Orbán Viktor:

Amikor a kampány megkezdődött, az előválasztást megindították az ellenfeleink, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e, ami 2010 előtt volt, visszajön-e a bukott múlt, vagy pedig mehetünk tovább. Az akkor még kampányszlogennek szánt “piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy nem hátra” nagyon is érvényes mondat volt. Akkor ez nem lakodalmas viccelődés volt, hanem valódi politikai értelemmel bírt.

A baloldal nem tudta megoldani azt a problémáját, hogy álságosan álltak fel a rajtvonalhoz. Hiszen mindenki tudja, ki a főnök, kinek lesz a legtöbb parlamenti képviselője, ki a legerősebb ember odaát, és hogy kinél vannak az anyagi erőforrások. Mégsem ő állt az élre. Ezt eltagadták, megpróbáltak trükkökkel cselezni - hol Karácsonynak, hol Jakabnak hívták ezt a trükköt. Mi azt gondoltuk, hogy a kampány témája - függetlenül attól, ki a paravánember - az lesz, hogy rá tudunk-e mutatni a választás tétjére: visszatér-e a bukott múlt vagy nem. Tétnek ez sem volt kevés, főleg, ha emlékszünk arra, hol voltunk 2010 előtt.

A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre. Az véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt, mérete és súlya nem hasonlítható össze a mostani háborúval. A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta tehát félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa. Nemcsak kampányban, hanem a II. világháború óta egyáltalán nem.

Ez mindent átrajzolt, mert ha a szomszédodban háború van, akkor a biztonság és a béke kérdése kerül a gondolkodásodban az első helyre.