A tények makacs dolgok: Európai dobogón a magyar családok életszínvonalának növekedése!

A 2010-es kormányváltás óta a magyar családok rendelkezésre álló, vásárlóerővel korrigált jövedelme +65,1%-kal nőtt. Ezzel nemcsak a +15,7%-os uniós átlagot múltuk felül négyszeresen, de olyan "bezzegországokat" is magunk mögé utasítottunk, mint Lengyelország (+54%) vagy Észtország (+44,6%).

Miközben egyesek folyamatosan gazdasági összeomlást vizionálnak és hamis adatokkal próbálják félrevezetni a közvéleményt, a hivatalos európai statisztikák egészen mást mutatnak. Az alábbi ábrán feketén-fehéren látszik: Magyarország 2010 óta az Európai Unió harmadik legnagyobb reáljövedelem-növekedését produkálta! Nem a régióban, hanem az egész Unióban!

️ Mindez nem a véletlen műve, hanem a 2010-ben meghirdetett munkaalapú gazdaságpolitika és a családbarát adórendszer következetes végrehajtásának eredménye. A segélyalapú társadalom helyett egy olyan rendszert építettünk, ahol a munka és a teljesítmény éri meg a legjobban.

A teljesség igénye nélkül, íme azok a kulcsfontosságú intézkedések, amelyek ezt a bérrobbanást lehetővé tették:
* Családi adórendszer bevezetése: A jövedelmeket nem elvonjuk, hanem a gyermeket nevelő családoknál hagyjuk. Ma Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a munkát terhelő adóék a nagycsaládosoknál.
* Egykulcsos SZJA: A büntetőadóztatás megszüntetése ösztönözte a teljesítményt és fehérítette a gazdaságot.
* Minimálbér és garantált bérminimum drasztikus emelése: 2010 óta több mint háromszorosára emeltük a kötelező legkisebb béreket, ami felhajtóerőt adott az átlagkereseteknek is.
* Rezsicsökkentés: A családok elkölthető jövedelmét nem emésztik fel az elszabaduló energiaárak, ez egyedülálló védőhálót jelent Európában.
* 13. havi nyugdíj visszaépítése: Az idősek megbecsülése révén az inaktív háztartások jövedelmi pozíciója is javult, továbbá jön a 14 havi nyugdíj.
* Széchenyi Kártya Program és vállalkozásfejlesztés: A magyar kis- és középvállalkozások megerősítése tette lehetővé, hogy a cégek ki tudják termelni a növekvő béreket. A kis- és középvállalkozások támogatása 2010 után huszonháromszorosra emelkedett, a nagyvállalatoké kétszeresére.
* Munkahely teremtési és munkahelyvédelmi akciók: A válságok (COVID, háború) alatt nem a munkanélküliséget, hanem a munkahelyek megőrzését finanszíroztuk.
* SZJA-mentesség a fiataloknak: A 25 év alattiak jövedelemadó-mentessége azonnali, 15%-os bérnövekményt jelent a pályakezdőknek.

Ezek a tények, ezek a számok. A baloldal szakértői és a brüsszeli bürokraták ezt gyakran elhallgatják, vagy szándékosan félremagyarázzák, mert nem illik bele a katasztrófa-forgatókönyveikbe.

A magyar modell azonban működik: aki dolgozik, az évről évre előrébb tud lépni. A +65,1%-os növekedés nem csupán statisztika, hanem több millió magyar család biztosabb megélhetése. Folytatjuk a munkát, mert a célunk, hogy 2030-ra az EU legélhetőbb országai közé tartozzunk!