Na akkor egy pár szó az EU "értékalapú" bővítéséről.

Ukrajna egy háborúban álló, gyakorlatilag csődben lévő, a korrupció miatt évek óta bírált ország.

Mégis idén júliusban gond nélkül továbblép majd a csatlakozási folyamatban a 2. klaszterbe.

Persze itthon közben azt kellett hallgatnunk, hogy Magyar Péter hősiesen "megállította" Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Ehhez képest a folyamat szépen halad tovább. (Éljen a Tisza Propaganda)

De bezzeg Szerbia...

2009-ben adta be a csatlakozási kérelmét. 2012 óta hivatalos tagjelölt. Tizenhat év alatt 22 tárgyalási fejezetet nyitott meg, és kettőt ideiglenesen le is zárt.

Mégsem léphet tovább a 3. klaszterbe, mert nyolc tagállam – Hollandia, Svédország, Finnország, Belgium, Észtország, Litvánia, Bulgária és Horvátország – megvétózta azt.

Miért tették? Figyeljetek....

Mert: "Nem halad elég gyorsan."

Érdekes. (Röhejes)

Egy háborúban álló ország mehet tovább, míg egy békében lévő ország, amely évek óta tárgyal pedig "problematikus".

Na akkor kérdem én költőien: miről is szól valójában az uniós bővítés? A jogállamiságról? A korrupció elleni küzdelemről?
A gazdasági felkészültségről?

Vagy inkább egyszerűen arról, hogy kinek mit engednek meg politikai alapon?

Kétszínűség az EU-ban, kétszínűség otthon.