️Amikor a Tisza szakértői a terveikről beszéltek, azt mondták: „Nem fogunk mindent elmondani, mert akkor megbukunk.”

Amióta a terveik napvilágot láttak, tagadják, hogy az ő munkájuk volna.

Értem és megértem a Tisza-hívőket. A pszichológia árulásvakságnak vagy a hírhozó hibáztatásának nevezi azt a jelenséget, amikor nem arra haragszunk, akiért rajongunk vagy rajongtunk és elárult bennünket, hanem arra, aki leleplezi az árulását. Tipikus, amikor valaki vak a hozzá közel álló ember árulására vagy hazugságára, mert annak felismerése túl nagy érzelmi vagy kapcsolati árat jelentene.

Értem, hogy ilyenkor, a traumafeldolgozás időszakában könnyebb a hírhozóra haragudni.

De egyvalamit ne felejtsünk el. A 2010 utáni gazdaságstratégia havi 80 ezer forinttal többet hagy a családi kasszában az egykulcsos szja-nak, a családi adókedvezményeknek és a tanuló és dolgozó családokat támogató kedvezményeknek köszönhetően, a szegényeknek meg ennél is többet ad a munkára és tanulásra ösztönző támogatásokkal. A szegény szülők gyermekei tanulással már havi 170 ezer forintot is hazavihetnek 15–16 évesen, a szüleik a munkára képző programokhoz járó támogatásokkal pedig 200 ezer forintot.

A Tisza 600 oldalas terve ezzel szemben havi 100 ezer forintot venne ki a családi kasszákból az adóemelésekkel, valamint az egészségügy és a nyugdíjrendszer magánosításával.

️ A választás tétje egyszerű: a mostani, a spekulánsokat és a multikat megadóztató, a dolgozó és gyermeket nevelő családokat támogató adórendszer, és a Tisza-terv családokat megadóztató és a multik adóit elengedő adórendszere között kell döntenünk.