Ami Orbán Anita sallangos posztjaiból kimaradt (ismét). Ez történt az EU külügyminiszteri találkozóján a minap.

Ha a valaki azt hitte, hogy a téma a migráció lesz, vagy Európa versenyképessége, netán az energiaárak, akkor csalódnia kell. (Ismét.)

A napirendet gyakorlatilag Ukrajna, Irán és Izrael uralta.

1. Ukrajna:

Az ülésen videókapcsolaton keresztül részt vett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is.

Miközben Brüsszel a 21. szankciós csomagot készíti elő Oroszország ellen, már a háború utáni Ukrajnáról beszél: biztonsági garanciákról, veteránprogramokról, tűzszünet-ellenőrzésről és EU-tagságról.

Magyarul: négy évvel ezelőtt még arról ment a vita, hogy küldjenek-e sisakokat Kijevnek. Ma pedig már arról tárgyalnak, hogyan illesszék be Ukrajnát az Európai Unió intézményrendszerébe, miközben egy 90 milliárd eurós támogatási csomag végrehajtása is zajlik.

És ez talán többet elmond az EU stratégiai irányáról, mint bármelyik hivatalos sajtóközlemény.

2. Irán: Az EU üdvözölte az amerikai–iráni megállapodást, amely 60 nappal meghosszabbította a tűzszünetet, és újra megnyitotta a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. (Nem, nem Magyar Péter miatt)

Brüsszel szerint ez "áttörés" lehet, bár Kallas gyorsan hozzátette, hogy a neheze még csak most jön. Az Eu márcsak tudja, sokat segített ebben a helyzetben is eddig. :)

3. Libanonnak közben az EU nemrég 100 millió eurós támogatást hagyott jóvá a libanoni fegyveres erők számára az Európai Békekeretből. A külügyminiszterek most arról is tárgyaltak, hogy az EU még mélyebben bevonódhatna az ország stabilizálásába.

Éljen a Hezbollah indirekt támogatása a mi adófizetői pénzünkből!

4. Izrael: Kaja Kallas vezetésével, több tagállam azt szerette volna, hogy az izraeli nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir kerüljön fel a EU-s szankciós listára. Ehhez azonban egyhangúság kellett volna, ami nem jött össze. Kaja Kallas kénytelen volt bejelenteni: nincs konszenzus. (Zsepi Kallasnak)

Ami viszont átment, az egy sokkal érdekesebb folyamat.
Több tagállam – köztük Franciaország, Svédország, Írország, Hollandia és Spanyolország – azt követelte, hogy az Európai Bizottság készítsen konkrét javaslatokat a Júdeából és Szamáriából érkező termékek korlátozására vagy kizárására az uniós piacról.

A Bizottságnak júliusig kell előállnia a lehetőségekkel.
Itt, egy kereskedelmi intézkedéshez elegendő lehet minősített többség. Magyarul: amit az EU nem tud keresztülvinni szankcióként, azt lehet, hogy megpróbálja kereskedelempolitikai eszközként.

A csehek ellenzik, s eddig Magyarország is ezt tette az Orbán kormány allatt. Most, természetesen, gőzünk sincs hányadán állunk, mert Orbán Anita ezekről a nuanszokról nem számol be.

A következő rendes külügyminiszteri ülés (Foreign Affairs Council) 2026. július 13-án, hétfőn lesz Brüsszelben.

Várjuk, hátha addigra Orbán Anita is megtanul nyilatkozni.

( Gulyás Virág. A tartalom részbeni vagy teljes idézése kizárólag a szerző és a forrás megjelölésével engedélyezett.)