Magyar Péter az Európai Tanács ülése előtti órákban annyira izgult, hogy ismét kommentelésbe kezdett. Igen, a miniszterelnök. Még egy profilkép nélküli „senkinek” is válaszolt. Mert hát egy ország vezetőjénél nyilván ez a prioritás.

Mi lenne, ha a rendőrség és az illetékes hatóságok döntenék el, mi hülyeség és mi nem? Nem pedig Magyar Péter egy személyben. (Tudom, tudom, ha erre azt mondom, hogy ilyen logika inkább Iránban szokás, az Okoshírnél megint szívrohamot kapnak.)

Szerintük a „Zsolti bácsizás” is hülyeség volt, mégis lett belőle vizsgálat és propaganda.

Szerintük a Szijjártó-kémügy is hülyeség volt, mégis lett belőle vizsgálat és propaganda.

Szerintünk a gödi akkugyár körüli rémhírek is hülyeségek voltak, mégis lett belőlük vizsgálat és propaganda.

Nem Magyar Péter feladata eldönteni, hogy a testvérét érő vádak megalapozottak-e vagy sem. Erre vannak intézmények, hatóságok és eljárások.

Ha viszont mostantól a miniszterelnök mondja meg, mely ügyeket kell kivizsgálni, és melyeket lehet lesöpörni az asztalról, akkor legalább legyünk őszinték: az alkotmányt égessük el, és nevezzük nevén a rendszert. Királyság, egyszemélyes uralom vagy hivatalos diktatúra, amelyik jobban tetszik.