Csak akkor olvasd el ezt a posztot, ha tényleg érdekel, mi van az uniós forrásokkal!

A Tanács elfogadta Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP). Az RRP pénzügyi kerete 10 milliárd euró. Ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd euró pedig hitel. Ez 400 millió euróval kevesebb, mint a teljes lehetséges keret, tehát nem az „összes forrás” hazahozatala történt meg.

A felhasználási határidő 2026. augusztus 31. Eddig a határidőig a forrásnak el kell hagynia az államháztartást, de a beruházások tényleges megvalósulása ennél későbbre tolódhat.

A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból 4 milliárd eurónyi beruházást az előző kormány már megvalósított, ennek utólagos átforgatása történik meg (pl. Békéscsaba-Lökösháza, Almásfüzitő-Komárom vasútfejlesztés; falvak és kisvárosok egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztése stb). Ez nyilván nem lett volna lehetséges, ha ezek nem jó projektek lettek volna, vagy ha ezt a pénzt "ellopták volna".

A tervezett új beruházások direkt hazai iparfejlesztési hatása csekély, piacvásárlás történik (vasúti személyszállítás, szélerőművek). A pénzek jórészt átfolynak Magyarországon, és egyes területeken (szuverén célú biztonságos kommunikáció) növelik függőségünket.

A kormány számos olyan kötelezettségvállalást tett a források megszerzése érdekében, amelyek nem állnak a magyar emberek érdekében - a külföldi gazdasági szereplők érdekeinek viszont nagyon is megfelelnek.

A kormány vállalta az SZJA és társasági adókedvezmények csökkentését és a kiskereskedelmi adó módosítását.

A kormány vállalta azt is, hogy lépéseket tesz az ár- és kamatplafonok fokozatos kivezetése, illetve a lakástámogatási eszközökhöz való hozzáférés korlátozása érdekében.

A kormány jelentősen enyhíti a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozásokat (védőtávolság, maximális magasság), és nem biztosítja a közelben élők érdekeinek védelmét.

A kormány vállalta a vasúti személyszállítás liberalizációjának felgyorsítását.

És egy kis szuverenitás: formálisan is kötelezettséget vállalt a kormány arra, hogy belép az Európai Ügyészségbe.

Az uniós források Magyarországnak és a magyar embereknek járnak. Közös érdekünk, hogy ezek minél gyorsabban eljussanak a jogosultakhoz és jól hasznosuljanak.

Közös érdekünk, hogy az uniós forrásokért cserébe se vállaljon a kormány olyan intézkedéseket, amelyek nem szolgálják a magyar embereket. Közös érdekünk, hogy az uniós források a fenntartható hazai növekedést és ne a külföldi piacvásárlást szolgálják.