Tudom, hogy a sok bully-ing meg adok-kapok posztba nem férnek bele a magyar politika ügyei, de én azért megkérdezném:

Meddig mehet el az EU abban, hogy az uniós pénzek folyósítását egy tagállam igazságügyi és intézményi reformjaihoz köti?

Csak mert az uniós forrásokért cserébe Magyarország többek között olyan igazságügyi változtatásokat vállalt (múlt héten), amelyek erősítik az uniós jog alkalmazásának lehetőségét a magyar bíróságokon.

A tisza-kormány azt is vállalta, hogy megszünteti azt a 2019-ben bevezetett lehetőséget, amely szerint közigazgatási hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhattak jogerős bírósági határozatokat.

Ha egy tagállam a saját igazságügyi rendszerét azért módosítja, mert különben nem fér hozzá az EU-s pénzekhez, akkor ugye kimondható az, hogy az EU pénzügyi eszközzel gyakorol nyomást a tagállam igazságszolgáltatására?

A tisztánlátás végett, itt nem az a kérdés csupán, hogy ez a jogszabály jobb-e, mint a másik.

Nem.

A szuverenitási gond itt az, hogy az EU egy tagállam alkotmányos jogorvoslati rendszerének működésébe is belenyúl és ettől teszi kondicionálissá a nekünk járó pénzösszegeket.

S lehet ez liberálisan jogállamisági intézkedésnek nevezni. Lehet korrupcióellenes intézkedésnek is nevezni.

De attól még a kérdés érvényes marad: meddig vásárolhat az EU befolyást egy tagállam belső működésére a saját pénzével?