A történet már tizenöt éves. Az egyik kedves kollégám az egyetemen mondta nekem mindig, hogy “tudod, Györgylaci, az értelmiségi az, akinek mindenre van egy kritikai észrevétele, aki felismeri a helyzet fonákságát.” Szerintem az ilyenekkel tele a padlás, és semmire sem jók. Ezért azt válaszoltam neki, hogy „tudod, szerintem meg az értelmiségi az, akinek minden valós problémára van legalább egy vagy lehetőleg több megoldási javaslata, ráadásul olyan, amely meg is valósítható.”

Kritizálni valamit meglehetősen alacsony energiaszint, valamivel szemben meghatározni önmagunkat egy nagyságrenddel magasabb, valamiért dolgozni pedig az utóbbinál is két nagyságrenddel magasabb energiaszint.

Az idei tusványosi kerekasztal beszélgetések, háttérbeszélgetések és a miniszterelnöki beszéd mind arról tettek tanúbizonyságot, hogy itt a hazájukért élő, gondolkodó, alkotó, cselekvő emberek politikai közössége mutatja meg az alkotói arcélét.

Nagyon fontos az a miniszterelnöki önmeghatározás, amelyet Lentulai Krisztiánnál tett, miszerint neki az a feladata, hogy radikálisan gondolkozzon, sok lépést előre látva átgondolja a magyarság jövőjét érintő kérdéseket, és megfontoltan cselekedjen, mert “akinek szike van a kezében, jobb ha nem hadonászik vele.”

Ennek tükrében nézzük, hogy kik vagyunk mi, és miért dolgozunk a gazdasági stratégiák területén. Valójában, mint látni fogjuk, nem is egy magyar, hanem egy közép- és kelet-európai stratégia bontakozik ki a lentiekből, amely egyszerre épül Közép- és Kelet-Európa népeinek együttműködésére és versenyére.

𝟏. 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐞́𝐬 𝐊𝐨̈𝐳𝐞́𝐩- 𝐞́𝐬 𝐊𝐞𝐥𝐞𝐭-𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐛𝐞́𝐤𝐞́𝐣𝐞
𝟐. 𝐀 𝐤𝐞𝐫𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐧𝐲 𝐤𝐮𝐥𝐭𝐮𝐫𝐚́𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐨𝐤𝐨𝐧 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐯𝐞𝐳ő𝐝ő 𝐛𝐞𝐥𝐬ő 𝐫𝐞𝐧𝐝
𝟑. 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠, 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐊𝐨̈𝐳𝐞́𝐩- 𝐞́𝐬 𝐊𝐞𝐥𝐞𝐭-𝐄𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚 𝐫𝐞𝐳𝐢𝐥𝐢𝐞𝐧𝐜𝐢𝐚́𝐣𝐚, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐫𝐮𝐠𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞, 𝐦𝐚́𝐬𝐤𝐞́𝐩𝐩𝐞𝐧 𝐟𝐨𝐠𝐚𝐥𝐦𝐚𝐳𝐯𝐚 𝐯𝐚́𝐥𝐬𝐚́𝐠𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞 𝐞́𝐬 𝐨̈𝐧𝐞𝐥𝐥𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞
𝟒. 𝐕𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐤𝐞́𝐩𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐢 𝐭𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐳ő𝐤: 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐦𝐚́𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐧𝐞𝐤𝐭𝐢𝐯𝐢𝐭𝐚́𝐬, 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐠𝐞𝐨𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐩𝐨𝐥𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐥𝐞𝐥𝐞𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠

️Idei Tusványosom legfőbb üzenete, hogy ezek vagyunk mi, magyarok. Vagyis mi vagyunk azok a magyarok, akik valamiért és nem valami ellen alkotnak és dolgoznak. Az előttünk álló és egyre közeledő politikai választások tétje is ez. Van-e, lesz-e Magyarországnak olyan vezetése, amely a kormányzat és a versenyképességet meghatározó rendszerek minden szintjén, vagyis a teljes “neurális hálójával” érti és tudja a feladatát, és tudásával valamint erejével – mert a tudás érvényesítéséhez erő is kell – a magyar nemzetet képviseli és egy erős Közép- és Kelet-Európából megreformálja Európát. Jó látni, hogy egyre többen ismerik fel régiónkban, hogy több köztünk a hasonlóság, mint a különbség és a különbözőségeink színesítenek bennünket.

Ennek alternatívája a skrupulusokra fókuszáló, mindenrosszista düh-politika. Márpedig a cél nem lehet más, mint tovább dolgozni a stratégiai ügyeinken. M(CE)EGA: Make (Central and Eastern) Europe Great Again.

Részletes elemzés a kommentben.