A magyar költészet napjai alkalmából.
Önöknek melyik a kedvenc verse?

𝑽𝒂́𝒄𝒊 𝑴𝒊𝒉𝒂́𝒍𝒚: 𝑮𝒚𝒂𝒍𝒐𝒈 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒆𝒕𝒕𝒆𝒎 𝒗𝒐𝒍𝒏𝒂 𝒋𝒐̈𝒏𝒏𝒊

Gyalog szerettem volna jönni
a porral lepett füveken,
mezítláb; hogy frissen érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora; mikor megérkezem.

Gyalog szerettem volna jönni,
hogy érezzem: - a telt kalász,
a rét sok térdeplő füve
elém borul, el nem eresztve,
s lábam kérve kulcsolja át.

Gyalog szerettem volna jönni:
át a szorgalmas földeken,
mindenkinek által kiáltni,
mezsgyén átlépni, kezetrázni:
"Na és a munka, hogy megyen?

Gyalog menni az utcán végig,
előre köszöngetni ott.
Tornácokon üldögélni, mint régen,
hogy mindenki arcomba nézzen,
s mondják: - "Semnmit se változott!"

Én gyalog fogok hazamenni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy sírva érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.