Ezek a mai fiatalok!

„A fiatalok gőgösek, mert még nem törte meg őket az élet. Azt hiszik, mindent tudnak, és ebben mindig nagyon biztosak” – írja Arisztotelész a Kr. e. 4. században a Rétorika második könyvében.

️ „A fiatalemberek, akiknek még nem serkedt ki a szakálluk, képtelenek az előrelátásra, elpazarolják a pénzüket” – vélekedett az egyik leghíresebb római költő, Horatius a Kr. e. 1. században. „Szüleink rosszabbak voltak, mint nagyszüleink, mi pedig magunknál is gyengébb gyermekeinknek adjuk tovább a világot.”

️ „Az emberek öltözködése és beszéde egyre csak romlik manapság: míg régen szép, kerek mondatokban fejezték ki magukat, ma már csak indulatszavakat használnak, pusztítva a nyelvet” – panaszkodott Josida Kenkó középkori japán szerzetes-költő az 1300-as évek derekán.

A sort folytathatnám, de csak egyetlen dolog derülne ki belőle: hogy a fiatalokkal semmi baj nincsen, a fiatalok fiatalok, legfeljebb nem értjük őket, de az meg a mi bajunk.

Miközben az előző generációk véleménye oly lesújtó a fiatalokról, azt olvasom, hogy az elmúlt években a Z generációsok körében négyszeresére nőtt a templomba járók száma. Az Ipsos felmérése szerint Magyarországon a Z generációsok körében a vallásgyakorlók aránya 11 százalékkal, az Istenben hívők aránya 12 százalékkal magasabb, mint a baby boomerek körében.

🙏 Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy Önök keresik az élet értelmét és hogy nem elégedettek azokkal a válaszokkal, amit tőlünk kapnak az iskolában vagy otthon vagy amit a tömegtájékoztatás nyújt. És ez tiszteletet érdemel. Nem a vallásosságuk, mert az magánügy, hanem az erőfeszítésük, hogy keresik az élet értelmét.

Ugyanis nagyon érdekes világ hajnalán élünk és lovagolunk bele a napfelkeltébe. A mesterséges intelligencia és a robotizáció mindent átalakít. Ahogyan élünk és ahogyan dolgozunk és még azon túl is mindent az emberi kapcsolatainkban és a kultúránkban. Mondok egy példát, ami már most velünk élő valóság. Amerikában a frissen végzett informatikusok munkanélküliségi rátája kétszerese a bölcsészekének. Még négy éve is azt mondtuk, sőt kormányzati programot is indítottunk arra, hogy az énektanárokat és az árufeltöltőket képezzünk át programozóknak, akiknek a bére így megduplázódott. Négy év alatt a kezdő informatikusok, kódolók képességét kiváltotta a mesterséges intelligencia. Egy grafikai demo felületet elkészíteni, ami korábban 10 millió forintjába került egy vállalkozásnak, az ma 2 óra egy mesterséges intelligencia alapú program segítségével.

Két dolgon fog múlni az Önök jövője. Lehet, hogy máson is, de ezen a két dolgon biztos. Az első, hogy választ tudnak-e találni a legfontosabb kérdésre: az élet értelmére, a saját életük értelmére, a másik, hogy képesek lesznek-e jól használni a mesterséges intelligenciát a saját szakterületükön. Ehhez újabb két dolog szükséges: kritikus, pontosabban mérlegelő gondolkodási képesség és lexikális tudás. Az előbbi nem a cinikus vagy ironikus kritizálást jelenti, hanem hogy az élet értelmével és lexikális tudással felvértezve különbséget tudnak-e tenni a hamis manipuláció és az igazság között. Az MIT, a világ legjobb egyetemének kutatói elvégeztek egy felmérést. Arra jutottak, hogy azok, akik csak a mesterséges intelligenciára (a ChatGPT-re) támaszkodtak a tesztfeladat végrehajtása során, az agyi aktivitásuk 55 százalékkal visszaesett. Aztán felcserélték a csoportokat: aki előbb az eszére volt kénytelen támaszkodni, utána a mesterséges intelligenciával felvértezve, még jobb teljesítményre volt képes. Akik pedig először a mesterséges intelligenciára támaszkodtak és aztán használták az agyukat, még nagyobb fogalmi zűrzavarba kerültek.

Megúszhatják a tanulást, a vizsgát, az életet. De ahogy Hamvas Béla fogalmaz, nem az élet a fontos, hanem az üdv, vagyis az életterv, vagyis az életük célja. Ami pedig egyszerre igényel Hamvas Béla szerint szellemi, lelki és testi erőfeszítést, fáradozást.

Mi azért vagyunk itt, hogy Önönek átadjuk a lexikális tudást és segítsük Önöket a kritikai gondolkodás elmélyítésében.

Bátorítom Önöket, hogy éljenek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kiváló tanárai adta lehetőségekkel. A modellváltás óta és egyetemeink finanszírozásának megduplázódása óta a magyar egyetemek úton vannak a világ élvonalába. Önökön múlik, hogy hogy állnak ehhez a lehetőséghez. Mi biztosan nem úgy állunk Önökhöz, mint Arisztotelész, Horatius vagy Joshida Kenkó, hanem tisztelettel és érdeklődéssel, mint Horváth Charlie: „Mi van a szíved mélyén? Mondd el egyszer. Úgy, ahogy érzed, így tizenhat évesen.” Vagy tizennyolc évesen, vagy húsz évesen, vagy huszonkét évesen.

Nagyszerű tanárokat, mégnagyszerűbb társakat, felemelő kalandokat és sok szerencsét kívánok! De ne feledjék, hogy Seneca szerint a szerencse nem más mint a lehetőség találkozása a felkészültséggel. Gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztosként feladatom, hogy legyen lehetőségük. Egyetemi oktatóként, a BGE-s kollégáimhoz hasonlóan pedig, hogy ehhez meglegyen a felkészültségük. A többi Önökön múlik. Életük egyik legyszebb 3-5-7 éve áll Önök előtt. Köszönöm, hogy meghallgattak!