoz, hogy ez a madár kirepülhessen, meg kell őriznünk az identitásunkat. És ha ez így lesz, akkor „Magyarország mozgástere nem csökken, hanem soha nem látott mértékben kitágul.”